203989. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szén hordozóra felvitt fém(ek)ből álló használt katalizátor hordozójának környezetkímélő megsemmisítésére
1 HU 203 989 B 2 közben történő elégetése útján, továbbá berendezés a fenti használt katalizátor hordozójának környezetkímélő megsemmisítésére. A találmány szerinti eljárás értelmében a használt katalizátort 1-40 tömeg% mennyiségű fűrészporral és adott esetben vízzel összekeverjük, a kapott szilárd, pépes vagy híg pépes keveréket égető berendezés égésterében elhelyezett tálcákon szétterítjük és az éghető anyagtartalom elégetését 140-400 °C közötti hőmérsékleten végezzük, majd a fémtartalmú égésterméket a tálcákról eltávolítjuk és a hamu mellől a fémet/fémeket önmagában ismert módon, célszerűen ásványi savval, oldatba visszük. A találmány szerinti berendezésnél az 1. ábrán látható módon az égéstér (3) egymás mellett és/vagy felett elrendezett égető tálcákat (5) foglal magába, ahol az egyes égető tálcák (5) között, valamint az égéstér (3) fala (3a) és az égető tálcák (5) között a levegő és az égéstermékek felfelé áramlását lehetővé tevő hézagok (6) helyezkednek el, az égéstér (3) kívülről hűtőköpennyel (2) ellátott, alul levegőbevezető csonkot (7) és felül égéstemiék-kivezető csonkot (4) tartalmaz. A találmány tárgya eljárás szén hordozóra felvitt fém(ek)ből álló használt katalizátor hordozójának környezetkímélő megsemmisítésére és a fémtartalom kinyerésére, az éghető anyagtartalom levegő bevezetése közben történő elégetése útján, továbbá berendezés a fenti használt katalizátor hordozójának környezetkímélő megsemmisítésére. A vegyiparban viszonylag nagy mennyiségben használnak fel szén hordozóra felvitt egy vagy több fémből álló katalizátorokat, amelyek a használat után veszélyes hulladéknak minősülnek, s ezért az elhelyezésükről gondoskodni kell. Az elhasznált katalizátorok környezetvédelmi szempontból elfogadható elhelyezése azonban csak jelentős költséggel oldható meg. Ugyanakkor a szén hordozóra felvitt fém(ek)ből álló elhasznált katalizátorok igen értékes fémeket, például palládiumot, platinát stb. tartalmaznak, amelyek visszanyerése fontos gazdasági érdek. így mind környezetvédelmi, mind gazdaságossági szempontból célszerűnek látszik az elhasznált katalizátor hordozótartalmának megsemmisítése és az értékes fémtartalom kinyerése.A 4 092 935 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szilárd hulladék elégetésére szolgáló berendezést ismertet, ahol kemencében lévő tálcákon helyezik el az elégetni kívánt hulladékot, s az elégéshez szükséges hőmérsékletet oly módon biztosítják, hogy a kemence alsó részén pótlólagos fűtőanyagot égetnek el. Ez viszont rendkívüli mértékben megdrágítja az ismert berendezés üzemeltetését; emellett folyékony hulladék elégetése egyáltalán nem oldható meg az ismert berendezéssel. A 191 910 lsz. magyar szabadalmi leírás folyékony hulladék elégetésére alkalmas berendezést ismertet, amelynél a folyadékot 0,1-1 mm vastagságú folyadékfilm alakjában égetik el a vízszintessel 15-75°-os szöget bezáró égető felületen. Pótlólagos fűtőanyag elégetésére ugyan nincs szükség, szilárd vagy erősen viszkózus éghető hulladék megsemmisítésére azonban az ismert megoldás nem alkalmas. A 185 510 lsz. magyar szabadalmi leírás mezőgazdasági hulladékok elégetésére szolgáló berendezést ismertet. Az ismert berendezés nem alkalmas olyan vegyipari hulladék elégetésére, amelynél fontos szempont az értékes fémtartalom kinyerése. A 190 825 lsz. magyar szabadalmi leírás olyan tüzelőberendezést ismertet, amely éghető ipari, mezőgazdasági és háztartási hulladékok elégetésére szolgál a fűtőolaj heiyettesítése érdekében. A 3 211249 sz. német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratból ismert eljárás szintén a fűtőolaj helyettesítését célozza meg, s mezőgazdasági és fafeldolgozási hulladékok folyamatos elégetésével biztosít gazdaságos hőtermelést. Mindkét ismert megoldásnál a cél a gazdaságos hőtermelés, és nem a hulladék értékes anyagtartalmának visszanyerése. A 4 419943 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás olyan berendezést ismertet, amely lényegében tetszőleges konzisztenciájú, elsősorban lakkgyártásból számrazó, hordókban tárolt vegyipari hulladékok elégetésére szolgál, ahol az elégetéshez a hordóval együtt viszik be az égéstérbe a hulladékot. Ennél az ismert megoldásnál csak a hulladék megsemmisítése történik. Összefoglalva, egyik ismert megoldás sem alkalmas a hulladék elégetése után visszamaradó értékes alkotórészek kinyerésére. A találmány célja olyan eljárás és berendezés biztosítása, amellyel gazdaságosan és környezetkímélő módon semmisíthetjük meg a szén hordozóra felvitt fém(ek)ből álló használt katalizátor hordozóját, és a visszamaradó hamuból egyszerűen visszanyerhetjük a fémtartalmat. Azt találtuk, hogy a fenti célt elérjük a találmány szerinti eljárással az éghető anyagtartalom levegő bevezetése közben történő elégetése útján, ha a használt katalizátort 1-40 tömeg% mennyiségű fűrészporral és adott esetben vízzel összekeverjük, a kapott szilárd, pépes vagy híg pépes keveréket égető berendezés égésterében elhelyezett tálcákon szétterítjük és az éghető anyagtartalom elégetését 140-400 °C közötti hőmérsékleten végezzük, majd a fémtartalmú égésterméket a tálcákról eltávolítjuk és a hamu mellől a fémet/fémeket önmagában ismert módon, célszerűen ásványi savval oldatba visszük. A fűrészpor mennyiségét a használt katalizátor éghető anyagtartalmától és konzisztenciájától függően választjuk meg. Ha a hulladék éghető anyagtartalma nagy, akkor általában kevesebb, 1-10 tömeg% fűrészpor elegendő, míg kis éghető anyagtartalom, illetve nagy szervetlen anyagtartalom esetén általában több, 15-40 tömeg% fűrészpor szükséges. Ha a használt katalizátor sűrű és viszonylag sok fűrészport keverünk hozzá, víz hozzáadására is szükség lehet. A fenti szempontok figyelembevételével elő-15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
