203745. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 1,2-ditiol-3-tion-S-oxid-származékok és az e vegyületeket, valamint ismert származékokat tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

1 Hü 203 745 B 2 A találmányunk tárgya eljárás új 5-fenü-l,2-ditiol-3- tion-S-oxid-szánnazékok és az e vegyületeket, vala­mint ismert származékokat tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására. A találmányunk szerinti eljárással előállítható új 5- fenil-l,-ditiol-3-tion-S-oxid-származékok értékes farmakológiái tulajdonságokkal - különösen májvédő hatással - rendelkeznek és ember, valamint nagyobb emlősállatok májkárosodásának kezelésére alkalmaz­hatók. Perez és tsai: Liebigs Ann. Chem. 1510-1512 (1981), Tamaysld és tsai: Chem. Lett. 619-260 (1980) és Behringer és tsai: Phosphorous and Sulfur 12,115- 122 (1981) a tritíonok oxidációs reakcióit vizsgálva leírták az 5-fenil-3H-l,2-ditiol-3-tion-S-oxidot. E ve­­gyület farmakológiai hatásáról azonban mindezideig említés sem történt. Az Anetholtirthion [5-(4-metoxi-fenü)-3H-l,2-di­­tiol-3-tion] kereskedelmi forgalomban levő kolereti­­kus (kereskedelmi név: SulfarlemR, Felvitin®). Ismere­tes, hogy ez a vegyület májvédő tulajdonságokat mu­tat. Találmányunk célkitűzése májkárosodások meg­előzésére és kezelésére alkalmas gyógyászati készít­mények, valámint értékes farmakológiai tulajdonsá­gokkal rendelkező új l,2-ditiol-3-tion-származékok előállítása. Azt találtuk, hogy az (I) általános képletű túlnyo­mórészt új l,2-ditiol-3-tion-S-oxid-származékok (mely képletben R1 jelentése hidrogénatom, 1-2 szénatomos alkü-, 1-6 szénatomos alkoxi-, hidroxilcsoport, halogén­atom, trifluor-metil- vagy nitrocsoport és R2 jelentése hidrogénatom, halogénatom vagy 1-6 szénatomos alkoxicsoport; vagy R1 és R2 szomszédos szénatomokhoz kapcsolódnak és együtt 1-2 szénatomos alkilén-dioxi-csoportot ké­peznek) értékes farmakodinamikai tulajdonságokkal ren­delkeznek és különösen kedvező májvédő hatást fejte­­nekld. A fenti vegyületek közül az R1 és R2 helyén hidro­génatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyület ismert, a többi (I) általános képletű vegyület új. Az is­mert (I) képletű vegyület gyógyászati tulajdonságait azonban nem írták le. Az (I) általános képletű vegyületek a májat különö­sen oxigén hepatotoxikus anyagokkal szemben védik meg, jól elviselhetők és toxicitásuk csekély. Az (I) általános képletű vegyületek farmakológiai tulajdonságaik - különösen májvédő hatásuk - révén a gyógyászatban májkárosodások (pl. hepatotoxikus dó­zisban beadott gyógyszerek, kémiai mérgek vagy besu­gárzások) által előidézett májkárosodások kezelésére, illetve megelőzésére alkalmazhatók. Az (I) általános képletű vegyületekben R1 és R2 he­lyén levő csoportokban szereplő alkilcsoportok egye­nes- vagy elágazóláncúak lehetnek és előnyösen 1-4 szénatomot - különösen 1-2 szénatomot - tartalmaz­hatnak. Az R1 vagy R2 helyén levő alkoxicsoportok különösen előnyös képviselője a metoxicsoport. Az R1 vagy R2 helyén levő halogénatom fluor-, klór- vagy brómatom - előnyösen klór- vagy fluoratom - lehet. Az R1 helyén levő alkücsoport előnyösen metücso­­port lehet és előnyösen a 2- vagy 3-helyzetben kapcso­lódhat. Az R1 helyén levő halogénatom előnyösen 4- helyzetű lehet. R2 előnyösen hidrogénatomot képvi­sel. Az (I) általános képletű új 5-fenü-l,2-ditiol-3-tion-S-oxid-származékok értékes farmakológiai tulajdon­ságokkal - különösen májvédő hatással - rendelkez­nek, jól elviselhetők és toxicitásuk csekély. Az (I) általános képletű új vegyületek és májat káro­sító befolyásoktól (pl. hepatotoxikus exogén anyagok beadásakor fellépő májkárosodásoktól) megvédik, il­letve ezek hatását közömbösítik. Ismeretes, hogy sokfajta kémiai anyag és gyógyszer megfelelően magas dózisban a májsejteket károsítja és hepatikus citolizist, valamint májnekrózist idéz elő. Citolitikus májkárosodások esetén a károsodott máj­sejtekből egyes transzaminzáok nagyobb mennyiség­ben felszabadulnak és a véráramba kerülnek. Májká­rosodás esetén e transzaminázok várszintje emelkedik és üy módon e transzaminázok szérum-aktivitásának mérése útján a májkárosodás megállapítható és mér­téke megbecsülhető. Az Acetminophen [Paracetamol - 4-(N-acetü)­­amino)-fenü] ismert károsító hatású anyag, amelyet fiziológiaüag elviselhető dózisokban fájdalomcsülapí­­tóként elterjdten alkalmaznak, magasabb dózisokban azonban erősen hepatotoxikus. Acetaminophen ma­gas dózisokban rágcsálókon is az emberi má jnekrózis­­hoz hasonló májkárosodásokat okoz. E hatás révén az Acetminophent a farmakológiában a teszt-vegyületek májvédő hatásainak meghatározásához hepatotoxi­kus tesztben standard kísérleti anyagként alkalmaz­zák. Az (I) általános képletű vegyületek az alábbiakban ismertetésre kerülő standard farmakológiai állatkí­sérletek tanúsága szerint az Acetaminophen májkáro­sító hatásával szemben kifejezett védőhatást fejtenek ki. Az Acetaminophen metabolizmusát és hepatotoxi­kus hatását az irodalomban részletesen ismertették. Ismeretes, hogy az Acetaminophen-metabolitok glu­­tathionon való konjugációja az Acetaminophen mé­regtelenítésénél és kiürülésénél jelentős szerepet ját­szik és az Acetaminophen hepatotoxikus hatásai külö­nösen erősen lépnek fel abban az esetben, ha pl. túla­dagolás következtében a sejtekben glutathion-hiány lép fel. Ismeretes továbbá, hogy a hepatotoxicitást részben egy matabolikusan képződő reakcióképes ágensnek a májszövet makromolekuláin való kovalens kötődése idézi elő és az Acetaminophen heptatotoxi­­citásában a sejtmembrán lipidjeinek peroxidációja és reakcióképes gyökök - többek között oxigéngyökök - ezáltal bekövetkező túltermelése kulcsszerepet ját­szik. Az (I) általános képletű 5-fenü-l ,2-ditiol-3 -tion-S-oxid-vegyületeknek az Acetaminophen által előidé­zett májkárosodásokat kivédő hatása tehát azt jelenti, 6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents