203862. lajstromszámú szabadalom • Eljárás összetett szerkezetű önhordó kerámia termékek előállítására

1 HU 203 862 B 2 dációs reakciótermék egymáshoz tud kötni vagy kap­csolni, aminek révén az előminta belsejében nagy in­­tegritású, a kiindulási alakot hűen megőrző összetett szerkezetű önhordó kerámia terméket kapunk. Az előminta méreteivel és alakjával szemben külö­nösebb megkötést nem állítunk. Lényeges azonban, hogy viszonylag nagy felületen érintkezzen vagy közel legyen a fém alapanyaghoz és legalább egy határfelü­letét az előzőekben már említett permeábüis szerkeze­tű réteg borítsa, amely a növekvő polikristályos kerá­mia mátrix kifejlesztésének végállomását jelenti. Pél­daként említhetjük, hogy az előminta félgömb alakú kialakításánál célszerű a fém alapanyag felületével a félgömb sík felületét kapcsolatba hozni, míg a dómsze­rű gömbfelület adja azt a meghatározott határfelüle­tet, ameddig a polikristályos kerámia mátrixot nö­veszteni kell. Ha az előminta kocka alakú, akkor a fém alapanyag célszerűen az egyik felületnél van elrendez­ve, míg a további öt oldal az a határfelület, ameddig a polikristályos kerámia mátrixot növesztjük. Az oxidá­ciós reakció során a polikristályos anyag mátrixa egy­szerűen behatol az előminta anyagába, majd azt ki­töltve eléri a külső réteget, azt is átjárja, miközben magába fogadja az előminta anyagát, ahhoz kapcsolva a felvitt réteg anyagát is. Eközben az előminta szerke­zetében, alakjában változás nem következik be. A találmány szerinti eljárás foganatosításához szükséges előmintát számos különböző alakú és anya­gú féltennékből lehet összeállítani. Ezek között szere­pelnek a kerámia és/vagy fém szemcsék, porok, szálak, fonalak, huzalok, tömörítvények, üreges vagy tömör testek, szövetek, stb. Az előminta készülhet laza szer­kezetű vagy egymással kapcsolódó frakciók együttese­ként, ahol belső nyílásokat, járatokat, kapcsolódó üre­geket képezünk ki abból a célból, hogy az oxidálószer és az infütrációval kialakuló megolvadt fém azon át­járhasson, az oxidációs reakciótermék növekedésének feltételei adottak legyenek, ez a növekedés ne okozza az előminta szerkezetének lepusztulását. Az előminta anyagába szilárdságnövelő rúdszerű elemeket, csöve­ket, lemezeket, szálakat, gömbszerű vagy más alakú tömörítvényeket, szöveteket, tűzálló szálakból kiala­kított textíliákat és hasonlókat lehet elrendezni, ami­vel az alaktartást tudjuk javítani. Az előminta anyaga lehet homogén és heterogén. Az előminta létrehozása során az ehhez szükséges anyagokat, például a kerá­mia porokat vagy tömörítvényeket minden olyan kö­tőanyaggal megszilárdíthatjuk amely a reakció felté­telei között indifferens marad és nem hagy maga mö­gött olyan vegyületeket, melléktermékeket, amelyek a kerámia anyag tulajdonságait lerontanák. A szilíci­­um-karbid vagy alumínium-trioxid töltőanyagként történő alkalmazása tűnik a leghatásosabbnak. Ennek szemcsézettsége általában a 10 ... 1000 grit tarto­mányba esik, de ennél kisebb vagy nagyobb szemcsék is beépíthetők, A szemcséket egymással összeolvaszt­hatjuk, szerves kötőanyaggal szuszpenziót képezhe­tünk belőlük, a szuszpenziót mintába önthetjük. A mintát így kitöltő anyagot szükség szerint szárítjuk, melegítjük és ezzel megszüárdítjuk. A töltőanyagból készült ágy, illetve az előminta lét­rehozására számos anyag alkalmas. A példakénti fel­sorolás előtt említjük azt a feltételt, hogy ezek az anyagok az oxidációs folyamat során, a hevítés meg­emelt hőmérsékletén ne legyenek illékonyak. További feltétel a jó termodinamikai stabüitás, a reakcióké­pesség, illetve az oldhatóság igen kis szintje a fém alapanyaggal szemben. Adott esetben jó megoldás az is, ha a töltőanyagot olyan részecskékből hozzuk létre, amelyek a fém alapanyaggal egyébként reakcióba lépő vagy instabüis részecskéket bevonat alatt tartalmazza. Alumíniumot mint fém alapanyagot és levegőt mint oxidálószert használva a töltőanyag tipikus példái a különböző fémek oxidjai, boridjai, nitridjei és karbid­­jai, a fémek összetett vegyületei, a bevont szénszálak. A fémek között szerepel az alumínium, a cérium, a hafnium, a lan tán, a prazeodímium, a szamárium és a cirkónium. Az összetett fémvegyületekre példa a mag­­nézium-aluminát spinell. Egyes anyagokat bevonattal láthatunk el, amelynek segítségével az oxidációs fo­lyamatban való részvételük kizárható. A bevonatot ilyenkor a kerámia mátrix anyagával kompatibilis összetétellel kell megválasztani. A találmány szerinti eljárás foganatosítása során az előminta készülhet egyedi darabként vagy olyan min­taként, amely komplex alakot kiadó együttes része. A felismeréshez tartozik az is, hogy ha több előmintát egymás mellé helyezünk, akkor az oxidációs reakció­termék képes azokat folyamaosan átjárni, így a több előmintát tartalmazó együttesből egységes kerámia test hozható létre. Az egy vagy több felületen permeá­­bilis szerkezetű réteggel borított előminták együttesét üyenkor úgy rendezzük el, hogy az oxidációs reakció­termék az előminták anyagába hatoljon be először, és csak azok átjárása után érje el a külső réteget, vagyis az előminták szerkezetén belül egységes kerámia anyag jöjjön létre. Ezzel a megoldással olyan komplex alakzatokat lehet kerámia anyagból gyártani, amelyek a hagyományos kerámia készítési technológiák szerint nem állíthatók elő. Ennek megfelelően a találmány szerinti eljárás nyilvánvalóan felöleli az előmintákból álló együttesek alkalmazását, amikoris a komplex alakzatot a zoxidációs reakciótermék keletkezése biz­tosítja. A fém alapanyaggal együtt szokásos dópoló anya­gok alkalmazása is. Ezek kedvezően képesek az oxida­tiv reakció feltételeit befolyásolni és különösen sok közül lehet választani akkor, ha a fém alapanyag alu­mínium. A dópoló anyag feladata, illetve alkalmazásá­nak céljai számos olyan tényezőtől függhetnek, ame­lyek közvetlenül nem kapcsolódnak magához a fém alapanyaghoz. így például kettő vagy több dópoló anyag felhasználása esetén figyelembe kell venni ezek egymásra hatását, a fém alapanyagra felvitt külső dó­poló réteg esetén a dópoló anyag jelenlétét a fémben, illetve a bevonat felületi sűrűségét, az oxidálószert és a folyamat teljes környezetét. A fém alapanyaggal együtt alkalmazott dópoló anyag, illetve dópoló anyagok bevitelének lehetőségei a következők: (1) a fém alapanyag ötvöző anyagát ad­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 9

Next

/
Thumbnails
Contents