203790. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dipeptidek előállítására enzimatikus úton

1 HU 203 790 B 2 A találmány tárgya eljárás dipeptidek és származékaik előállítására enzimatikus úton. Az utóbbi években egyre nagyobb az érdeklődés olyan dipeptidek vagy dipeptidszármazékok iránt, amelyek adott esetben egy D-konfigurációjú amino- 5 savmaradékot tartalmaznak, tekintettel ezek lehetséges gyógyászati hatásaira, például antibiotikum tulajdonsá­gaikra. Hasonlóképpen nagy az érdeklődés dipeptidek iránt például a mesterséges élelmiszerek területén, úgy humán, mint állatgyógyászati alkalmazásban, édesítő- 10 szerként, valamint a mezőgazdaság területén, herbicid­­ként. Az ilyen H-A-B-Y általános képletű dipeptideket ismert kémiai kapcsolási reakciókkal állíthatjuk elő, de ezekben a reakciókban általában a résztvevő - A 15 és B - aminosavakat amino-, illetve karboxilcsoport­­jukon védeni kell, és gyakran az oldalláncúkban eset­legesen jelen lévő funkciós csoportjaikon is. Ezért ebből adódóan nagy a mellékreakciók veszélye a kap­csolási reakciók során, a reaktánsok és az alkalmazott 20 reakciókörülmények miatt, a leggyakoribb mellékre­akciók egyike a racemizáció, különösen az A-kompo­­nens racemizációja. A kémiai kapcsolási reakciót en­zimatikus kapcsolási rakcióval helyettesítve, amely enyhe reakciókörülmények között megy végbe, az 25 ilyen mellékreakciók és racemizáció elkerülhetők, és a reakció eredményeként sztereokémiailag tiszta ter­méket kapunk. Az amino- és karboxilcsoportok védése feltétlenül szükséges a kémiai kapcsolási reakciókban, valamint 30 az endoproteázokkal végzett enzimatikus kapcsolások­ban, és jelenlegi tudásunk szerint a szubsztrát amino­­csoportján az enzimatikusan exoproteázzal katalizált dipeptidképződésnél is. Ez számos hátrányt jelent ezekben az eljárásokban, ami komolyan befolyásolja 35 gazdaságosságukat ipari méretekben, és ez különösen a dipeptidek szintézisében nyilvánvaló. A hátrány ezeknek a védőcsoportoknak a bevezeté­séből adódik, valamint azok eltávolításából, és jelenlé­tükből a reakció során, ami a teljes eljárás költségét és 40 idejét növeli, és kihat az összhozamra is. Az általánosan használt amino-védócsoportok jel­legzetes példái a karbobenzoxi- (Z-) és a terc-butiloxi­­karbonil- (Boc-) típusú csoportok, amelyek móltömege összemérhető az aminosav-maradékokéval. A védőcső- 45 portokat először megfelelő, drága szerek segítségével, egy külön reakciólépésben be kell vinni a kiindulási anyagokba, majd izolálni kell azokat. Ezeknek a hidro­­fób csoportoknak a jelenléte sokszor nagymértékben megváltoztatja a köztitermékek és reakciótermékek 50 oldhatóságát, és az eljáráshoz szükséges oldószereknek mind az anyagi minőségét, mind mennyiségét befolyá­solhatja, továbbá kihathat a tisztítás és védőcsoport-el­távolítás végrehajtásának bonyolultságára is. A védő­csoport eltávolítása szintén egy külön reakciólépést 55 igényel, és ezt egy újabb tisztítási lépés követi. A fenti célokra számos reakció alkalmazható, de a ka­talitikus hidrogénezés kivételével - ami önmagában ipari méretekben nehézséget jelent - ezek az eljárások erősen, sokszor drasztikusan erős savas vagy bázikus körűimé- 60 nyék között mennek végbe, aminek következtében gyak­ran mellékreakciók játszódnak le, és ennek eredménye­ként a termék nem megfelelő tisztaságú lesz, vagy fárad­ságos tisztítási műveletekre van szükség. Ennek a meglehetősen hosszadalmas szintézisútnak utolsó lépése tehát egy meglehetősen viszonylagos vé­dőcsoport-eltávolítás a kívánt pepiidről, továbbá - a szinte elkerülhetetlen mellékreakciók miatt - sokszor munkaigényes tisztítási műveletek kellenek ahhoz, hogy a kívánt terméket a megfelelő nagy tisztasággal kapjuk. Az amino-terminális csoport védésének elkerülésére a dipeptidek előállítása során mikrobiológiai fermentá­ciós módszereket alkalmaznak, mint például a 074 095 és 102 529 számon közzétett európai szabadalmi leírá­sokból ismert eljárásban. Ezek az eljárások alapvetően különböznek a szintetikus eljárásoktól, és minden egyes peptid esetén specifikus organizmusokon alapul­nak, ezért nem alkalmazhatók általánosan. Ezenkívül a hozamok gyakran alacsonyak, és a fermentációs tápkö­zegből való visszanyerés gyakran igen munkaigényes. Ezért egy eljárás általános gazdaságossága szem­pontjából nyilvánvaló előnyt jelent a védőcsoportok alkalmazásának elhagyása, mind az amino-, mind a karboxilvégen. Találmányunk célja ennek lehetővé té­tele dipeptidek szintézise során, szerin- és tiol-karboxi­­peptidáz katalízis segítségével. Bizonyos esetekben szükség lehet olyan eljárásra, amely lehetővé teszi oldalláncban védőcsoportot tartal­mazó, de terminálisukon védőcsoport nélküli dipepti­dek előállítását. A találmány szerinti eljárás alkalmas az ilyen vegyületek előállítására is, oldalláncúkban vé­dőcsoportot tartalmazó, de amino-, illetve karboxil-ter­­minálisukon védőcsoport nélküli kiindulási vegyüle­­tekből. Ebben az esetben is ugyanolyan enyhe reakció­­körülmények között dolgozhatunk, és ugyanolyan összességében tekintve gazdaságos módon. Kívánt esetben az oldallánc védőcsoportját kémiai vagy enzi­matikus eljárással lehasíthatjuk. Ismertek az olyan enzim-katalizálta kapcsolási reak­ciók, amelyek lehetővé teszik egy oldalláncában védő­­csoportot nem tartalmazó aminosavszármazék és egy adott esetben C-terminálisán védetlen B-komponens (nukleofil) kapcsolását (például a 155 613 számú dán szabadalmi leírás, valamint a megfelelő, 17 485 számú európai szabadalmi leírás). A17 485 számú európai szabadalmi leírásban ismer­tetik az A-Bi-Zi általános képletű peptidek - a képletben Ai jelentése N-terminálisán védett aminosavmaradék, vagy egy, N-terminálisán adott esetben védett peptid­­maradék, amelynek C-terminálisán egy L-aminosav­­maradék van, B| jelentése L-aminosavmaradék, és Zi jelentése -OH vagy C-terminális védőcsoport - előállítását, egy szubsztrátkomponens és egy amin­­komponens reagáltatásával, enzim jelenlétében, és kívánt esetben az adott esetben jelen lévő terminális védőcso­portok lehasításával, amelynek jellemzője, hogy egy 2

Next

/
Thumbnails
Contents