203789. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antikokcidiális és növekedést serkentő hatású policiklusos savas éter-típusú antibiotikumok előállítására

1 HU 203 789 B 2 alakban, így nedves vagy száraz micéliumként vagy szárított teljes fermentlé formájában. A megfeleld vivőanyagok tetszés szerint cseppfo­lyós vagy szilárd halmazállapotúak, amilyenek pl. a következők:- víz,- különböző lisztek, pl. szójaolaj-pogácsaliszt, gya­potmagolaj-pogácsaliszt, kukoricacső-liszt és- ásványi anyag keverékek, amelyeket a baromfitá­pokban általában alkalmaznak. Különösen hatékony vivőanyag maga a baromfitáp, azaz annak egy kis hányada. A vivőanyag megkönnyíti az aktív anyagok homo­gén eloszlatását a kikészített takarmányban, amellyel a premixet elegyítjük. Ez azért fontos, mivel a találmány szerinti hatékony anyagból csak kis mennyiségre van szükség. Fontos, hogy a vegyületet alaposan összeke­verjük a premix-szel, majd a takarmánnyal. Ennek el­érésére a hatóanyagot megfelelő olajos vivőanyagban - amilyen pl. a szójaolja, kukoricaolaj, gyapotmagolaj stb. - diszpergálhatjuk vagy oldhatjuk. Alkalmazha­tunk illékony szerves oldószert is. Ezután a diszperziót vagy oldatot összekeverjük a vivőanyaggal. Magától értetődik, hogy az aktív anyag mennyisége a koncentrátumban tág határok között változhat, mivel a kikészített takarmányban a hatónyag mennyiségét úgy állíthatjuk be, hogy a premixből egy megfelelő mennyiséget összekeverünk a takarmánnyal, a ható­anyag kívánt szintjének elérésére. A takarmánygyártók nagy hatékonyságú koncentrá­­tumokat fehérjét tartalmazó vivőanyaggal, így a fent leírt szójaolaj-pogácsaliszttel vagy más liszttel kever­nek össze és így olyan koncentrált adalékokat állítanak elő, amelyek közvetlenül alkalmasak baromfi-takar­mányozásra. Dyen esetekben a baromfi a szokásos mó­don etethető. Egy másik megoldás szerint az ilyen koncentrált adalékokat közvetlenül a baromfitáphoz adjuk és így táplálkozástani szempontból kiegyensúlyozott, kikészí­tett tápot állítunk elő, amely a találmány szerinti ve­­gyületek közül egyet vagy többet a gyógyászati szem­pontból hatásos szinten tartalmazza. A keverékeket a szokásos eljárások szerint alaposan összekeverjük - pl. egy kétköpenyes keverőben -, a homogenitás biztosí­tására. A baromfi-takarmányozásban való felhasználáshoz a találmány szerinti vegyület koncentrációja a külön­böző körülmények függvényében változik. Hatásos megelőző intézkedést jelent a folyamatos, alacsony szintű gyógyszerezés, a növekedési periódus alatt, azaz az első 5-12 hét során, csirkék esetében. Már kialakult fertőzések esetében a fertőzés meg­szüntetésére magasabb koncentrációra lehet szükség. Az (I) képlett! vegyületet a tápban általában a kb. 1,0-25 ppm, előnyösen a kb. 2,5-12,5 ppm tartomány­ba eső koncentrációban alkalmazzuk. Ivóvízben való bevitel esetén ugyanezt a napi gyógyszerdózist kell biztosítanunk. Ekkor tehát figye­lembe kell venni a táp és az ivóvíz átlagos napi fo­gyasztásának tömegarányát. Az (I) képlett! vegyület és sói aktivitása sertésben vagy szarvasmarhában a növekedés fokozása és/vagy a takarmányhasznosítás területén közvetlenül mérhető oly módon, hogy az állatok vizsgált csoportjainak a takarmánnyal különböző mennyiségű (I) képlett! ve­gyületet vagy sóját adagoljuk be. Egy másik megoldás szerint - 1 197 826 sz. brit szabadalmi leírás - in vitro „bendő” módszer alkal­mazható az antibiotikumok takarmányokban való al­kalmazása értékelésére. A sertésdizentéria megelőzésében vagy kezelésében való alkalmazáshoz vagy szarvasmarhában vagy ser­tésben a növekedés elősegítésére és/vagy a takar­mányhasznosítás fokozására az (I) képlett! vegyületet vagy sóját előnyösen takarmányadalékként alkalmaz­zuk. A takarmányokat teljesen hasonló módszerekkel állítjuk elő, mint amelyeket az előbbiekben a baromfi­táp esetére leírtunk. Ugyanúgy gondot fordítunk arra, hogy olyan takarmányokat állítsunk elő, amelyekben a gyógyhatású anyag egyenletes eloszlásban van jelen. Az (I) képlett! vegyület koncentrációja szarvasmar­ha vagy sertés esetében általában a kb. 0,25-25 ppm alkalmazási tartományba esik. Kérődzőkben az (I) kép­lett! vegyület orálisan is alkalmazható, bólusz alakjá­ban, amelyet a rumenoretikuláris zsák visszatart. Ily módon a gyógyhatású anyag lényegében állandó sebes­séggel szabadul fel hosszabb időtartamon - pl. 4-8 héten - át, oly dózist eredményezve, amely egyenér­tékű az előbbiekben jelzett, takarmánnyal bevitt napi dózissal, azaz: átlagos napi dózis (mg) - (0,25-25) ppm • átlagos napi takarmányfelvétel (kg) Az ilyen, szabályozott felszabadulást biztosító bó­­luszt pl. a 4 601 893 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Cardinal) ismertet. A találmányt a következő példákkal szemléltetjük. Magától értetődik azonban, hogy a találmány nem kor­látozódik az ezekben a példákban szereplő konkrét részletekre. 1. példa Pa Actinomadura ATCC 53708 törzzsel végzett fer­mentáció Az (I) képlett! vegyület elkülönítése nátriumsóként Az Actinomadura sp.-t kiindulásként úgy tenyészt­jük, hogy az ATCC 53708 tenyészettel ferde kémcsö­veket vagy Roux-palackokat oltunk be, amelyek egy szilárd táptalajt - ATCC No. 172 táptalaj - tartalmaz­nak. Ennek összetétele a következő: Gramm/liter glükóz 10 oldható keményítő 20 élesztőkivonat 5 enzimes kazeinhidrolizátum 1 kalcium-karbonát 1 desztillált víz 1000 ml-re A pH-t KOH-dal 7,0-ra állítjuk be és hozzáadunk 20 g agart. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6

Next

/
Thumbnails
Contents