Találmányok leirása, 1884

14. Újítás electromgyűjtő másodrendű battériákon - 15. Tinta-kivonat

22 14. Újítás electromgyüjtö másodrendű battériákon. Feltalálók: Grout Gy. Jones V. H. és S«nnett R. Londonban. A szabadalom kelt 1883. aug. 7. XVII. 1532. A találmány vonatkozik arra az eljárásra, hogy mikép készí­tendők az electromosság gyűjtését eszközlő másodrendű battéria egy sajátságos nemének egyes alkotó részei, vagyis hogyan állítandó elő ólompor olvasztott ólomból, hogyan alkalmazandó eme ólompor a másodrendű battériák magvain vagy konduktorain; vonatkozik továbbá szenesithető anyagoknak fémoxidokkal és sókkal való keverésére s arra a módra, hogyan alakittassék ezekből képlékeny pempó (massza). Az ólompor úgy készül, hogy szénpor olvasztott ólommal ke­­vertetik el. E közben pépféle anyag keletkezik, a mely a kihűlésig folytatott keverés mellett finom porrá változik el; e porból a szén könnyen eltávolható kimosás vagy lefuvás által. Az ekkép készített ólomport a másodrendű battériák ólom- vagy széndarabokból alkotott konduktorok vagv magvak köré kell nyomkodni; ez által a reactió­­felület jelentékenyen megnagyobbul, mi mellett az is számba esik, hogy az ólompor rendkívül könnyen oxidálódik és aránylag kis töltés elég, hogy hatást gyakoroljon. A konduktorok vagy magvak legjobban úgy készülnek, hogy ólomsót vagy oxidot liszttel vagy keményítővel keverünk össze, azután annyi folyadékot adunk hozzá, hogy merev tésztát lehessen belőle képezni, melynek megadjuk az alkalmas alakot, mire a levegőtől el­­zártan megszenesitjük. Ha miniumot liszttel keverünk s viz vagy szirup hozzátételével tésztát csinálunk, melyet papiroson vásznon szét­kenünk, tetszés szerinti alakú magvak készíthetők, melyeket a szene­­sités után olvasztott ólomból való szalagokkal látunk el, a melyekkel a drótvezeték végei egybekapcsoltatnak. Ha azt akarjuk, hogy az ily konduktor nagyon likacsos legyen, a tésztához csak élesztőt vagy kovászt adunk s úgy keletjük meg, mint a kenyeret, mire a szenesi­­tés után szivacshoz vagy korállhoz hasonló képződmény áll elő. Ólom­­sók alkalmazásával ezeket vízben feloldjuk s megitatjuk vele a szene­­sitendó anyagot; szenesités közben a fémsóból ekkor kiválik a fém és bensőleg egyesül a szenesitett rostanyaggal. 15. Tinta-kivonat. Feltaláló : Pollak A. Bécsben, A szabadalom kelt 1883 aug. 18. XVII. 1569. E tinta-kivonat alakjánál fogva a »folyékony tintát« nagyon is felülmúlja, mert »száraz« és ez alakja lehetővé teszi azt, hogy belőle

Next

/
Thumbnails
Contents