203966. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyomorsavmegkötő hatású, orálisan adagolható kenőcsformájú gyógyászati készítmények előállítására
1 HU 203 966 B 2 Találmányunk gyomorsavmegkötő hatású, orálisan adagolható, kenőcsformájú gyógyászati készítmények előállítására vonatkozik. Ismeretes, hogy a hiperaciditás, az akut és krónikus gastritis és a gyakran ezek következményeként fellépő, de egyéb kórelőzményekhez is kapcsolódó gyomor- és nyombélfekély rendkívül gyakori kórképek. A betegség elterjedt volta következtében nagyon sok gyomorsavmegkötő hatású - ún. antacid - készítmény van forgalomban. így például a Rote Liste 1983. évi kiadásában 85 különböző antacid készítményt sorolnak fel. Az antacid készítmények hatóanyagként általában bázikus alumínium-, magnézium-, kálium-, nátrium-, kalcium- és bizmut-vegyületeket tartalmaznak, leggyakrabban: alumínium-hidroxidot, magnézium-hidroxidot, magnézium-karbonátot, kalcium-karbonátot, nátrium-hidrogén-karbonátot, magnézium-triszilikátot, bizmut-karbonátot, bizmut-nitrátot stb. A készítmények általában tabletta vagy szuszpenzió alakban kerülnek forgalomba, azonban ismeretes az antacid szerek por, kapszula, granulátum és oldat formában történő kiszerelése is. Az antacid készítmények a savmegkötő hatóanyagon kívül további gyógyászatiig hatásos anyago(ka)t is tartalmazhatnak, különösen nyugtató, görcsoldó, sósavkiválasztásgátló hatóanyagokat, enzimeket, antiflatulenseket, obstipációgátló anyagokat stb. Az antacid szerek további összefoglaló irodalmi helye a PDR „Physicians Desk Reference Book”. A magyarországi gyógyszerforgalomban az alábbi antacid szerek használatosak a leggyakrabban: Nilacid tabletta (gyártó cég: Chinoin), Acidex tabletta (gyártó cég: EGIS), Almagel szuszpenzió (gyártó cég: Pharmachim Bulgária), Gelusil szuszpenzió (gyártó cég: Gödecke-Parke Davis), Tisacid tabletta (gyártó cég: Alkaloida). Az antacid készítményeket a betegek rendszerint hosszú időn keresztül rendszeresen szedik, ezért nagyon fontos a kényelmes, komplikációmentes, egyszerű adagolás, a jó-kellemes íz és a minél kisebb dózis. A forgalomban lévő ismert készítmények azonban ezeknek a követelményeknek megnyugtató módon nem tesznek eleget A tabletta hátránya egyrészről, hogy szét kell rágni és víz nélkül nem lehet lenyelni. A gyomorsavtűltengésben szenvedő beteg hirtelen - pl. az utcán, közlekedési eszközökön - nem juthat vízhez, ezért a tabletta bevétele komoly nehézségekbe ütközik. További hátrány, hogy a savmegkötő hatóanyag(ok) eredeti gélsze±ezete a tablettázási, préselési műveletek során komoly károsodást szenved. Még az alaposan megrágott tabletta sem rendelkezik a gyomorba kerülve a gyors és jó hatás kifejtéséhez elengedhetetlenül szükséges finom eloszlással, illetve felülettel. A szuszpenziós készítmények a tabletta fent részletezett hátrányait kiküszöbölik ugyan, azonban alkalmazásuk más irányú problémákat vet fel. A szuszpenziós termékek felhasználásánál állandó nehézséget jelent a fizikai instabilitás, az ülepedés vagy fölösödés. A szuszpenzióból kiválások képződnek, ezért az állandó minőségű és koncentrációjú, egyenletes dózisú adagolás igen nehezen valósítható meg. A szuszpenziókat felhasználás előtt gyakran, hosszadalmasan rázogatni kell. További hátrány a nagy térfogat, ami az antacid szerek alkalmazási területéből adódóan különösen kedvezőtlen, minthogy a beteg utcán, valamint közlekedés közben állandóan magánál hordja antacid gyógyszerét. A 248 740 sz. európai szabadalmi bejelentésben (C. A. 108 82 093 t) leírt eljárás szerinti hidroxi-alkil-cellulózzal gélesített alumínium-hidroxidot készítenek, amelyet vizes szuszpenzió vagy szárított por alakjában alkalmaznak. Antacid kenőcsökről említés sem történik. A leírt porok, illetve vizes szuszpenziók antacid hatóanyagtartalma mindössze 0,5-8 tömeg %, szemben a találmányunk szerint előállított kenőcsök 20-40%-os antacid hatóanyagtartalmával. Az 58 105 914 sz. japán szabadalmi bejelentés (C. A. 99110 790) szerint magnézium-alumínium-metaszilikátot zselatinnal és térhálósított poliakrilsavakkal kezelnek, majd a kapott gélt fagyasztva szárítják és porítják. Kenőcsök készítésére utalás sem történt. A japán szabadalmi bejelentés továbbá késleltetett batóanyagleadású antacid készítmények előállítását célozza. Ezzel szemben a találmányunk szerint előállítható készítményekkel szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény a hatás gyors kifejtése. A 8 126 810 sz. japán szabadalmi bejelentés (C. A. 94 214634z) szerint alumínium-magnézium-karbonátot, zselatint és mannitot tartalmazó gélt állítanak elő, amelyet porítás után tablettiznak. Az ily módon előállított szilárd készítmények lassú hatóanyagleadást biztosítanak. A találmányunk szerint előállított készítmény mind jellege (kenőcs), mind a hatás kifejtésének módja (gyors hatóanyagleadás) tekintetében alapvetően különbözik a fent említett japán szabadalmi bejelentés ki tanításától. A 2 009 597. sz. nagy-brítanniai szabadalmi leírás (C. A. 92 28 583r) szerint antacid hatóanyagot vizes közegben szacharózzal, agarral, valamint vízoldhatatlan algináttal összekevernek, majd a kapott folyékony diszperziót öntőformába juttatva hűtés közben kikeményítik, végül a kapott szilárd anyagot felvágják és darabonként külön-külön csomagolják. Az ily módon előállított szilárd készítményforma antacid hatóanyagtartalma 13-17 tömeg%. Találmányunk célkitűzése az ismert antacid gyógyszerformák fent ismertetett hátrányainak kiküszöbölésével egyszerűen és kényelmesen felhasználható, nem kiülepedő, a gyomorba gyorsan fellépő és hosszan tartó hatás kifejtéséhez egyaránt megfelelő formában bekerülő antacid készítmények előállítása. Azt találtuk, hogy a fenti követelményeknek a szokványosán külsőleges használatra szánt, kenőcs készítményekhez hasonló konzisztenciájú és formájú (gélszerkezetű) anticid készítmények kitűnően eleget tesznek. Találmányunk tárgya eljárás gyomorsavmegkötő hatású, orálisan adagolható kenőcsformájú gyógyászati készítmények előállítására, oly módon, hogy valamely an-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
