203758. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indolo-pirrolo-karbazol-származékok és az azokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 HU 203 758 B 2 no)-2-hidroxi-l-propil-, 4-dimetil-amino-3-metoxi-2- -butil-csoport vagy 2-piperidino-etil-, 3-piperidino­­-propil-, 2-pirrolidino-etil-, 3-pirrolidino-propil-, 2- morfolino-etil-, 3- morfolino-propil-csoport. R1 vagy R2 csoportokként kiváltképpen előnyös to­vábbi csoportok a legfeljebb 4 szénatomos egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoportok, elsősorban a metil-, etil-, n-propil-, izopropil- és n-butil-csoport, metoxi­­karbonil-metil-, 2-metoxi-etil- és acetilcsoport és R1 és R2-ként a benzil- és együtt a 2-4 szénatomot tartal­mazó alkiléncsoportok is, elsősorban a hidroxilcsoport­­tal szubsztituált propiléncsoport, amit R1 és R2 együtt képeznek. Az a), b) és c) eljárások szerint előállított (I) általá­nos képletű vegyületek, amelyek képletében R1 és R2 különböző jelentésiek, mint régióizomer-keverékek használhatók. A két régióizomer ismert elválasztási el­járásokkal, így kristályosítással vagy kromatográfiásan szétválasztható. Azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyek királis centrummal rendelkeznek, használhatók a szte­­reoizomer-keverékek vagy az enantiomerek formájá­ban. Az enantiomereket a sztereoizomerek optikai szét­választására általában használt eljárások szerint állít­hatjuk elő. Azokat az (I) általános képletű bázisos vegyületeket, amelyek az R1 vagy R2 csoporton bázisos centrummal rendelkeznek, tisztítás céljából vagy galenusi okokból előnyösen kristályos, gyógyszerészetileg elfogadható sókká alakítjuk. A sókat a szokásos módon, a bázisok­nak a megfelelő szervetlen vagy szerves savakkal vég­zett semlegesítésével állítjuk elő. Erre a célra használható savak például a sósav, kén­sav, foszforsav, hidrogén-bromid, ecetsav, borkősav, tejsav, citromsav, almasav, szalicilsav, aszkorbinsav, malonsav és borostyánkősav. A kiindulási anyagokként használt (II) és (IV) kép­letű indolokarbazolok előállítása a szakirodalomban le van írva vagy ezek az ismertekhez hasonló módokon előállíthatók [Heterocycles, 20, 469 (1983); és Tetra­hedron Letters, 1441 (1983)]. A találmány szerint előállított vegyületek a protein­­kinázok, így a protein-kináz-C hatásos inhibitorai. így például az l.a vegyület a protein-kináz-C enzimvizsgá­latánál, foszfatidil-szerinnel és diacil-glicerinnel akti­válva, 66 nanomól/liter koncentrációban 50 %-os inhi­bitorhatást mutat. A kísérletet a 0 255 126 számú euró­pai szabadalmi leírás (protein-kináz-C gátlása) szerint végeztük. Indolokarbazolokat, mint a protein-kináz-C inhibitorait ismertetett már a szakirodalom [J. Antibiot. 30, 275 (1977); Biochem. Biophys. Rés. Commun. 