Találmányok leirása, 1884
105. Újítások őrlő korongokon
168 nem akkép állnak egymással szemben, hogy a sor elején 8 cm.-nyíre, a sor végén ellenben 5 cm.-nyíre állnak el egymástól. A hengerek közti hézagba a felső sorban alul, az alsó sorban pedig fölül ni részek illesztetnek be, melyek majdnem olyan keresztmetszetűek mint maguk a hézagok s ugyan olyan anyagból valók, mint a hengerek t. i. öntöttvasból, bronzból, vagy egyéb fémből. Minden m résznek a hengertől elforduló lapján sikló csiga van s az m részek összeségükben többé-kevésbé zárt felületet képeznek. 3. ábra. 4. ábra. Minden hengersort n végtelen sajtószövet fog körül. Az összes hengereket fogas-kerekek a nyil irányban hajtják oly módon, hogy e fogaskerekekbe a hengersor hosszában végigmenő végtelen sróf kapaszkodik. Azonkívül e hengerek tengelyei függélyes irányban helyezhetők, úgy hogy a sajtolandó álladókra tetszés szerinti kisebb-nagyobb nyomást lehet gyakorolni. А В В másik két hengersor üreges, valamely módon hevíthető hengerekből áll, melyek az A A hengerek módjára sorakoznak. JK köz választja el egymástól a két rendszer hengereit. Az összes hengerek MCD állványon vannak s úgy A mint В alatt lejtős csurgatófelületek vannak alkalmazva, melyek a folyékony terméket elvezetik. Ha az ilyen sajtóban a stearingyártásban előforduló anyagok sajtolandók, a lepények 7/-nál tétetnek be, s innen az A hengerek mozgásától s a sajtószövettől J K-ig vitetnek, a hol a ßkihevitett hengerek közzé jutnak. Itt a legnagyobb nyomásban részesülnek s végül 7-nél kiválnak. A folyékony termékek azonközben a mondott módon elcsurognak. Ilyen sajtók megfelelő átmérőjű melegített vagy hideg hengerekkel alkalmazhatók szőlő, almák, körték, egyéb gyümölcs, olajmagvak, zsírtartalmú testek, zsírsavak, margarin, vaj stb. sajtolására. 105. Újítások őrlő korongokon. Feltaláló: Hartmann V. Fuldában. A szabadalom kelt 1884. márczius28. XVIII. 478. Az őrlésnél átalában, de különösen a korongok közt végbemenő elapritásnál a legfontosabb föltétel az őrlendő gabonát megakadályozni
