203862. lajstromszámú szabadalom • Eljárás összetett szerkezetű önhordó kerámia termékek előállítására

1 HU 203 862 B 2 elemek vagy vegyületek illetve kombinációik, amelyek a folyamat feltételei között gázként vagy gőzként van­nak jelen. így keverékben vagy külön-külön használ­hatók a következők: oxigén, nitrogén, halogén elem, kén, foszfor, arzén, szén, bór, szelén, tellúr, ezek ve­­gyületei és keverékei, a metán, etán, propán, acetilén, etilén, propilén (a szénhidrogének a szén forrásai), to­vábbá olyan keverékek mint a levegő, H2/H20 és C0/C02, illetve ez utóbbi kettő (tehát a H2/H20 és a CO/CO^) keverékei, amelyek különösen alkalmasak a környezet oxigénaktivitásának csökkentésére. A leve­gőt különösen előnyösnek kell nyilvánvaló gazdasági szempontok miatt tekinteni. Ha az oxidálószert úgy azonosítjuk, hogy az egy meghatározott gázt vagy gőzt tartalmaz, esetleg ebből az anyagból áll, ez annyit je­lent, hogy a megadott gőz vagy gáz a reakció feltételei között az oxidálószerben a kizárólagos, a túlnyomó vagy legalábbis a nagyobb részt alkotó oxidáló összete­vő, amely az oxidációs reakció feltételei között a fém alapanyag oxidálását biztosítja. így például a levegő általában nitrogéntartalmú gáznak minősül, hiszen nitrogéntartalma sokkal nagyobb, mint benne az oxi­gén mennyisége, mégis a levegőt a találmány vonatko­zásában oxigéntartalmű gáznak tekintjük, mivel a fém alapanyag oxidációs reakciójának lefolytatásánál le­vegő alkalmazása esetén a hatás mindenekelőtt az oxi­gén jelenlétének köszönhető. Ennek megfelelően a le­vegő ez esetben az oxigéntartalmú gáz kategóriájába esik, a nitrogéntartalmú gázok között a jelen talál­mány értelmében oxidálószerként nem említehető meg. A nitrogéntartalmú gáz, mint oxidálószer példája lehet a 96 tf% nitrogént és a 4 tf% hidrogént tartalma­zó formázó gáz. Az oxidálószernek lehet szüárd és/vagy folyékony halmazállapotú összetevője is, ahol a halmazállapot az oxidációs reakció megemelt hőmérsékletén értendő. A szüárd és/vagy folyékony halmazáüapotú oxidálószer kiegészíti a gáz vagy gőz halmazáüapotú oxidálószert. A szüárd oxidálószer alkalmazása esetén ezt általában a töltőanyag ágyában eloszlatjuk, vagy a fém alap­anyag környezetében a töltőanyag adott részében ki­­keverten használjuk, amikoris szemcsés anyagként a töltőanyag részecskéivel keveredik, vagy esetleg a szemcsés töltőanyag részecskéin létrehozott bevonat­ként van jelen. A szüárd oxidálószerek között varrnak elemek, mint a bór vagy a szén, de találhatók közöttük redukálható vegyületek is, mint oxidok, karbidok, vagy boridok, ha azok termodinamikai stabilitása ki­sebb mint a fém alapanyag és az oxigén vagy bór vagy szén reakciójával létrejövő terméké. A folyékony oxidálószerek alkalmazása esetén a töltőanyag tömegének egészét vagy célszerűen csak egy részét, mégpedig a megolvasztott fém alapanyag környezetében impregnáljuk, mégpedig a töltőanyag átitatásával vagy részecskéinek bevonásával. Amikor folyékony oxidálószert említünk, olyan anyagot ér­tünk ezen, amely az oxidációs reakció feltételei között folyékony halmazállapotú még akkor is, ha ezt a hal­mazállapotot szüárd halmazállapotból kiindulva a megemelt hőmérséklet hatásával biztosítjuk. Ezért az oxidációs rekció hőmérsékletén megolvadó sók is fo­lyékony oxidálószemek minősülnek. A folyékony oxi­dálószernek lehet folyékony halmazáüapotú előve­­gyülete is, például olyan anyag oldata, amelyet a töltő­anyag egészének vagy egy részének impregnálására annak bemerítésével használunk, és amely az oxidáci­ós reakció feltételei között megolvad vagy felbomlik és ezzel biztosítja a szükséges oxidáló összetevőt. A fo­lyékony oxidálószerek példái között keü említeni a kis olvadáspontú üvegeket. Az előminta anyagát elegendően nagy porozitással, ületve permeabüitással keü összeáüítani ahhoz, hogy az oxidálószer, pontosabban annak gőz vagy gáz hal­­mazáüapotú összetevője az anyagon áthatolhasson és a fém alapanyaggal érintkezésbe léphessen. Az el­őminta szerkezetileg elegendően nagy permeabüitást keü, hogy mutasson az oxidációs reakciótermékkel szemben is, amelynek növekedése során az előminta szerkezete lényegében nem változhat. Ez annyit je­lent, hogy az előminta konfigurációját vagy geometri­áját a növekvő oxidációs reakciótermék az anyag el­rendezésének megzavarásával, a részecskék áthelye­zésével vagy bármilyen más módon nem változtathat­ja meg. Abban az esetben, ha az oxidálószemek szüárd és/vagy folyékony halmazáüapotú összetevője is van, vagyis a gáz vagy gőz halmazáüapotú összetevőt más oxidáló hatású összetevők is kiegészítik, az előmintát úgy keü összeáüítani, hogy az oxidációs reakció ter­méke bármely oxidálószert is alapul véve szerkezeté­ben annak megzavarása nélkül növekedhessen. Nyü­­vánvaló, hogy a továbbiakban az előminta vagy perme­­ábüis szerkezetű előminta fogalmán olyan anyagel­rendezést értünk, amely a megfelelő alak meüett az előzőekben említett porozitási és/vagy permeabüitási követelményeknek képes eleget tenni. A permeábüis szerkezetű előminta formázását, ki­alakítását az ismert hagyományos módszerekkel lehet vérehajtani, amikoris előre meghatározott alakot ho­zunk létre. Az ismert módszerek között szerepelhet a fröccsöntés, a szedimentációs öntés, a különböző min­ták alkalmazása, a vákuum formázás, stb., amelyekre itt nem kívánunk különösen kitérni, hiszen a talál­mány tárgyát nem érintik. A formázás módszerét ál­talában az anyag minősége határozza meg. A permeá­büis szerkezetű előminta, mint már említettük, a gőz vagy gáz halmazállapotú oxidálószer hatását fokozó, kiegészítő folyékony vagy szüárd halmazáüapotú összetevőt is tartalmazhat. Az előmintát legalább egy jól meghatározott határfelülettel keü létrehozni, anyaga viszonylag alaktartó legyen, nyers áüapotú szi­lárdságával biztosítsa az előkészítő műveletek során az alaktartást, ületve a kerámia mátrix kifejlesztése során midaddig őrizze meg eredeti alakját, amíg a ke­rámia anyag azt ki nem tölti. A permeábüis szerkezet­tel természetesen biztosítani keü az oxidációs reakció­­termék polikristályos részecskéivel történő átjárható­ságot. Mindez annyit jelent, hogy az előminta permeá­büis szerkezetű anyagát olyan összetevőkből keü ösz­­szeáüítani, amelyeket a megolvadt fém alapanyag ké­pes megnedvesíteni, és amelyeket a polikristályos oxi­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 8

Next

/
Thumbnails
Contents