203781. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fertőző bursitis elleni inaktivált vakcina előállítására

1 HU 203 781 B 2 A találmány tárgya eljárás a baromfiak fertőző bursitis betegségének megelőzésére alkalmas inaktivált vakci­na előállítására. A fertőző bursitis (más néven Gumborói betegség) a baromfi fertőző betegsége, amelyet egy bimavírus okoz. A vírus nagymértékben károsítja az immun­­rendszert, a Fabricius-féle tömlőben a B-lymphocytá­­kat, ezért a szervezetben súlyos immundeficiens álla­pot alakul ki. Más vírusokkal szembeni vakcinálásra (baromfipestis, fertőző bronchitis, fertőző gége- és légcsőgyulladás) is elégtelen az immunválasz. A be­teg szervezet fokozottabban érzékeny más betegsé­gekre (mycoplasmosis, coccidiosis) [Winterfield R. W.: Poultry Sei., 57, 386 (1978); Giambrone J.: Am. J. Vet. Res. 38, 581 (1977); Hirai K.: Av. Dis. 23, 950 (1979)]. A betegség főleg 3-6 hetes csirkeállományokban jelentkezik és gyorsan teljed. Az egyedi megbetegedé­sek 1 héten belül lezajlanak. Tipikus esetekben a bete­gek bágyadtak, étvágytalanok, vízszerű bélsarat üríte­nek, nehézkesen mozognak és rövid idő múlva elhulla­nak. Boncoláskor a legjellegzetesebb elváltozások a bursa Fabriciiben láthatók, amely a betegség heveny szakában duzzadt, ödémás, és üregében fibrines-véres, zavaros nyálka vagy törmelékes anyag található. A nyálkahártyán vérzések láthatók. A fertőzöttség az egész világon széles körben elter­jedt. Magyarországi előfordulásáról a hetvenes évek közepe óta tudunk [Palya V.: MÁL. 36, 75-81. (1981)]. A fertőzésnek kitett állatok védelméről aktív immu­nizálással kell gondoskodni. Immunizálásra leginkább a tojásban és szövettenyé­szetben passzált, gyengített élő vírust tartalmazó liofili­­zált és inaktivált vírust tartalmazó adjuvált vakcina alkalmas. Ilyen vakcinákat ismertetnek például az S. A. Na­­gi: Material Antibody and its Effect on Infections Bursal Disease Immunization (Avian Disease 27, 623. old. 1983) és az International Symposium on the Immunisation of Adult Birds with Inaktivated Oil Adjuvant Vaccines, Lyon, France 1981, Develop. Bi­ol. Standard, 51, 211-9, 235-41 és 263-71. oldalak irodalmi helyeken. Ugyancsak ismert az amerikai Vi­neland cég vakcinája. Az ismert inaktivált vakcinákkal elérhető védettség azonban kisebb, mint az élő vakcinák esetén. Az élő vakcina előnye, hogy olcsó és viszonylag gyorsan alakul ki az immunválasz. Az adagolása egy­szeri, mert ivóvízhez keverve, szájon át adható. Hátránya azonban, hogy csak meghatározott feltéte­lek mellett használható (a vakcinálandó állatok kora, immunológiai állapota és a vakcinavírus virulenciája között összhangot kell teremteni). Az inaktivált vakcina előnye, hogy olyan vírust tar­talmaz, amelynek fertőzőképességét fizikai vagy ké­miai behatással megszüntették, ezért teljesen ártalmat­lan. A szülőállományok oltása után az utódokban ho­mogén és magas ellenanyagszint alakul ki. Hátránya, hogy drága és az állatokat egyenként olta­ni kell. A találmány tárgya, hogy egyszeri eljársát biztosí­tson a fertőző bursitis ellen védettséget adó inaktivált vakcina előállítására. További célja olyan inaktiválási eljárás kidolgozása, amely a vírus fertőzőképességét tökéletesen megszün­teti anélkül, hogy az ellenanyagképzésben szerepet ját­szó felületi antigéneket károsítaná. Az immunszupresszív hatás kialakulására az élet első heteiben bekövetkező fertőződéskor nyílik a leg­jobb alkalom, ezért ennek kivédése különösen fontos. Ez elérhető, ha a csibék magasszinti matemális im­munitással rendelkeznek. A tojók magas ellenanyag­szintje az egész tojásrakás idejére biztosítható, ha a tojásrakás megkezdése előtt 4-5 héttel olajos adju­­vánssal készült inaktivált vakcinát fecskendezünk bő­rük alá. Az általunk 1975-ben nagyüzemi broiler állomány­ból izolált törzs csirkeembrió fíbroblaszt szövettenyé­szetben jellegzetes citopatológiai elváltozást okoz. Homogén vírustörzshöz (60 nm, duplaszálú RNS, nem hurkos) a törzs háromszori plakk-tisztítása után jutottunk. Ezt a vírust a lenti számon letétbe helyez­tük. Az inaktivált vírus antigén hatását, a tartós antigén ingert olajos adjuváns alkalmazásával biztosítottuk. A találmány tárgya közelebbről eljárás a fertőző bursitis ellen megfelelő immunitást biztosító vakcina előállítására, oly módon, hogy a Kertészeti és Élelmi­­szeripari Egyetem Mikrobiológiai Tanszéki Csoportjá­nál NCAIM V(P) 001 033 számon 1987. december 15-én letétbe helyezett GP/82 jelű fertőző bursitis ví­rustörzset 10-12 napos, előnyösen 11 napos csirke­embriókból tripszines emésztéssel készített fíbroblaszt tenyészetben szaporítjuk, majd a megfelelő titerű ví­rusfolyadékot formaldehiddel, etilén- iminnel, illetve származékaival vagy béta-propiolaktonnal inaktivál­juk, végül ásványi olajjal vagy alumínium-hidroxid­­géllel adjuváljuk. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott vírus­törzs citopatogén hatással rendelkezik (ezt az oltástól számított 3-5 napon belül észleljük), emiatt a vírussza­porodás a szövettenyészetben fénymikroszkópos vizs­gálattal nyomon követhető. A vírustörzs csirkeembrió fíbroblaszt szövettenyé­szetben szaporítható, amely bármelyik szövettenyésztő laboratóriumban könnyen, rutinszerűen előállítható. A belőle készített inaktivált vakcina az élő vírusvakciná­val egyenértékű védettséget nyújt az állatoknak. A vak­cinában lévő depot hatású anyagoknak köszönhetően az immunválasz elnyújtottabb. Ezt a következő össze­hasonlító vizsgálat eredményei igazolják: Növendék (22 hetes) csirkéket oltottunk az élő és az inaktviált vakcinával, előírt adagok szerint. Cso­portonként 50 állatot immunizáltunk. Az oltást kö­vető 2., 4., 6. és 8. héten vért vettünk, majd a 20. héten leöltük az állatokat. A szerológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy mind a két vakcinával magas el­lenanyagszintet lehet elérni. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents