203961. lajstromszámú szabadalom • Dohányipari termék
1 HU 203 961 B 2 pontja vagy forráspontja akár 500 °C is lehet Az alkalmas anyagok között említhető a glicerin, a trietilénglikol, valamint a propilénglikol, mint polihidrátos alkohol, ezenkívül a mono-, di- és polikarboxilsavak alifás észterei, mint a metil-sztearát, metil-dodekándioát, a dimetil-tetradodekándioál Az aeroszolképző anyagok közül előnyösek a polihidrátos alkoholok, illetve ezek keverékeinek felhasználása. így különösen a glicerin, a trietilénglikol és a propilénglikol alkalmazását javasoljuk. Ha a szubsztrátum anyaga egyidejűleg a hordozóanyag feladatát ugyancsak ellátja, az aeroszolképző anyagot a szubsztrátumon vagy a szubsztrátumban tetszőleges alkalmas ismert eljárás felhasználásával el lehet osztani, ha az biztosítja a megfelelő mértékű áthatolást, illetve borítást a szubsztrátumon. így példaként javasolható a tömény folyékony aeroszolképző anyag vagy megfelelően hígított oldatának felvitele szórással, merítéssel, gőzölőgtetéssel vagy hasonló módon. Ha szilárd aeroszolképző komponenseket használunk, azok a szubsztrátummal összekeveitietők és egyenletes eloszlásukat a szubsztrátum végső formájának kialakítása előtt biztosítani lehet Az aeroszolképző anyag felvitelének módja az anyag minőségétől és a hordozó összetételétől függően változik. Ezért a folyékony aeroszolképző anyagok mennyisége szintén széles határok között változhat, például 20 és 140 mg közötti értékek fordulnak elő, amelyek közül a 40-110 mg tartományba esők tűnnek különösen előnyösnek. Amennyire lehetséges, a nedves szemcsés anyagú aeroszolképző anyagból felszabaduló összetevők a lehető legteljesebb mértékben jussanak el a fogyasztóhoz. Ez természetesen nem lehetséges, de a legalább 2 tömeg% tartományt el kell érni, a találmány azonban lehetőséget nyújt a 15 tömeg%-nál, adott esetben 20 tömeg%-nál nagyobb aeroszoltovábbítási hatékonyság biztosítására. Az aeroszolképző anyagok között egy vagy több illékony ízanyagot felszabadító összetevő szintén lehet Ilyenek például a mentol, a vanillin, a kávékivonat, a dohánykivonatok, a nikotin, a koffein, alkoholok és más készítmények, amelyek hatására az aeroszol illatossá válik vagy az illata megváltozik. A14 aeroszolgenerátor ezen túlmenően bármilyen más, kívánt tulajdonságú illékony szilárd vagy folyékony anyagot tartalmazhat. Ezeket a kiegészítő komponenseket sok esetben a 22 szívókarészben helyezzük el, esetleg további, a termékbe behelyezett dohányadagot járatunk át velük. A találmány szerinti dohányipari termék egy különösen előnyös kiviteli alakjában a 14 aeroszolgenerátor az előzőleg említett alumínium-oxid szubsztrátujnot dohánykivonattal, levulinsavval vagy glükóz-pentaacetáttal permetezzük, ezekhez egy vagy több illatosító, illetve ízanyagot adunk és szárítjuk. Az aeroszolképzésben a glicerin a kívánt hordozó. A 10 tüzelőanyagcella után az áramlási úton külön dohányadagot is be lehet építeni a termékbe. Ilyen esetekben a forró gőzök ezen a dohányadagon áthaladnak, abból kivonják, magukkal viszik az illékony komponenseket, de ezt a folyamatot égés vagy nagyobb mértékű pirolízis nem kíséri. Ennek megfelelően a fogyasztóhoz olyan aeroszol jut el, amely a természetes dohány íz- és illatanyagait tartalmazza, de mentes a hagyományos cigarettában mindig keletkező számos és esetleg az egészségre ártalmas égési terméktől. A fentiekben leírt jellegű dohányipari termékek nemcsak cigaretta típusú gyártmányok lehetnek, hanem például alkalmazhatók gyógyszer szervezetbe juttatására, amikor is farmakológiailag vagy ftziológiailag aktív illékony anyagokat, például efedrint (1-fenil-lhidroxi-2-metil-amino-propánt), metaproterenolt [1- (3,5-dihidroxi-fenil)-l-hidroxi-2-izopropil-2-amino-e tanolt], terbutalint [l-(3,5-dihidroxi-fenil)-2-(terc-butilamino)-etanolt] vagy hasonló vegyületet juttatunk beteg emberi szervezetbe. Az aeroszolgenerátort befogadó tartályhoz hővezető anyagként általában fémfóliát, különösen alumíniumfóliát használunk, amelynek vastagsága lehet 0,01 mm alatti, de elérheti a 0,1 mm-t is. A hővezető tulajdonságú anyag vastagsága és/vagy típusa nem különösen jellemző ismérve a találmánynak, a fontos a megfelelő hőáram biztosítása. Különösen alkalmasnak bizonyult azonban a Union Carbide Corp. Grafoil típusjelű termékének az alkalmazása. m Az 1. ábrán bemutatott kiviteli alakon is bemutat^tóan a hővezető elem a 10 tüzelőanyagcella hátsó fiszéhez előnyösen csatlakozik, azt esetleg részben áfS- di, így belőle olyan tartály vagy 12 fémes kapszula alakul ki, amely a találmány értelmében fontos aerpszolgenerátort körbefogja. A hővezető elem általábariji 10 tüzelőanyagcella hosszának legfeljebb feléig érj], célszerűen a hővezető elem a 10 tüzelőanyagcella b||só részéből legfeljebb 5 mm-es szakaszt borít vagy faá át, de ez a szakasz előnyösen 2-4 mm között van. Az így kialakított hasítékos hővezető elemek nem befolyásolják károsan a 10 tüzelőanyagcella égési karakterisztikáját Feladatuk továbbá a 10 tüzelőanyagcella kiégése után a kialvás meggyorsítása, mivel a hővezető elem ilyenkor hőcsapdaként működik. A 12 fémes kapszula vagy hasonló hővezető elem felépítése olyan, hogy a dohányipari tennék meggyújtott végéből a 10 tüzelőanyagcella tartalmának elfogyása után sem áll ki. A találmány szerinti dohányipari termékben alkalmazott szigetelő elemek általában kívánt rugalmas szerkezetű 16 köpenyt képeznek, amely a szigetelő anyag egy vagy több rétegét tartalmazza. A 16 köpeny vastagsága általában 0,5 mm-nél nagyobb, célszerűen az alsó határ kb. 1 mm. A 16 köpeny célszerűen a 10 tüzelőanyagcella hosszának legalább feléig, adott esetben végéig terjed. Még előnyösebben ez a nigalmas anyagú 16 köpeny a 10 tüzelőanyagcella teljes kerületét körbefogja és azon túlnyúlóan az aeroszolgenerátor kapszulájáig szintén elér. Az 1. ábrán bemutatott módon különböző anyagok használhatók arra, hogy a dohányipari termék említett két összetevőjét egymástól elválasszuk, mégpedig az egymástól való szigetelés létrehozása mellett. A szigetelő anyagok különösen kedvező fajtái a 10 tüzelőanyagcella esetében a kerámia alapú, vagy üveg-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 ä#! #►£ 11
