203681. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás gázok és folyadékok érintkeztetésére
1 HU 203 681 B 2 Az egymás melletti elrendezésben több, egymással összeköttetésben álló csatornát tartalmazó berendezésben a csatornákat célszerűen több, egymással lényegében párhuzamosan elrendezett lapból alakítjuk ki, ahol a lapokon a szomszédos csatornák közötti összeköttetés biztosítására megfelelő helyzetben kialakított nyílások vannak. Ezek a berendezések egyszerű szerkezetűek és könnyen előállíthatok. A lapokat különféle módszerekkel rögzíthetjük egymáshoz, így például a lapokat egymáshoz csavarozhatjuk, vagy megfelelő ragasztóanyagokkal köthetjük egymáshoz, vagy - ha a lapok fémből vagy szerves polimerből készültek - azokat összeforraszthatjuk vagy összehegeszthetjük. A találmány szerinti berendezésben igen sokféle művelet hajtható végre. Ezek a műveletek például a következők lehetnek: gázok szárítása folyadékokkal való közvetlen érintkeztetés útján; gázok elnyeletése folyadékokban; gáz közvetlen érintkeztetése folyadékkal a folyadékkal elegyített másik gáz eltávolítása végett; folyadék elpárologtatása gáz és folyadék közvetlen érintkeztetésével; gáz hűtése gáz és folyadék közvetlen érintkeztetésével; gáz tisztítása folyadékkal való érintkezetetés útján; kémiai reakció végrehajtása gáz és folyadék között. Egyetlen berendezésben több, egymástól eltérő művelet is végrehajtható, például úgy, hogy többcsatornás berendezést alkalmazunk, és a gázt a berendezés különböző csatornáiban egymástól eltérő folyadékokkal hozzuk érintkezésbe. A találmány szerinti berendezés különösen előnyösen használható fel elektrolitok (például vizes elektrolitok) elektrolízisekor képződött gázok kezeléséhez. A találmány szerinti berendezést például elektrolizáló cellával köthetjük össze, ahol az elektrolizáló cellának legalább egy anódja és legalább egy katódja van, és a cella az elektrolízis során képződő gázokat a találmány szerinti berendezésbe vezető eszközzel van ellátva. A találmány szerinti berendezést több elektrolizáló cellából kialakított berendezéshez is köthetjük, és az elektrolizáló cellákban képződött gázokat külön-külön kezelhetjük az adott cellához kapcsolt, találmány szerinti berendezésben. Más megoldás szerint a több elektrolizáló cellából álló berendezésben képződött gázokat együttesen vezethetjük be a találmány szerinti berendezésbe. Az elektrolizáló cellában az egyes anódok és a velük szomszédos katódok között szeparátor helyezkedhet el. A szeparátor például kationcserélő membrán lehet. Az elektrolizáló cella például szűrőprés-típusú cella lehet. A találmány szerinti berendezést különösen előnyösen alkalmazhatjuk vizes alkálifém-klorid oldatok elektrolízise során képződött hidrogéngáz és klórgáz kezelésére. A berendezést különösen előnyösen használhatjuk atmoszferikusnál nagyobb nyomáson képződött gázok (például elektrolizáló cellában atmoszferikusnál nagyobb nyomáson fejlesztett hidrogéngáz és klórgáz) kezelésére, ebben az esetben ugyanis a gázok nyomását a találmány szerinti berendezésbe vezetés előtt nem szükséges növelni, mert a kezelendő gáz (például az elektrolizáló cellában fejlődött hidrogéngáz és klórgáz) saját nyomása is elegendő a kívánt szállító hatás létrehozásához. A találmány szerinti berendezésben a klórgázt és a hidrogéngázt például a következőképpen kezelhetjük: a gázt folyadékkal (például vízzel) közvetlenül érintkeztetve lehűtjük, majd a klórgázt (például kénsavval közvetlenül érintkeztetve) szárítjuk. A gáz és folyadék érintkeztetését, illetve elválasztását nem szükséges a berendezés valamennyi csatornájában végezni. A berendezés egy vagy több csatornája további berendezéselemeket is tartalmazhat. így ha a gázt - ami például klórgáz vagy hidrogéngáz lehet - folyadékkal érintkeztetve hűtöttük le, a gáz által elsodort folyadék eltávolítása végett a gázt például a csatornák egyikében elhelyezett rostos szűrőanyagon vezethetjük keresztül. Egy vagy több csatornában töltetet (például katalizátoros töltetet vagy a gázt abszorbeáló töltetet) is elhelyezhetünk. A találmány szerinti berendezés egyes példakénti kiviteli alakjait a továbbiakban rajzok alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egy részének izomelrikus képe, részben metszetben. A 2. ábra az 1. ábrán bemutatott berendezés A- val jelölt részletének izometrikus képe, részben metszetben. A 3. ábra a találmány szerinti berendezés egy részének függőleges metszeti képe. Az 1 -3. ábrán bemutatott berendezésnek több 1,2,3, 4,5 és 6 lapja van, amelyek együttesen több 7, 8, 9 és 10 csatornát képeznek. Az ábrázolás egyszerűsítése végett az 1. ábrán bemutatott berendezésen nem tüntettük fel a szomszédos lapok között elhelyezkedő, és a lapokkal együtt a csatornát alkotó véglapokat, ugyanígy nem tüntettük fel a szomszédos lapok között elhelyezkedő fedő- és alaplapokat. Az 1. ábrán bemutatott berendezésrészben az 1 lapnak 11 nyüása, a 4 lapnak 12 nyílása, míg a 6 lapnak 13 nyílása van. A 2. ábra az 1. ábrán bemutatott berendezés A- val jelölt részét részletesebben szemlélteti. Itt a 2 lapnak 14 nyílása van, amely a 2 lap egyik oldaláról a másikra vezet, és a 7 és 8 csatorna között összeköttetést biztosít. A 2 lapnak továbbá 15 nyílása van, amely a lap egyik oldaláról a másikra vezet. A 3 lapon függőlegesen elrendezett 16 átvezető szakasz van. A 3 és 4 lap végén van 17 nyílás, ami úgy alakul ki, hogy a 3 és 4 lap rövidebb a 2 lapnál. A 3. ábrán bemutatott berendezésnek 18 kivezető nyílása van és 19,20,21 térelválasztói vannak, amelyek a szomszédos lapokat választják el egymástól, és amelyek a berendezés alaplapjának, fedőlapjának és oldallapjainak részét képezik. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
