203724. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új, helyettesített N-(1-alkil-hidroxi-4-piperidinil)-benzamid-származékok és a vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

1 HU 203 724 B 2 célra jól ismert módszerekkel, így példáulN-alküezés­­sel, N-acilezéssel vagy reduktív N-alküezéssel. 1. A nitrogénatom alkil-karbonilcsoporttal, aril-kar­­bonilcsoporttal vagy hasonló csoportokkal szubsz­­tituálható úgy, hogy a kiindulási amint egy megfe­lelő karbonsavval vagy az utóbbi reakcióképes szár­mazékával, például egy sav-halogeniddel vagy sa­­vanhidriddel reagáltatjuk egy alkalmas oldószer­ben, például egy aromás szénhidrogénben (így pél­dául benzolban) vagy egy dipoláros aprotikus oldó­szerben (így például N,N-dimetil-formamidban) vagy ilyen oldószerek elegyében. 2. Alkilcsoportok vihetők be úgy, hogy a kiindulási amint egy alkanollal vagy alkanonnal reagáltatjuk hidrogéngáz-atmoszférában egy alkalmas katalizá­tor, így például szénhordozós palládiumkatalizátor vagy szénhordozós platinakatalizátor jelenlétében egy alkalmas oldószerben, így például metanolban vagy etanolban. A kiindulási vegyűletekben és a re­akciótermékekben bizonyos funkciós csoportok nem kívánatos hidrogéneződésének megelőzése céljából előnyös lehet a reakcióelegyhez egy alkal­mas katalizátormérget, például tiofént adagolni. A helyettesített aminocsoportot tartalmazó (I) álta­lános képletű vegyületek a megfelelő, a nitro­génatomon hidrogént hordozó (I) általános képletű ve­­gyületekké alakíthatók a szakirodalomból az imino­­csoportok kialakítására ismert módszerek valamelyi­kével. így például ha az említett nitrogénatom (1-6 szénatomot tartalmazó)alkil-karbonilcsoporttal van helyettesítve, akkor a kiindulási anyagot egy sav vagy bázis vizes oldatával kezeljük, adott esetben egy szer­ves oldószerrel alkotott elegyben. A hidroxücsoportot hordozó (I) általános képletű vegyületek a szakirodalomból jól ismert módon O-al­­küezhetők vagy O-acilezhetők például úgy, hogy a ki­indulási vegyületet egy alkalmas acüezőszerrel, így például savanhidriddel vagy pedig egy alkalmas alküe­­zőszerrel keverjük, kívánt esetben nátrium-hidrid je­lenlétében. Egy arü-metoxicsoportot helyettesítőként hordozó (I) általános képletű vegyületek a megfelelő, hidroxil­­csoportot hordozó (I) általános képletű vegyületekké alakíthatók át a szakirodalomból jól ismert katalitikus hidrogenolízises módszerekkel. Védőcsoportként dioxolángyűrűt tartalmazó (I) ál­talános képletű vegyületek dezacetálozhatók a megfe­lelő oxovegyületekké. A dezacetálozási lépést a szak­­irodalomból e célra jól ismert módon hajthatjuk vég­re, például úgy, hogy a kiindulási anyagokat egy sav vizes oldatával kezeljük. Az (I) általános képletű vegyületek a megfelelő N- oxidokká alakíthatók a szakirodalomból a háromérté­kű nitrogén N-oxid formává alakítására ismert mód­szerek valamelyikével. Ezt az N-oxidálási reakciót ál­talában úgy hajtjuk végre, hogy a kiindulási (I) általá­nos képletű vegyületet egy alkalmas szerves vagy szer­vetlen peroxiddal reagáltatjuk. Az e célra alkalmazha­tó szervetlen peroxidok közé tartozik például a hidro­­gén-peroxid, alkálifém- vagy földalkálifém-peroxidok (így például a nátrium-peroxid, kálium-peroxid vagy a bárium-peroxid), míg az e célra megfelelő szerves pe­­roxidokra példaképpen megemlíthetünk peroxi-sava­­kat (így például perbenzoesavat), halogénezett per­­benzoesavakat (így például a 3-klór-perbenzoesavat), peroxo-alkánkarbonsavakat (így például a peroxo­­ecetsavat), valamint az alldl-hidroperoxidokat (így például a terc-butü-hidroperoxidot). Az N-oxidálási lépést egy alkalmas oldószerben, így például vízben, rövidszénláncú alkanolokban (például metanolban, etanolban, propanolban vagy butanolban), szénhidro­génekben (például benzolban, metil-benzolban vagy dimetü-benzolban), ketonokban (például 2-propanon­­ban vagy 2-butanonban), halogénezett szénhidrogé­nekben (például diklór-metánban vagy triklór-metán­­ban) vagy üyen oldószerek elegyeiben hajthatjuk vég­re. A reakciósebesség fokozása céljából célszerű lehet a reakcióelegy melegítése. Az előzőekben említett előállítási eljárásoknál fel­használt kiindulási vegyületek és köztitermékek egy része ismert vegyület, míg másik része új. Mindegyik előállítható a szakirodalomból analóg szerkezetű ve­­gyületekre ismert módszerekkel. A következőkben né­hány üyen módszert ismertetünk. A kiindulási (II) általános képletű vegyületek előál­­líthatók úgy, hogy valamely (XXIV) általános képletű helyettesített piperidin-származékot valamely (V) ál­talános képletű vegyülettel vagy az utóbbi reakcióké­pes származékával reagáltatunk az (I) általános képle­tű vegyületek (IV) és (V) általános képletű vegyületek­­ből kiinduló előállítására ismertetett amidálási mód­szerek valamelyike szerint, majd egy így kapott (XXV) általános képletű köztitermék P védőcsoportját az e célra jól ismert módszerek valamelyikével, például sa­vas vagy bázikus vizes közegben végzett hidrolizálás vagy katalitikus hidrogénezés útján eltávolítjuk, a P védőcsoport jellegétől függően. Ezeket a reagáltatáso­­kat a G reakcióvázlatban ábrázoljuk. A G reakcióváz­latban P jelentése olyan alkalmas védőcsoport, amely könnyen eltávolítható hidrogénezéssel vagy hidrolizá­­lással. Az előnyös védőcsoportok közé tartoznak pél­dául a hidrogenolizálható védőcsoportok, így például a fenü-metücsoport, valamint a hidrolizálható védőcso­portok, így például az (1-6 szénatomot tartalmazó)al­­koxi-karbonücsoportok. A (IV) általános képletű kiindulási vegyületek előál­­líthatók úgy, hogy valamely (XXVI) általános képletű helyettesített piperidin-származékot egy alkalmas re­agenssel N-alldlezésnek vetünk alá az (I) általános képletű vegyületek (II) és (ül) általános képletű vegyü­­letekből kiinduló előállítására ismertetett alküezési módszerek valamelyikével, majd ezt követően egy így kapott (XXVII) általános képletű köztitermékből a P védőcsoportot ismert módon eltávolítjuk. Ezt a rea­­gáltatássorozatot a H reakcióvázlatban mutatjuk be. A (XXIV) általános képletű köztitermékek könnyen a (XXVI) általános képletű köztitermékekké alakítha­tók át például úgy, hogy az exociklusos amin-funkció­­raP1 védőcsoportot juttatunk és ezután az endocildu­­sos amin-funkciót védőcsoportját szelektíven eltá­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6

Next

/
Thumbnails
Contents