203889. lajstromszámú szabadalom • Eljárás heterociklikus laktám-származékok és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
1 HU 203 889 B 2 A berendezés egy 35*20* 10 cm-es nagy dobozból áll, amely egy tolóajtóval egy 10*10*18 cm-es kis dobozhoz csatlakozik. A kis dobozt 100 wattos lámpa világítja meg erősen, míg a nagy doboz sötét. Mindkét helyiség padlózata rácsos, a 6 mm átmérőjű rudak 13 mm távol vannak egymástól, a rácsba elektromos áram van vezetve. A kezeléskor a 20-22 g-os egereket az erősen megvilágított kis dobozba helyeztük. Mivel az egerek ösztönösen vonzódnak a sötéthez, rendszerint átmennek a sötét dobozba 30 másodpercen belül. Amint az egerek bementek ebbe a helyiségbe, a tolóajtó bezárult és egy áramütés (1 mA, 5 másodperc) érte az egerek mancsát. Az állatokat ezután rögtön áttettük a világos kezelődobozba. Két külön vizsgálatot végeztünk (reggel, 8 és 11 óra között, valamint délután, 12 és 3 óra között). A tanulási teljesítmény mérése céljából az egereket újra elhelyeztük külön-külön a megvilágított dobozban és mértük azt az időt, ami alatt mindnyájan a sötétbe kerültek. Az állatok legtöbbje a megvilágított dobozban maradt a teljes 150 másodperces megfigyelési idő alatt A mancsba adott áramütés emlékét legalább is részlegesen kitörölhetjük egy amnézia-indukált kezeléssel, amely egy rövid elektrosokk kezelésből áll és amelyet közvedenül a mancsba adott áramütés után alkalmazunk. Az elektrosokk paraméterei: 50 mA, 0,4 másodperc, 50 Hz. Az elektrosokk amnézia-indukáló hatása elleni védőhatás meghatározása céljából az állatokat két csoportba osztottuk, az egyik csoportnak a tanulási folyamat előtt 30 perccel intraperitoneálisan beadtuk a vizsgálandó vegyületet, míg a másik csoport csak placebót kapott. Az állatokat rögtön a tanulás után elektrosokkhatás érte. A megőrzött tanulási teljesítmény fokát a megvilágított dobozban való tartózkodás után 24 órával mértük és összehasonlítottuk a csak placebót kapott állatok tanulási teljesítményével. A megvilágított dobozban való tartózkodási idő meghosszabbodása az elektrosokkal kezelt állatoknál jelzi a vizsgálandó vegyület által okozott retenciós teljesítmény megnövekedését. A találmány szerinti vegyületek hatását bizonyítja, hogy az 1. példa szerint előállított vegyület például 3 mg/kg intraperitoneális dózisban beadva meghoszszabbítja ezt a megvilágított dobozban töltött időt, tehát gátolja az elektrosokk-indukált amnéziát. A lelépési passzív elkerülési reakciótesztet, amely a tanulási és memóriakészség fokozásainak (a retenciós teljesítmény fokozásának) mérésére szolgál, a következőképpen hajtottuk végre. A berendezés 50*50 cm-es rozsdamentes acél rácsozatból (a rudak 4 mm átmérőjűek, köztül a távolság 13 mm) áll, melybe elektromos áramot vezettünk, és amely 50 cm magasságig szürke PVC-falakkal van körülvéve. A rács közepén egy 12 mm magas és 67 mm átmérőjű, fából való emelvény van, amely egy eltávolítható szürke PVC-csővel (18 cm magas, 68 mm belső átmérő) van körülvéve. 20-22 g-os hím egereket helyeztünk el egymás után az emelvényen a cső közepébe, amelyet 10 másodperccel később eltávolítottunk. Kevés kivétellel az egerek 20 másodpercen belül leléptek az emelvényről. Mihelyt az állatok mind a négy lábukkal a rácsozaton álltak, egy áramütést kaptak (1 mA, 1 másodperc), majd rögtön kivettük őket a berendezésből. Mértük az állatok lelépéséig eltelő lappangási időperiódust (bázislappangási idő). A tanulás után 24 órával mindegyik állatot újra az emelvényre helyeztük és 150 másodperces megfigyelési időn belül mértük a lelépési lappangási időt (ellenőrző lappangási idő). Ennek az ellenőrző lappangási időnek a meghosszabbodása a bázis-lappangási időhöz viszonyítva, jelzi a tanulást. A vizsgálandó vegyületeket a 25 állatból álló egércsoportnak i. p. beadás esetén 30 másodperccel, p. o. beadás esetén 60 másodperccel a tanulás előtt, vagy rögtön az áramütés után adtuk be. A tanulási képesség és memória javulását egy 24 óra múlva megismételt lelépési lappangásiidő-méréssel becsültük meg. A kontrolihoz viszonyított lappangási időperiódus növekedés a vizsgálandó vegyület által kiváltott retenciós teljesítmény javulást jelzi. Az 1. példában leírtak szerint előállított vegyület szignifikánsan megnöveli a retenciós teljesítményt a lelépési passzív elkerülési teszttel egereken végzett vizsgálat szerint. A vegyületet a tréning előtt 30 másodperccel i. p. adtuk be, 1 mg/kg-os dózisban. Az idős kor által kiváltott kognitív diszfunkcióra gyakorolt hatást idős patkányokon a következőképpen vizsgáltuk: A patkánycsoportokat (életkoruk a kísérlet megkezdésekor 27 hónap volt) naponta különböző dózisú vizsgálandó vegyületekkel vagy placebóval kezeltünk, p. o. beadva az anyagokat. Hatvan perccel később egy tanulási szakasz kezdődött, egy egyutas aktív elkerülési feladattal. Az ehhez szükséges berendezés két különálló részből állt, az egyik egy 20*20*30 cm méretű rekesz, rácsos padozattal, amelybe elektromos áramot vezettünk, a másik rekesszel egy hozzá csadakozót 12*16 cm méretű ajtó kötötte össze. A tanulási szakaszban egy állatot elhelyeztünk az A rekeszben. 10 másodperc múlva áramütést kapott a lábába. Ha átmentek a B rekeszbe, az állatok megszakíthatták vagy elkerülhették az áramütést. Az aktív elkerülési tréninget addig folytattuk, amíg az állatok 5 egymást követő alkalommal teljesítették az elkerülési feltételt. A szükséges tanulási szakaszok számának csökkenése jelzi a tanulás eredményességét az aktív elkerülési feladatban. A találmány szerinti vegyületek hatásosságának illusztrálására az 1. példa szerinti vegyület 10 mg/kg p. o. dózisban csökkend idős patkányok esetében az aktív elkerülési feladat megtanulásához szükséges tanulási szakaszt. Az előzőekben részletezett előnyös farmakológiai tulajdonságok képessé teszik a találmány szerinti vegyületeket a kognitív funkciók javítására, a kognitív diszfunkciók kezelésére például szenilis demencia, Alzheimer-féle kór és dyslexia esetében. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