135, 397 (1986)], ezek azonban főképpen mikrobáktól eredő vagy félig szintetikus eredetű indolokarbazol- N,N-glikozidok. A protein-kináz-C fontos kulcsszerepet játszik a sejten belüli jelátvitelnél és szorosan kapcsolódik az összehúzó­­dási, kiválasztási és szaporodási folyamatokhoz. Ezek­nek a tulajdonságoknak az alapján a találmány szerint előállított vegyületek használhatók a szív és a véredé­nyek betegségeinek, így a trombózisnak, érelmeszese­désnek, magas vérnyomásnak, gyulladásos folyamatok­nak, allergiás betegségeknek, ráknak és a központi ideg­­rendszer bizonyos degeneratív károsodásainak a kezelé­sére. A vegyületek a speciális haszná-latra megfelelő ké­szítmények formájában, enterálisan vagy parenterálisan, 1-50 mg/kg dózisokban beadhatók. A találmány szerinti eljárás kiviteli módját köze­lebbről a példák szemléltetik. 1. példa 6.7.12.13- Tetrahidro-5-oxo-12,13-dipropil-5H­­-indolo[2J-a]pirrolo[3,4-c]karbazol 20 mg (0,67 mmól) nátrium-hidridet (80 %-os, ásványolajban) 10 ml száraz dimetil-formamidban szuszpendálunk, és régietekben, szobahőmérsékle­ten 100 mg (0,32 mól) 6,7,12,13-tetrahidro-5-oxo­­-5H-indolo[2,3-a]pirrolo[3,4-c]karbazolt adunk hoz­zá. A gázfejlődés befejeződése után a reakciőelegyet szobahőmérsékleten még 1 órán át keverjük, majd 120 mg (0,71 mmól) n-propil-jodidot adunk az elegy­­hez és szobahőmérsékleten még 16 órán át keverjük. Az oldószert rotációs bepárlóban, vákuumban eltávo­lítjuk, és a maradékot kovasavgélen toluol/etil-acetát 1:1 térfogatarányú keverékével kromatografáljuk. A 0,4 Rrértékű frakciót izoláljuk és diizopropil-éterrel keverjük. A képződött kristályokat szívatással szűr­jük. A 6,7,12,13-tetrahidro-5-oxo-12,13-dipropil-5H­­-indolo[2,3-a]pirroio[3,4-c]karbazolt bézs színű kris­tályok alakjában kapjuk, kitermelés 43 %. A termék olvadáspontja bomlás közben 180-185 *C. Hasonló módon állítjuk elő a 12,13-dietil-6,7-12,13- -tetrahidro-5-oxo-5H-indolo[2,3-a]pirrolo[3,4-c]karba­­zolt (l.a vegyület). A terméket diizopropil-éterből kris­tályosítva a kitermelés 32 %, az olvadáspont bomlás közben 225 ’C felett van. Két ekvivalens nátrium-hidrid és egy ekvivalens 1,4-dibróm-bután felhasználásával állítjuk elő hasonló módon a 12,13-butano-6,7,12,13-tetrahidro-5-oxo-5H­­-indolo[2,3-a]pirrolo[3,4-c]karbazolt (l.b vegyület). A terméket diizopropil-éterből kristályosítjuk, a kiterme­lés 53 %, az olvadáspont 300 °C felett van. Hasonló módon állítjuk elő a 12,13-dibenzil-6,7,12,13-tetrahidro-5-oxo-5H-indolo[2,3-a]pirro­­lo[3,4-c]karbazolt (l.c vegyület). A terméket diizopro­pil-éterből kristályosítjuk, a kitermelés 33 %, az olva­dáspont bomlás közben 250 °C felett van; és a 12,13- dioktadeciI-6,7,12,13-tetrahidro-5-oxo-5H-indolo[2,3- a]pirrolo[3,4-c]karbazolt (oltalmi körön kívüli, l.d ve­gyület). A terméket diizopropil-éter/etil-acetát keveré­kéből kristályosítjuk, a kitermelés 42 %, az olvadás­pont 101-103 *C. 2. példa 6.7.12.13- Tetrahidro-5-oxo-12-propil-5H­­-indob[2J-a]pirrob[3,4-c]karbazol és 6,7,12,13- -tetrahidro-5-oxo-13-propil-5H-indob[2J3-a]pir­­rob[3,4-c]karbazol 100 mg (0,32 mmól) 6,7,12,13-tetrahidro-5-oxo-5H- indolo[2,3-a]pirrolo[3,4-c]karbazolt 10 mg (0,33 mmól) nátrium-hidriddel (80 %-os, ásványolajban) és 60 mg 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents