203681. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás gázok és folyadékok érintkeztetésére

1 HU 203 681 B 2 Az egymás melletti elrendezésben több, egymással összeköttetésben álló csatornát tartalmazó berende­zésben a csatornákat célszerűen több, egymással lé­nyegében párhuzamosan elrendezett lapból alakítjuk ki, ahol a lapokon a szomszédos csatornák közötti összeköttetés biztosítására megfelelő helyzetben ki­alakított nyílások vannak. Ezek a berendezések egy­szerű szerkezetűek és könnyen előállíthatok. A lapo­kat különféle módszerekkel rögzíthetjük egymáshoz, így például a lapokat egymáshoz csavarozhatjuk, vagy megfelelő ragasztóanyagokkal köthetjük egymáshoz, vagy - ha a lapok fémből vagy szerves polimerből ké­szültek - azokat összeforraszthatjuk vagy összehe­­geszthetjük. A találmány szerinti berendezésben igen sokféle művelet hajtható végre. Ezek a műveletek például a következők lehetnek: gázok szárítása folyadékokkal való közvetlen érintkeztetés útján; gázok elnyeletése folyadékokban; gáz közvetlen érintkeztetése folya­dékkal a folyadékkal elegyített másik gáz eltávolítása végett; folyadék elpárologtatása gáz és folyadék köz­vetlen érintkeztetésével; gáz hűtése gáz és folyadék közvetlen érintkeztetésével; gáz tisztítása folyadékkal való érintkezetetés útján; kémiai reakció végrehajtása gáz és folyadék között. Egyetlen berendezésben több, egymástól eltérő művelet is végrehajtható, például úgy, hogy többcsatornás berendezést alkalmazunk, és a gázt a berendezés különböző csatornáiban egymástól eltérő folyadékokkal hozzuk érintkezésbe. A találmány szerinti berendezés különösen előnyö­sen használható fel elektrolitok (például vizes elektro­litok) elektrolízisekor képződött gázok kezeléséhez. A találmány szerinti berendezést például elektrolizáló cellával köthetjük össze, ahol az elektrolizáló cellának legalább egy anódja és legalább egy katódja van, és a cella az elektrolízis során képződő gázokat a találmány szerinti berendezésbe vezető eszközzel van ellátva. A találmány szerinti berendezést több elektrolizáló cel­lából kialakított berendezéshez is köthetjük, és az elektrolizáló cellákban képződött gázokat külön-kü­­lön kezelhetjük az adott cellához kapcsolt, találmány szerinti berendezésben. Más megoldás szerint a több elektrolizáló cellából álló berendezésben képződött gázokat együttesen vezethetjük be a találmány szerin­ti berendezésbe. Az elektrolizáló cellában az egyes anódok és a velük szomszédos katódok között szepará­tor helyezkedhet el. A szeparátor például kationcseré­lő membrán lehet. Az elektrolizáló cella például szű­rőprés-típusú cella lehet. A találmány szerinti berendezést különösen elő­nyösen alkalmazhatjuk vizes alkálifém-klorid oldatok elektrolízise során képződött hidrogéngáz és klórgáz kezelésére. A berendezést különösen előnyösen hasz­nálhatjuk atmoszferikusnál nagyobb nyomáson kép­ződött gázok (például elektrolizáló cellában atmoszfe­rikusnál nagyobb nyomáson fejlesztett hidrogéngáz és klórgáz) kezelésére, ebben az esetben ugyanis a gázok nyomását a találmány szerinti berendezésbe vezetés előtt nem szükséges növelni, mert a kezelendő gáz (például az elektrolizáló cellában fejlődött hidrogén­gáz és klórgáz) saját nyomása is elegendő a kívánt szál­lító hatás létrehozásához. A találmány szerinti berendezésben a klórgázt és a hidrogéngázt például a következőképpen kezelhetjük: a gázt folyadékkal (például vízzel) közvetlenül érint­­keztetve lehűtjük, majd a klórgázt (például kénsavval közvetlenül érintkeztetve) szárítjuk. A gáz és folyadék érintkeztetését, illetve elválasztá­sát nem szükséges a berendezés valamennyi csatorná­jában végezni. A berendezés egy vagy több csatornája további berendezéselemeket is tartalmazhat. így ha a gázt - ami például klórgáz vagy hidrogéngáz lehet - folyadékkal érintkeztetve hűtöttük le, a gáz által elso­dort folyadék eltávolítása végett a gázt például a csa­tornák egyikében elhelyezett rostos szűrőanyagon ve­zethetjük keresztül. Egy vagy több csatornában tölte­tet (például katalizátoros töltetet vagy a gázt abszor­beáló töltetet) is elhelyezhetünk. A találmány szerinti berendezés egyes példakénti kiviteli alakjait a továbbiakban rajzok alapján ismer­tetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egy ré­szének izomelrikus képe, részben met­szetben. A 2. ábra az 1. ábrán bemutatott berendezés A- val jelölt részletének izometrikus képe, részben metszetben. A 3. ábra a találmány szerinti berendezés egy ré­szének függőleges metszeti képe. Az 1 -3. ábrán bemutatott berendezésnek több 1,2,3, 4,5 és 6 lapja van, amelyek együttesen több 7, 8, 9 és 10 csatornát képeznek. Az ábrázolás egyszerűsítése végett az 1. ábrán bemutatott berendezésen nem tüntettük fel a szomszédos lapok kö­zött elhelyezkedő, és a lapokkal együtt a csatornát alkotó véglapokat, ugyan­így nem tüntettük fel a szomszédos la­pok között elhelyezkedő fedő- és alap­lapokat. Az 1. ábrán bemutatott berendezésrészben az 1 lapnak 11 nyüása, a 4 lapnak 12 nyílá­sa, míg a 6 lapnak 13 nyílása van. A 2. ábra az 1. ábrán bemutatott berendezés A- val jelölt részét részletesebben szem­lélteti. Itt a 2 lapnak 14 nyílása van, amely a 2 lap egyik oldaláról a másikra vezet, és a 7 és 8 csatorna között össze­köttetést biztosít. A 2 lapnak továbbá 15 nyílása van, amely a lap egyik olda­láról a másikra vezet. A 3 lapon függőlegesen elrendezett 16 átvezető sza­kasz van. A 3 és 4 lap végén van 17 nyílás, ami úgy alakul ki, hogy a 3 és 4 lap rövidebb a 2 lapnál. A 3. ábrán bemutatott berendezésnek 18 kivezető nyílása van és 19,20,21 térelválasztói vannak, amelyek a szomszédos lapokat választják el egymástól, és amelyek a berendezés alaplapjának, fedőlapjá­nak és oldallapjainak részét képezik. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents