203789. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antikokcidiális és növekedést serkentő hatású policiklusos savas éter-típusú antibiotikumok előállítására
1 HU 203 789 B 2 lombikban vagy inokulumtankban előállított vegetatív tenyészettel. A növekedés befejeződése után (általában kb. 120-196 óra) az antibiotikumot - tetszés szerint - nyers vagy tiszta alakban állítjuk elő az előbbiekben leírt általános módszerek valamelyikével, vagy a következőkben bemutatott speciális eljárásokkal. Az (I) képletű vegyület in vitro antibakteriális aktivitását a szokásos módszerekkel vizsgáljuk Ennek során a minimális gátló koncentráció (MIC) értékét határozzuk meg, pg/ml-ben, egy vagy több mikroorganizmussal szemben. Az International Collaborative Study on Antibiotic Sensivity Testing által javasolt egyik eljárás szerint (Ericcson és Sherris: Acta Pathol. Microbiol. Scandinav., Supp. 217, Section B, 64-68, 1971) agy-szív infúziót (BHI) tartalmazó agait és inokulumreplikáló berendezést alkalmazunk. A beoltott kémcsöveket egy éjjelen át tenyésztjük, majd standard inokulumként való felhasználás céljából 100-szoros hígítást alkalmazunk (20 000-100 000 sejtet, kb. 0,002 ml-ben, viszünk az agar felületére; 20 ml BHI-agar/csésze). A vizsgálandó vegyületből 12 kétszeres hígítást alkalmazunk; a kiindulási koncentráció 200 pg/ml. A lemezeket 37 ’C- cm végzett 18 órás tenyésztés után olvassuk le; ennek során az egyedül álló telepeket nem vesszük figyelembe. A kísérleti organizmus érzékenységét ügy definiáljuk, mint a vegyület azon legalacsonyabb koncentrációját, amely - szabad szemmel való leolvasás mellett - képes a növekedés teljes gátlására. A többi policiklusos éter antibiotikumhoz hasonlóan a találmány szerinti (I) képletű vegyület jellegzetesen a Gram-pozitív mikroorganizmusokkal szemben mutat antibakteriális aktivitást, ezenkívül hatásos a Treponema hyodysenteriae - a sertésdizentéria kiváltója - ellen, amint ezt az I. Táblázatban bemutatjuk. I. Táblázat Az (I) képletű vegyület in vitro antibakteriális aktivitása Organizmus A törzs száma MIC, pg/ml Clostridium perfringens 10A006 0,39 10A009 0,20 Actinomyces pyogenes 14D002 0,39 14D008 0,39 14D011 0,39 Treponema hyodysenteriae 94A001 0,20 94A002 0,20 94A007 0,20 Az (I) képletű vegyületnek és sóinak csirkék kokcidiális fertőzésével szembeni hatékonyságára vonatkozó adatokat a következők szerint kaphatunk. 3-5 db, 10 napos, patogénmentes fehér Leghorn, hosszúnyakú csirkét tartalmazó csoportokat olyan takarmánypéppel etetünk, amely homogén eloszlásban az (I) képletű vegyületet vagy nátrium- és/vagy káliumsóját tartalmazza. 24 órán át ezzel a takarmánnyal való etetés után mindegyik csirkét per os a vizsgálandó Eimeria-fajta oocisztáival inokuláljuk. A 3-5 db, 10 napos csirkéket tartalmazó más csoportoknak hasonló pépes takarmányt adunk, ez azonban nem tartalmazza az (I) képletű vegyületet vagy sóját. 24 óra múlva ezeket is megfertőzzük és ezek szolgálnak fertőzött kontroll gyanánt. További 3-5 db, 10 napos csirkéket tartalmazó csoportokat ugyanezzel a pépes takarmánnyal etetünk, amely nem tartalmaz antibiotikumot és ezeket a csirkéket nem fertőzzük meg kokcidiumokkal. Ezek szolgálnak normál kontroll gyanánt. A kezelés eredményeit 5 nap elteltével értékeljük az E. acervulina esetében és 6 nap múlva mindegyik más kórokozó esetében. Az antikokcidiális aktivitás mérésére használt kritérium: 0-4 osztályzat - a sérülések száma alapján - az E. tenella esetében („J. E. Lynch: A New Method of the Primary Evaluation of Anticoccidial Activity”, Am. J. Vet. Res. 22,324-326,1961) és 0-3 osztályzat a többi species esetében, J. Johnson és W. H. Reid értékelő rendszerének módosítása alapján („Anticoccidial Drugs. Lesion Scoring Techniques in Battery and Floor Pen Experiments in Chicks”. Ex. Párásítói. 28, 30-36,1970). rs-Az aktivitást úgy határozzuk meg, hogy az egyes kezelt csoportok sérülésre vonatkozó osztályzatát elosztjuk a fertőzött kontroliéval. Ebben a tesztben az (I) képletű vegyület és kationos sói kiváló aktivitást mutatnak E. tenella, E. acervulina, E. maxima, E. brunetti és E necatrix fertőzéssel szemben baromfiban, csirkék pépes takar-:; mányában kb. 1,0-25 ppm koncentrációban alkalmazva. Egy érzékeny E. tenella fajtával szemben pl. az (I) képle-« tű vegyület igen alacsony dózisban - 5 ppm - a károso- ; dás 100%-os kiküszöbölését eredményezi. A találmány szerinti (I) képletű vegyület általában ugyancsak használatos egyes más, ismert antikokcidiális szerekkel kombinálva, amilyen pl. a nikarbazin, 4,4’-dinitro-karbanilid vagy egy naftalain-amin (utóbbira vonatkozóan 1. Hamill et aL előbbiekben idézett, 4 582 822 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírását). A kokcidiózis megelőzésére vagy kiküszöbölésére baromfiban a találmány szerinti vegyületet orálisan adjuk be a baromfinak, megfelelő vivőanyagban. A gyógyszert célszerűen az ivóvízzel vagy a baromfitáppal, mint vivőanyaggal adagoljuk be, úgy, hogy a hatóanyag terápiás adagját a napi ivóvíz vagy takarmánymennyiség vigye be a szervezetbe. A hatóanyagot közvetlenül bemérhetjük az ivóvízbe - előnyösen cseppfolyós koncentrátum alakjában -, vagy közvetlenül hozzáadhatjuk a takarmányhoz, esetleg premix vagy koncentrátum alakjában. A hatóanyagot tartalmazó premix vagy koncentrátum (megfelelő vivőanyaggal) az a forma, amelyet általában alkalmaznak a hatóanyag tápba való bevitelére. A gyógyhatású anyag lehet jelen tiszta alakban (pl. szabad savként vagy gyógyászati szempontból elfogadható sóként), vagy meghatározott aktivitású nyers 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
