Találmányok leirása, 1888
Hűtő vagy fagylaló készülékeken tett újítások.
11 чг фщщ/т г ■ ~ пн Hűtő vagy fagylaló készülékeken tett újítások. Föltaláló : Smith F. A. Steeltonban (amerikai Egyesült-Államok). A szab. kelt 1887. ciecz. 3. XXI. 2,504 ábra. Ez újítások vonatkoznak háztartási vagy más czélokra szolgáló hűtő vagy jeges szekrényekre s jégkészitő készülékre, melyben a belétett tárgyak épen s az ivóvíz hűvös maradnak s egyúttal néhány kamara mérséklete a fagypontra leszállítható. A találmány szerint szerkesztett készülékben a sók oldására szolgáló vizet valamely kamarában alkalmazott tartón vagy kanyargón vagy mindkettőjén juttatjuk a fagylaló kamarába, mikor is a fagylaló kamarából kifutó hideg oldat az említett víz előhűtésére szolgál. A készülék továbbá úgy van berendezve, hogy a fagylaló-keverék, miután az ivóvizet lehűtötte s jeget képezett, a berakó kamarában elhelyezett kanyargón át vezettetik, hogy ily módon az összes hidegegységek hasznosittassanak. Az 1. ábra a készüléknek függőleges metszete, a 2. ábra az 1-nek metszete .v.v irányban, a 3. ábra függőleges metszete a készülék módosított alakjának. А В külső, C belső palástból s a kettőjük közti, alkalmas nem vezető anyaggal megtöltött 1) közből álló В szekrényt G közfal E fölső s F alsó kamarára osztja; ez utóbbin ajté> van s belseje polczokkal van megrakva, melyeken az épségben tartandó hús, gyümölcs, fó'zelék s ilyenféle helyet talál: az E fölső kamara a hideget keltő készülékek s vegyületrészek befogadásának van szánva. Ebben A és У tartók vannak elhelyezve, melyek a hidegnek s a vegvületi szereknek ellenálló anyagból valók. A H tartó a fagymérséklet s jégképződésre van rendeltetve s a fagylalandó viz számára К edényekkel van megrakva; ezek a karimája a b lábbogó szélén nyugszik s ekkép a //-ban lévő M fagylaló-keverékben megtartják helyzetüket. A lábbogó közepén nyílás van, melyen a‘ vezetékrúd megy végig; ennek alsó vége a H tartó fenekére van erősítve. Ekkép а К edények s a b lábbogó állásukban megtartatnak. Az / tartó fenekén N edény áll friss viz számára; О a folyatója, P a csapja, melyen lefejtjük az ivásnak s más ezéloknak való vizet. Az N edénybe a viz az R csövön keresztül jut, mely vízvezetékkel lehet összekötve. Az Á cső az N edény fenekéről vagy alsó részéből indul ki s fölemelkedik az I tartónak majdnem fölső széléig; itt aláfelé van görbítve, hogy aztán az / fenekén a H tartó alsó részébe torkolljék. A fölső hajláson az S csőnek 7’ csapja van, melylyel a tartóba folyó viz mennyisége szabályozható. A / 'cső a //tartóból /-be megy úgy, hogy az átvezetett hideg oldat az I fenekéhez közel ömlik ki. A IV fölöző cső az I tartó fölső részéből ágazik ki, aztán lefelé hajlik, hogy aztán A' kanyargásokkal az F polezos téren átvezettessék s végül egyik oldalon valamely gyűjtőbe torkolljék, a honnan az oldat kivehető s párologtató készülékben a sók isméti használatára az oldatból kiválasztatnak. 1. ábra. 3. ábra. 2
