Találmányok leirása, 1884
16. Eljárás agyagárúk ékesitésére
23 mindenkor csak annyi vétessék, a mennyire épen szükség van. E tintakivonat következő szervétellel készül: 1 kiló (a készítendő tinta színének megfelelő) anilinfesték feloldandó 5 kiló vízben és ez oldathoz hozzáadandó 25 dkg. arab gummioldat, a mely áll 1 kiló arab gummiból, 4 kiló vízből s 10 dkg, glycerinből. E tinta-kivonat oldatba közönséges fehér papirost mártunk, azt papiikéregtáblák közt sajtoljuk, megszáritjuk es erre széles ecset segítségével a tintakivonat-oldattal bekenjük, mire a simitósajtóban járatjuk el. Megszáradása után a föntebbi oldattal megitatott papiros kész a használatra, a mennyiben egy darabocska belőle vízben feloldva oly szinü irótintát ad, a mely a ráfordított anilinfestéknek megfelel s mely egyszersmind másoló-tintának is használható. Papiros helyett szivacsot is lehet a kivonatba mártani, melyet megszáradása után kis darabokban palaczkokba téve lehet árulni. Ha ily palaczkocskába vizet öntünk, a föntebbihez képest, az anilinfesteknek megfelelő színű tinta keletkezik. 10. Eljárás agyagárúk ékesitésére. Feltaláló: Sehierholz Arthur Plaueban (Thüringiában). A szabadalom kelt 1883. augusztus 31. XVII. 1638. Ez eljárásnak czélja mindennemű plasztikus tárgyaknak, nevezetesen állatalakoknak, szobroknak, virágoknak, gyümölcsöknek, melyek porczellánból, agyagból vagy egyátalán a hőnek ellenálló anyagból valók, tetszés szerinti árnyéklalú színes felületet adni s ennek sajátságos érdes bevonatot kölcsönözni, a mely utóbbi a színeket felélénkítse s fényben ragyogtassa. Az eljárás maga ez: A kiégetett plasztikus tárgyat, mely mondjuk például, hogy madarat ábrázol, a kereskedésekben kapható zománczfestékkel szyrupszerű folyadék alakjában a tárgynak megfelelőleg befestjük. E ragadós felszint 1—3 óra múlván behintjük átlátszó színtelen vagy színes üvegből való úgynevezett hintőgyöngyökkel, melyek egyéb üveggyöngytől abban különböznek, hogy nincs rajtuk lyuk ; e szerint tehát kis apró tömör golyócskák. E hintőgyöngyök a még ragadós zománczfestékben egyenlően sűrűn megtapadnak, e szerint az egész tárgyat ellepik, a mikor aztán ez közönséges festékbeégető boltba tétetik, a hol még egyszer oly hőségnek vetjük alá, hogy a zománczfesték megömöljék. S ezzel a czélba vett eljárás bo van fejezve. A zománczfestékek a már kész plasztikus agyagtárgy s a ráhintett üveggömböcskék közt oly összeköttetést létesitnek, hogy az
