203836. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés virslimassza-konzerv előállítására

1 HU 203 836 A 2 van helytállóan rögzítve, míg a 11 és 12 forgótárcsája a pont-vonallal jelképesen ábrázolt tengelyre van fel­ékelve. Mind a 9 és 10 állógyűrűk, mind a 11 és 12 forgótár­csák az egyik homlokszalagjukon fogazattal vannak ellátva. A ferde-kúpos fogazat a rajzon csak a kontúr­vonallal ábrázoltuk. Az anyagáramlás értelmében a 9 és 10 állógyűrűk fogazata a hátsó, míg a 11 és 12 forgótárcsák fogazata a mellső homlokszalagon van kiképezve. A 9 és 10 állógyűrűk és a 11 és 12 forgótárcsák az R és r méretű 13 és a 14 résekkel vannak egymáshoz il­lesztve. A továbbiakban a találmány szerinti eljárást ismer­tetjük. Az 1 darálóra feladott alapanyagot max 3 mm szemcsenagyságra előaprítjuk. Ezt követően ezt az ap­­rítékot átvezetjük a 2 keverőgépbe, ahol első lépésben hozzáadjuk az adalékokat, majd a szárazon történt át­­keverés után vizet viszünk az elegybe. A vízzel készrekevert elegyct a 3 finomaprítóra visszük át és az első lépésben a 7 aprítóegységen ke­resztülvezetve max. 0,9 mm szemcseméretre, majd a második lépésben a 8 aprítóegységen keresztülvezetve max. 0,7 mm szemcseméretre aprítjuk. Ez gépészeti szempontból azt jelenti, hogy a 13 és a 14 rés mérete R = 0,9 mm és r = 0,7 mm értékre van beállítva. A találmány szerinti eljárás eredményessége szem­pontjából azonban az a lényeg, hogy az anayagáramlás értelmében a két egymást követő részméret közötti maximális különbség R - r=0,2 mm legyen. Ezzel tud­juk megakadályozni azt, hogy az anyagba a konzerv állományának megőrzése érdekében bekevert hidrok­­olloidok, a búzaliszt vagy a kukoricakeményítő meg­égjen. A hagyományosan szerelt Stephan-mikrokutterek­­ben ugyanis az első ill. második fokozatban 1,2 mm ill. 0,7 mm értékre van beállítva a részméret és a 0,5 min­es aprftási lépcső gyakran beégést okoz. A találmány szerinti eljárást a továbbiakban példák segítségével részletezzük. A közölt tömeg% értékek a késztermékre vonatkozik. 1. példa Sertéshús alapú virslimasszát állítottunk elő, amelyhez alapanyagként 631% sertéshús és 111% ipari szalonnát daráltunk le max 3,0 mm szemcseméretre. Megjegyezzük, hogy a sertéshús zsírtartalma a hús tömegének 30%-át nem haladhatja meg. Ezt követően csigás keverőgépben folyamatos keve­rés közben 0,21% fűszert, a kereskedelmi forgalomban „Delikát” néven árusított - általunk ismeretlen össze­tételű - fűszerkeveréket, adalékként pedig 0,4 t% nátrium-piroszulfátot, 1,9 t% kukoricakeményítőt, 1,9t% búzalisztet és 1,6 t% nitrites sót - 0,5% nátrium-nitrittel kevert konyhasót - adunk szárazon az anyaghoz, majd 201% vízzel kiegészítve homogenizáljuk azt. Ezt követően a homogenizált anyagot a Stephan­­kutteren átvezetve, két lépésben max. 0,9 mm, majd max. 0,7 mm szemcseméretre finomítottuk. A finomaprítóról levett anyagban káros minőség­­változást, így pl. beégést, felhabosodást vagy felkemé­­nyedést nem tapasztaltunk. Megjegyezzük, hogy változatlan műveleti sorrend és feltételek mellett hasonló eredményhez jutottunk az anyagfelhasználás mérsékelt módosítása esetén is. Tapasztalatunk szerint a sertéshús 60-66 t%, az ipari szalonna 10-121%, a víz 19-211%, a fűszerek és ada­lékok összesen 5-8 t% határok közötti változtatása a késztermék állagát, színét vagy ízét nem befolyásolja. 2. példa Marhahús alapú virslimasszát álítottunk elő, amelyhez alapanyagként 651% marhahús és 9 t% marhafaggyút daráltunk le max. 3,0 mm szemcseméretre. Megjegyezzük, hogy a marhahús saját faggyútar­talma a hús súlyának 20%-át nem haladhatja meg. A technológia további lépéseiben az 1. példa szerint jártunk el azzal az eltéréssel, hogy csigás keverőgép helyett Z-karos keverőgépet használtunk. A finomaprítóról levett termék minőségi jellemzői azonosak voltak az 1. példa kapcsán említettekkel. Ugyanez vonatkozik az anyagfelhasználás mérsékelt módosításával összefüggésben tett megállapításra is. Tapasztalataink szerint a marhahús 62-68 t%, a marhafaggyú 8-10 t% és a további komponenseknek az 1. példában említett határok közötti változtatása megengedhető. A találmány szerinti megoldás előnyeit a követke­zőkben jelöljük meg:- a technológia és az anyagösszetétel együttes ered­ményeként négy évig eltartható teljes kozerv állít­ható elő a vörösárukra jellemző állaggal és ízzel;- az eljárás, de főként annak finomaprítási művelete a dobozoláshoz megkövetelt 0,88 kg/dm3 sűrűség érdekében nem okoznak olyan eltéréseket, amelyek tömegcsonkításhoz vagy a dobozba bekerült feles­leges mennyiségű szabad levegő miatt állag- és íz­romlást okoznának;- a kapcsolási elrendezés szokványos, mindenütt ren­delkezésre álló egységekből építhető meg;- végül a Stephan-mikrokutter aprítóelemeinek átál­lása is egyszerűen oldható meg. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás virslimassza-konzerv előállítására, amely­nél az alapanyagokat darálással előaprítjuk, majd ke­verés közben vízzel, fűszerekkel és adalékokkal egészít­jük, végül finomra aprítjuk, azzal jellemezve, hogy alapanyagként a 60-66 t%sertéshúst és 10-12 t%ipari 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents