203989. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szén hordozóra felvitt fém(ek)ből álló használt katalizátor hordozójának környezetkímélő megsemmisítésére

1 HU 203 989 B 2 nyösen enyhén nedves porszem és híg pépes közötti konzisztenciát állítunk be. A fűrészporral összekevert használt katalizátor hor­dozójának elégetését a találmány szerinti berendezés­ben vitelezzük ki. A szén hordozóra felvitt fém(ek)ből álló használt katalizátor hordozójának környezetkímé­lő elégetésére szolgáló berendezés égéstere mellett és/vagy felett elrendezett égető tálcákat foglal magába, ahol az egyes égető tálcák között, valamint az égéstér fala és az égető tálcák között a levegő és az égéstermé­kek felfelé áramlását lehetővé tevő hézagok helyezked­nek el, az égéstér kívülről hűtőköpennyel ellátott, alul levegőbevezető csonkot és felül égéstermék-kivezető csonkot tartalmaz. A találmány szerinti berendezés célszerűen kétfelé nyitható, általában a szimmetria síkjában. A találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakját az 1. ábra szemlélteti. Az ábrán látható, hogy az 1 égető berendezés a kívülről a 2 hűtőköpennyel ellátott 3 égésteret foglalja magába, amelyben az 5 égetőtálcák helyezkednek el. Az 5 égetőtálcák között, valamint a 3 égéstér 3a fala és az 5 égetőtálcák között a 6 hézagok teszik lehetővé a 7 levegőbevezető csonkon keresztül alulról bevezetett le­vegő, valamint az égés folyamán képződő égéstermé­kek felfelé áramlását. Az égéstermékek az 1 égető berendezésen felül elhelyezkedő 4 égéstermék-kiveze­tő csonkon keresztül távoznak el. Az 1 égető berendezésnek a 3 égésteret határoló 3a fala célszerűen acéllemezből készül, s maga az 1 égető berendezés előnyösen henger vagy gömb alakú, célsze­rűen kétfelé nyitható. Az 5 égetőtálcák acélból vagy tűzálló kerámiából készülnek. A 3 égéstér azonban kocka vagy téglatest alakú is lehet, amelyben az 5 égetőtálcák azonos vagy különbö­ző méretűek, és a 3 égéstér nyitható ajtóval ellátott is lehet Az 1 égető berendezés 7 levegőbevezető csonkja a 8 levegőmelegítő egységgel van összeköttetésben, míg a 4 égéstermék-kivezető csonkja a 9 porleválasztó egy­séghez (ciklonhoz) kapcsolódik. Ez utóbbi a 10 venti­látoron keresztül all gázelnyelető egységgel van ösz­­szekötve. A találmány szerinti berendezés működtetéséhez a 3 égésteret kinyitjuk, a fűrészporral összekevert használt katalizátort az 5 égetőtálcákra rakjuk, a 3 égésteret lezárjuk, majd a 10 ventilátor működtetésé­vel előmelegített levegőt szívunk az 1 égető beren­dezésbe. A levegőáramlás hatására az 5 égetőtálcá­kon lévő haszuált katalizátor nedvességtartalma csökken, hőmérséklete emelkedik, majd az anyagot meggyújtjuk vagy magától meggyullad, és az éghető anyagtartalom elég. Az 5 égetőtálcákra helyezett használt katalizátor szén hordozója általában 140 °C körüli hőmérsékleten jön izzásba, és 400 °C alatti hőmérsékleten ég el. Az égést a bevezetett levegő mennyiségével tud­juk szabályozni. Ha a levegőbevezetést megszüntet­jük, az égés leáll. Az égéskor képződő hőt a 2 hűtő­köpenyben áramoltatott folyadékkal, előnyösen víz­zel vezetjük el. A bevezetett levegő mennyiségének és a hűtés mértékének szabályozásával az égési fo­lyamatot tökéletesen „kézben tarthatjuk”, és alkal­mas ellenőrző műszerek beépítésével akár automati­zálhatjuk is. Az egymás felett elhelyezkedő 5 égetőtálcák porle­választóként is működnek, azonban nagyobb mennyi­ségű szilárd égéstermék keletkezésekor a 9 porlevá­lasztó egységgel, amely előnyösen ciklon, választjuk le a szilárd részecskéket A 9 ciklonból kilépő gázalakú égéstermékeket a 11 gázelnyelető egységben, amely például Raschig-gyűrűvel töltött oszlop, vízben elnye­lőjük. így az égési folyamat a környezetre nézve sem­milyen veszélyt nem jelent. Az égés során felszabaduló és elvezetett hőt kívánt esetben önmagában ismert mó­don hasznosíthatjuk. A találmány szerinti berendezésből több is össze­kapcsolható. Előnyösnek találtuk legalább két 1 égető berendezés összekapcsolását, mivel ekkor az első 1 égető berendezésben képződő hőt felhasználhatjuk a második 1 égető berendezésben lévő nedves anyag szárítására, illetve előmelegítésére. Mindkét 1 égető berendezés üzemelésekor a második 1 égető berende­zésben termelt hőt pedig az első 1 égető berendezésben lévő nedves anyag szárítására, illetve előmelegítésére hasznosíthatjuk. Ezáltal az égetőkapacitást a kétszeres­nél lényegesen nagyobbra növelhetjük. . "3 Az égetés befejezése után az 1 égető berendezést lehűtjük, a 3 égésteret kinyitjuk, az 5 égetőtálcákön visszamaradt hamut eltávolítjuk, majd az elégetni kí­vánt használt katalizátor újabb mennyiségét töltjük\z 5 égetőtálcákra, és az égetést ismét beindítjuk. * Az 5 égetőtálcákról eltávolított hamuban jelen lévő fém(ek)et önmagában ismert módon a hamu mellől kioldjuk, célszerűen ásványi sav alkalmazásával. Az oldáshoz természetesen olyan ásványi savat/savakat al­kalmazunk, amely(ek)ben a jelen levő fém oldódik. Ha például használt palládium/szén katalizátor hordozóját égetjük el, a visszamaradó palládiumot tömény sósav és hidrogénperoxid elegyében vagy tömény salétrom­savban oldjuk. Használt platina/szén katalizátor hordo­zójának elégetése után a hamu mellett jelen levő plati­nát királyvízben oldjuk. A találmány szerinti eljárás és berendezés előnye, hogy segítségével egyszerűen, jól szabályozható mó­don semmisíthetjük meg a szén hordozóra felvitt fém(ek)ből álló használt katalizátor hordozóját, és könnyen visszanyerhetjük az értékes fémtartalmat, így a palládiumot, platinát, nikkelt stb. A szén hordozó elégetése során szennyező anyagok nem kerülnek a levegőbe. Az elégetéshez költséges fűtőanyag, például fűtőolaj vagy földgáz felhasználására nincs szükség, még abban az esetben sem, ha a használt katalizátor viszonylag sok nedvességet tartalmaz. A találmány a nagy szervetlenanyag-tartalmú hasz­nált katalizátorok, például a nátrium-fluoridot tartalma­zó használt palládium/szén katalizátorok elégetésére is lehetőséget ad. A találmányt az alábbi példák segítségével részlete­sen ismertetjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents