203961. lajstromszámú szabadalom • Dohányipari termék
1 HU 203 961 B 2 ható ki. Ezen túlmenően, a találmány szerinti felépítésű dohányipari termékeknél a fogyasztás nem jár hamu képződésével, vagyis az ismert termékekre jellemző hamu nem jelenik meg, kellemeüen hatásaival nem kell számolni. A találmány ismertetésében eddig és a továbbiakban használt néhány alapfogalom értelmezése a következő (ezek az értelmezések nem tekinthetők szabatos tudományos meghatározásoknak): Az „aeroszol” olyan anyagkeveiéket jelent, amelyet a szokásos dohányipari termékek fogyasztói füstként érzékelnek, és amely hő hatására keletkező gőzöket gázokat, látható és szemmel nem észlelhető részecskéket tartalmaz, ahol a hő forrása tüzelőanyagcella, amely aeroszolképzőt tartalmazó szubsztrátummal kerül kapcsolatba. Az így definiált aeroszol tehát illékony szagosító és ízképző, továbbá gyógyászatiig és fiziológiailag aktív összetevőket is magával hordozhat, függetlenül ez utóbbiak látható vagy láthatatlan jellegétől. A „konduktív hőcsere” az aeroszolképző anyagot tartalmazó szubsztrátum és tüzelőanyagcella olyan térben értelmezett kapcsolatát jelenti, amelynél az égési folyamat beindítását követően a hőenergia konduktív folyamattal áramlik át az aeroszolképző anyagot tartalmazó szubsztrátumba és ez a kapcsolat a tüzelőanyagcella kiégéséig tart A konduktív hőcsere feltételei különböző módokon biztosíthatók, a legáltalánosabb a közvetlen kapcsolat a tüzelőanyagcella hőtermelő (parázsló) része és a szubsztrátum között, a másik általában alkalmazható megoldás a hővezetés feltételeinek megteremtése a tüzelőanyagcella és az aeroszol képződésének helye között, például fémből készült elem beépítésével. Adott esetben előnyös lehet a két megoldás együttes alkalmazása. A „szén alapú anyag” olyan egy vagy több komponensű anyagot jelöl, amelynek összetételében a szén jelentős részarányt képvisel, vagy kizárólagos összetevő. A „szigetelő elem” fogalma a találmány szerinti dohányipari termékkel kapcsolatban olyan elemet jelöl, amely lényegében szigetelő hatású. Ez a szigetelő hatás a javasolt felépítésű termék felhasználása során az éghetetlenséget jelenti, bár adott esetben lassan elégő szenes összetevők is megengedhetők. Ugyanúgy a szigetelő elemben lehetnek kis olvadáspontú, az égési folyamat során megolvadó összetevők, például üvegszálak. A szigetelés tehát hőszigetelést jelent, mégpedig olyan anyagok felhasználását, amelyek hővezetőképessége legfeljebb 20,9 W/mK, előnyösen legfeljebb 8,4 W/mK, de általában 2,1 W/mK alatt marad. Ezekkel az anyagokkal kapcsolatban utalunk a Hackh’s Chemical Dictionary (4. kiadás, 1969) 672. oldalára, illetve a Lange-féle Handbook of Chemistry (11. kiadás, 1973) 272-274. oldalára. A találmány tárgyát a továbbiakban a javasolt megoldás szerint létrehozott dohányipari termékek néhány példakénti kiviteli alakjának bemutatásával, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti, javított dohányipari termék a javasolt borítással, hosszirányú keresztmetszetben, az lA)ábra a tüzelőanyagcella járatainak konfigurációja a termék égetett vége felől, a 2. ábra a találmány szerinti dohányipari terméknél, illetve a hagyományos cigarettánál a migrációs folyamatok összehasonlító diagramjai, a 3. ábra a találmány szerinti dohányipari terméknél széntöltésű lapszerű anyagból létrehozott hengeres szegmens előállítási folyamata, míg a 3A)ábra olyan kettős kúpos hengenendszer, amely filter létrehozására alkalmas a széntöltésű lapszerű anyag összehajtogatásával vagy összetömörítésével. A találmány értelmében olyan újszerű dohányipari terméket hozunk létre, amelyben az újdonságot az ízanyagot szállító továbbító elem jelenti. A továbbító elem különösen alkalmas kis tüzelőanyagcellával kialakított dohányipari termék elkészítésére, amikor is a tüzelőanyagcellától fizikailag elválasztott aeroszolgenerátort és külön szívókarészt alkalmazunk. Ilyen dohányipari termékek láthatók például a 174645 vagy a 212234 l.-számú EP közzétételi iratokban. A termék két fő részre osztható. Egyik végén 10 tüzelőauyagcella van, amely lényegében szén alapú. A" 10 tüzelőanyagcella belsejében 11 átmenő járatok váiff nak kialakítva, amelyek elrendezése az 1A) ábra szé* rinti. Számuk általában tizenegy körül van. A 10 tüzrp lőanyagcella extrudált keverékként van szénből (karr* bonizált papírból), nátrium-karboxi-metil-cellulózbóf (SCMC), mint kötőanyagból, K,C03-ból és vízből kT képezve. A 10 tüzelőanyagcella 8 külső felszínén rugalmas anyagú 16 köpeny van szigetelő szálakból álló rétegként elrendezve, ahol a szigetelő szálakat például üvegszálak alkotják. A javasolt dohányipari termékben a 10 tüzelőanyagcella 14 aeroszolgenerátorral kapcsolódik, és ez utóbbin át van 22 szívókarésszel, mint a termék másik fő részével egyesítve. Ennek megfelelően a 10 tüzelőanyagcella egyik vége a cigaretta jellegű termék 22 szívókarésze felé esik. A 16 köpeny alatt felületét részben 12 fémes kapszula veszi körül, amely fizikailag a 10 tüzelőanyagcellától elváló, aeroszolt képző részegységet, tehát a 14 aeroszolgenerátort is körbeveszi. Ez utóbbi egy vagy több aeroszolképző anyagot befogadó szubsztrátumot tartalmaz. A szubsztrátum(ok) lehet(nek) szemcsés anyag(ok), pálcikaszerű készítmények), de ezeken kívül bármilyen más alkalmas formájú preparátum szintén alkalmazható. A 12 fémes kapszulát a 14 aeroszolgenerátomál célszerűen dohányból álló 18 borítás veszi körül. A 22 szívókarésznél a 14 aeroszolgenerátor kimenete két bevágásszerű 20 hasítékos járattal van kiképezve, amelyek a 12 fémes kapszula falát szakítják meg. A 20 hasítékos járatok lényegében a 12 fémes kapszula mint cső középvonalában húzódnak. A 22 szívókarész 24 továbbító elemből és hőre lá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
