203961. lajstromszámú szabadalom • Dohányipari termék

1 HU 203 961 B 2 bői készült szálak. A javasolt üvegszálak között említ­hetjük az Owens Coming Fiberglass Corp. (Toledo, Ohio) által gyártott 6432 és 6437 jelű kísérleti anyago­kat, amelyek lágyulási pontja 650 °C körül van. A szigetelő anyagok más típusai szintén használhatók, különösen az éghetetlen szerves anyagok. Az aeroszol szállítási intenzitásának maximalizálása céljából, annak elkerülésére, hogy az aeroszol áramát a radiális irányú, tehát oldalirányban kívülről behatoló levegő felhígítsa, a találmány szerinti dohányipari ter­méket porozitástól mentes papírral lehet bevonni, amely az aeroszolgenerátortól a 22 szívókarészig terje­dően van kialakítva. Az említett célra különböző funkcionális követelmé­nyek betartása mellett a dohányiparban, illetve a papí­riparban ismert különböző papírtípusok és ezek keve­rékei alkalmasak. A találmány kidolgozása során ked­vező eredményeket értünk el az RJR Archer cég 8- 0560-36 cigarettapapírjával, az Ecusta cég 646 jelű termékével, illetve ugyanannak a cégnek a 30637-801- 12001 jelű és a Kimberly-Clark Corp. P850-186-2, P1487-184-2, valamint P-1487-125 jelű papírjaival. A találmány szerinti dohányipari termék előnyös ki­viteli alakjainál az aeroszolt az egyszerű kémiai össze­tétel jellemzi. Alapvető összetevői a levegő, a szén oxidjai, az aeroszolképző anyagok, amelyek között il­lékony íz- és illatanyagok vannak, a víz, valamint más vegyületek nyomokban jelen levő mennyiségei. A ta­lálmány szerinti dohányipari termékkel előállított ned­ves szemcsés aeroszoláram mutagén aktivitása az Ames-féle ellenőrzési módszer szerint nem áll fenn, vagyis nem állapítható meg olyan dózisnagyság, amelynél a találmány szerint javasolt dohányipari ter­mékek által generált aeroszol hatásának kitett standard mikroorganizmusok között az átlagtól eltérő számú át­alakult egyedet hozna létre. Az Ames-féle teszt kidol­gozása során az a feltételezés, hogy a megváltozott egyedek számának növekedése a vizsgált anyagban mutagén jellegű összetevők jelenlétét biztosítják. A találmány szerinti dohányipari termékek egy to­vábbi előnye az, hogy lényegében hamumentes égés zajlik le. A hagyományos cigarettával összehasonlítva a hamuszerű égéstermékek mennyisége elenyésző. Ha a 10 tüzelőanyagcella szén alapú anyagból készül, el­égése során majdnem teljes mértékben szén-dioxiddá alakul, a szén tisztaságától függően a képződött hamu mennyisége minimális és ezért nincs szükség a hamu leverésére a javasolt dohányipari termék élvezetekor. A találmány szerinti javított borítással ellátott dohá­nyipari termék elsősorban cigaretta jellegű termékek előállításánál vehető figyelembe. A továbbiakban elsősorban a 24 továbbító elem be­építésével javított 22 szívókarész előállítását, illetve alkalmazását mutatjuk be konkrét kiviteli példák alap­ján, amelyek a találmány lényegének jobb megvilágítá­sára szolgálnak és egyáltalában nem céljuk a megvaló­sítási lehetőségek határait kijelölni. Az alábbiakban megadott százalékos arányok, hacsak mást nem tartal­maz a szöveg, tömegszázalékot jelentenek, míg a hő­mérsékletet Celsius-fokokban határozzuk meg. I. példa Az 1. ábrán bemutatott dohányipari termékhez ha­sonló felépítésű terméket készítettünk a következő mó­don: A) 10 tüzelőanyagcella előkészítése 10 mm hosszú és 4,5 mm külső átmérőjű 10 tüzelő­anyagcellát készítettünk, mégpedig 90 tömeg% szenet, 9 tömeg% nátrium-karboxi-metil-cellulózt (SCMC), mint kötőanyagot és 1 tömeg% kálium-karbonátot (K2COj) tartalmazó keverékből, amelynek látszólagos sűrűsége 0,86 g/cm3 volt. A szenet a Grand Prairie Canadian Kraft jelű ke­ményfából készült papír gipszmentes mintájának kar­­bonizálásával állítottuk elő. Az anyagot. 10 °C/h növe­kedési sebességgel emelt hőmérsékletű nitro­génatmoszférába helyeztük és a hőmérsékletet 750 °C eléréséig emeltük. A nitrogénatmoszféra fenntartása mellett a karboni­­zált anyagot ezt követően hagytuk 35 °C-ra lehűlni, majd a szenet átlagosan 0,074 mm-es szemcsékből álló anyaggá őröltük. Az így porított szénből az illékony összetevőket 850 °C hőmérsékletre való hevítéssel tá­volítottak el. Ez utóbbi folyamatot ugyancsak nitro­génatmoszférában hajtottuk végre. A porított anyagot 35 °C-ot nem meghaladó hőmér­sékletre hevítettük, majd a szenet tovább őröltük, olyan frakciót állítottunk elő, amelynek szemcséi a 0,1- 50 um tartományba eső nagyságúak voltak. Az így kapott finom porból kilenc részt egy rész, a Hercules Corp. által gyártott (Wilmington, Delaware) 7HF SCMC jelű kötőanyaggal kevertük össze, a keve­rékhez 1 tömeg% kálium-karbonátot adtunk, majd víz hozzáadagolása mellett nehezen keverhető pasztát állí­tottunk elő. A pasztából a 10 tüzelőanyagcellát úgy készítettük el, hogy abban a középponti tartományban hét, egyen­ként 0,5 mm átmérőjű, a kerület mentén hat, egyenként 0,25 mm átmérőjű 11 nyílás legyen. A középponti 11 nyílások között a távolság nagyjából 0,2 mm volt, míg a tüzelőanyagcella kerülete és a külső 11 nyílások között 0,22 mm-es távolságot biztosítottunk. Ezek a távolságok és az elrendezés az 1A) ábrán látható mó­don alakultak. A kapott 10 tüzelőanyagcellákat közvetlenül extru­­dálás után nitrogénatmoszférában 900 °C hőmérsékle­ten 3 órán keresztül kiégettük. B) Szórással szárított kivonat Levegőáramban szárított dohányleveleket közepes finomságúra daráltunk, majd rozsdamentes acélból ké­szült tartályban belőle vízzel kivonatot készítettünk. Ennek során 1 liter vízre 150 g dohány jutott. A kivo­natot mechanikai keveréssel állítottuk elő szobahőmér­sékleten, a keverés ideje 3 óra volt. A keveréket ezt követően centrifugáltuk, a benne levő szilárd részecs­kéket ezzel eltávolítottuk, majd a vizes kivonatot ha­gyományos fúvőkás szárító berendezésbe vezettük, {Teklául az Anhydro Coq). által gyártott Anhydro 1 jelű készülékbe, amelynél a belépő levegő hőmérséklete 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 12

Next

/
Thumbnails
Contents