203879. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-anilino-pirimidin-származékokat tartalmazó fungicid és inszekticid készítmények és eljárás 2-anilino-pirimidin-származékok előállítására

1 HU 203 879 B 2 tők meg a fellépő kártevőktől, emellett a később kinö­vő növényi részek is védettek maradnak például a nö­vényi betegségeket okozó mikroorganizmusoktól. Az (I) általános képletú vegyületek hatásosak példá­ul a növényi betegségeket okozó gombák következő osztályai ellen: Fungi imperfecti (különösen Botrytis, továbbá Pyricularia, Helminthosporium, Fusarium, Septoria, Cercospora és Altemaria), Basidiomycetes-ek (például Rhizoctonia, Hemileia, Puccinia). Ezenkívül hatásosak az Ascomycetes-ek osztálya (például Ventu­­ria, Erysiphe, Podosphaera, Monilinia, Uncinula) ellen és az Oomycetes-ek (például Phytophthora, Pythium, Plasmopara) ellen is. Az (I) általános képletú vegyüle­­teket továbbá csávázószerként is alkalmazhatjuk vető­mag (gyümölcsök, gumók, magvak) és nővénypalánták kezelésére, hogy megvédjük őket a gombás fertőzések­től, valamint a talajban található növényi betegségeket okozó gombáktól. Az (I) általános képletú vegyületek ezen felül hatásosak a káros rovarok, például a gabonát károsító, különösképpen a rizst károsító rovarok ellen. A találmány körébe tartoznak a hatóanyagként (I) általános képletú vegyületeket tartalmazó készítmé­nyek, elsősorban növényvédő készítmények, valamint ezek felhasználása a mezőgazdaságban és rokon terüle­teken. A találmányunkban ismertetett növényvédő készít­mények például a következő növényfajták kultúráiban alkalmazhatók: gabonafélék (búza, árpa, rozs, zab, rizs, kukorica, cirok, és ezekkel rokon fajok), répafélék (cu­kor- és takarmányrépa), almatermésú, csonthéjas és bogyós gyümölcsök (alma, körte, szilva, őszibarack, mandula, cseresznye, szamóca, málna, földiszeder), hüvelyesek (bab, lencse, borsó, szója), olajos növények (repce, mustár, mák, olajbogyó, napraforgó, kókusz, ricinus, kakaó, földimogyoró), uborkafélék (úri tök, uborka, dinnye), rostnövények (gyapot, len, kender, juta), citrusfélék (narancs, citrom, grapefruit, manda­rin), zöldségfélék (spenót, fejessaláta, spárga, káposz­tafélék, répa, hagyma, paradicsom, burgonya, paprika), bébérfélék (avokado, fahéj, kámfor) vagy olyan növé­nyek, mint a dohány, diófélék, kávé, cukornád, tea, bors, borszőlő, komló, banánfa, kaucsukfa, valamint a dísznövények. Az (I) általános képletú vegyületeket általában készít­ményeik alakjában alkalmazzuk és egyidejűleg vagy egymást követően alkalmazva további hatóanyagokkal együtt is kijuttathatjuk őket a kezelendő felületre vagy növényre. Ezek a további hatóanyagok lehetnek trágyá­­zőszerek, nyomelemforrások vagy más, a növényi növe­kedést befolyásoló készítmények. Emellett szelektív gyomirtó szerek, valamint rovar-, gomba-, baktérium- és. fonalféregölő és puhatestűeket irtó szerek vagy több ilyen készítmény keveréke is alkalmazható, adott esetben további, formálási technikában szokásosan alkalmazott hordozóanyagok, felületaktív anyagok, vagy más, a fel­­használást elősegítő adalékok mellett. Az alkalmazható hordozó- és adalékanyagok lehet­nek szilárd vagy folyékony, a formálási technikában célszerűen alkalmazható anyagok, mint például termé­szetes vagy regenerált ásványi anyagok, oldó-, diszper­gáló-, térhálósító-, tapadást elősegítő, sűrítő-, kőtő­­vagy trágyázószerek. Az (I) általános képletú hatóanyagok, illetve a leg­alább egy ilyen hatóanyagot tartalmazó mezőgazdasági készítmények kijuttatásának egyik előnyös módja a lombozatra való kijuttatás. Ekkor az alkalmazás gyako­risága és a felhasznált mennyiség az érintett kóroko-~ zóval való fertőzöttség mértékéhez igazodik. Az (I) általános képletú vegyületeket azonban a talajon ke­resztül is bejuttathatjuk a növényekbe a gyökérzeten át (szisztémás hatás), amelynek során azt a helyet, ahol a növény nő, folyékony készítménnyel itatjuk át, vagy az anyagot a talajba szilárd formában, például granulátum alakjában bevisszük. Elárasztásos rizskultúrákban a granulátumokat az elárasztott rizsföldre szórhatjuk ki. Az (I) általános képletú vegyületeket felvihetjük a ve­tőmagokra is (coating eljárás); ennek során a magokat vagy belemerítjük a hatóanyagot tartalmazó folyékony készítménybe, vagy szilárd készítménnyel egymásra rétegezzük. Az (I) általános képletú vegyületeket a formálási technikában szokásosan alkalmazott segédanyagokkal együtt használjuk. Ilyen célokra célszerűen például emulziókoncentrátum, kenhető paszta, közvetlenül ki­permetezhető vagy hígítható oldat, híg emulzió, per­metezőpor, oldható por, porozószer, granulátum, vagy - például polimer anyagokkal alkotott - kapszula for­mára dolgozzuk fel ismert módon. A felhasználási módszer, mint például permetezés, ködképzés, poro­zás, kiszórás, bekenés vagy öntözés megválasztása, éppúgy, mint a készítményforma megválasztása az el­érendő céltól és az adott körülményektől függ. Az (I) általános képletú vegyületek kedvező alkalmazási mennyisége általában 50 g - 50 kg hatóanyag/hektár, előnyösen 100 g - 2 kg hatóanyag/hektár, különösen előnyösen 200 g - 600 g hatóanyag/hektár. A formált készítményeket, azaz az (I) általános kép­letú hatóanyagot és adott esetben egy szilárd vagy folyékony adalékanyagot tartalmazó szereket, készít­­ményeket és kompozíciókat ismert módon állítjuk elő, például a hatóanyagot alaposan összekeverve és/vagy őrölve segédanyagokkal, mint például oldószerekkel, szilárd hordozóanyagokkal, és adott esetben felületak­tív vegyületekkel (tenzidekkel). Alkalmazható oldószerek például az aromás szén­­hidrogének, különösen a Cg-Cn frakciók, mint például xilolkeverékek vagy helyettesített naftalinok; ftálsav­­észterek, úgymint dibutil- vagy dioktil-ftalát; alifás szénhidrogének, mint ciklohexán vagy paraffin; alko­holok és glikolok, valamint ezek éterei és észterei, úgymint etanol, etilénglikol, etilénglikol- monometil­­éter vagy -etil-éter; ketonok, úgymint ciklohexanon; erősen poláris oldószerek, úgymint N-metil-2-pirroli­­don, dimetil-szulfoxid vagy dimetil-formamid; vala­mint adott esetben epoxidált növényi olajok, úgymint epoxidált kókuszdióolaj vagy szójaolaj; vagy víz. Szilárd hordozóanyagként, például porozószerekhez és diszpergálható porokhoz általában természetes kő­zetliszteket, úgymint kalcitot, talkumot, kaolint, mont­­morillonitot vagy attapulgitot alkalmazunk. A fizikai 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6

Next

/
Thumbnails
Contents