203681. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás gázok és folyadékok érintkeztetésére
1 HU 203 681 B 2 A berendezés működése közben az atmoszferikusnál nagyobb nyomású (például elektrolizáló cellából érkező) gáz a 11 nyíláson keresztül jut a 7 csatornába, a 7 csatornában a B nyű irányában lefelé áramlik, és a 14 nyíláson keresztül a 8 csatornába jut. A 4 és 6 lap közötti tér alsó része által alkotott folyadéktárolóból lép be a folyadék a berendezésbe, a C nyíl irányában áthalad a 17 nyíláson, majd a 16 átvezető szakaszon keresztül felfelé áramolva a 8 csatornába jut. A 8 csatornában a gáz és a folyadék a D nyíl irányában felfelé áramlik, és a 12 nyíláson keresztül a 9 csatornába jut. A 8 csatornában a folyadék felfelé áramlását részben a gáz szállító hatása, részben a 4 és 6 lap közötti tér alsó része által alkotott folyadéktárolóban lévő folyadék hidrosztatikai nyomása biztosítja. A 15 nyüás folyadékszint-kiegyenlítő szerepet tölt be. A12 nyíláson áthaladva a gáz és a folyadék szétválik egymástól. Agáza 10 csatornában azE nyíl irányában felfelé áramlik, és keresztülhalad a 6 lapon lévő 13 nyíláson. Agáztól elvált folyadéka 9 átvezető szakaszba jutva lefelé halad, és a 4 és 6 lap közötti tér alsó részében folyadéktárolót képez. A folyadékot ezután a 17 nyíláson keresztül visszavezetjük a 8 csatornába, és további gázzal hozzuk érintkezésbe, amit a 14 nyíláson keresztül vezetünk a 8 csatornába. A 4 és 6 lap közötti térben a folyadék felhalmozódását és a túl nagy mértékű hidrosztatikai nyomást úgy előzzük meg, hogy a folyadék fölöslegét a 18 kivezető nyíláson keresztül elvezetjük a berendezésből. A berendezés adott esetben az ábrákon bemutatottnál lényegesen több, egymástól elválasztott és nyílásokkal ellátott lapot tartalmazhat, úgy, hogy a gázt különböző folyadékokkal hozhatjuk érintkezésbe. A találmány szerinti berendezést például vizes alkálifém-klorid oldatok elektrolízise során képződő klórgáz és/vagy hidrogéngáz tisztítására és szárítására használhatjuk. Ebben az esetben az elektrolizáló cella klórgáz-ldvezetéséhez és hidrogéngáz-kivezetéséhez egy-egy találmány szerinti berendezést kapcsolhatunk. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Berendezés gázok és folyadékok közvetlen érintkeztetésére, amelynek egy vagy több csatornája van, és amely adott esetben elektrolizáló cellához lehet kapcsolva, azzal jellemezve, hogy legalább egy pár, egymástól távközzel elrendezett, egymással lényegében párhuzamos, és egymás között legalább egy lényegében függőleges és a lapok (1,2,3,4,5,6) egymástól mért távolságát lényegesen meghaladó magasságú csatornát (7, 8, 9 10) alkotó lapjai (1, 2, 3, 4, 5, 6) vannak, a lapokat (1,2,3,4,5,6) egymástól elválasztó véglapjai vannak, az egymástól távközzel elrendezett lapok (1,2,3,4,5,6) egyikén a csatornában (8) a folyadékot felfelé mozgató gáz bevezetésére szolgáló nyflása (14) van, az egymástól távközzel elrendezett lapok (1,2, 3,4,5,6) egyikén a csatornába (8) a folyadékot bevezető nyüása (17) van, és az egymástól távközzel elrendezett lapok (1,2,3,4,5,6) egyikén a csatorna (8) felső részén elhelyezett, a csatornából (8) gázt és folyadékot elvezető nyüása (12) van. 2. Az 1. igénypont szerinti többcsatornás berendezés, azzal jellemezve, hogy egymással szomszédosán elrendezett és egymással összeköttetésben álló több csatornája (7,8,9,10) van, és legalább néhány csatornán gázt és folyadékot elvezető nyüása (12) van. 3. A 2. igénypont szerinti többcsatornás berendezés, azzal jellemezve, hogy legalább három, egymástól távközzel elrendezett, egymással párhuzamos vagy lényegében párhuzamos lapja (1, 2, 3, 4, 5, 6) és a szomszédos lapokat (1,2,3,4,5,6) egymástól elválasztó véglapjai vannak. 4. A 2. igénypont szerinti többcsatornás berendezés, azzal jeliemezve, hogy a szomszédos párhuzamos vagy lényegében párhuzamos, egymástól távközzel elrendezett lapok között egy vagy több, egymástól távközzel elrendezett térelválasztó van, és a térelválasztókon a csatornák közötti összeköttetést biztosító nyílások vannak. 5. A 3. igénypont szerinti többcsatornás berendezés, azzal jellemezve, hogy egy vagy több lapon a szomszédos csatornák közötti összeköttetést biztosító nyüás van. 6. Eljárás gáz és folyadék közvetlen érintkeztetésére az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti berendezésben, azzal jellemezve, hogy a csatornába megnövelt nyomású gázt és folyadékot vezetünk, a folyadékot felfelé áramoltatjuk a csatornában, és a gázt és a folyadékot elvezetjük a csatornából. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a folyadékot a gáz száüító hatásának hasznosításával áramoltatjuk felfelé a csatornában. 8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a folyadékot a folyadék hidrosztatikus nyomásának hasznosításával áramoltatjuk felfelé a csatornában. 9. A 6-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gázt és a folyadékot több csatornán áramoltatjuk át. 10. Eljárás elektrolitnak legalább egy anódot és legalább egy katódot tartalmazó elektrolizáló cellában végzett elektrolízise során fejlődött gáz vagy gázok kezelésére, azzal jellemezve, hogy a gázt vagy gázokat az 1 -5. igénypontok bármelyike szerinti berendezésben folyadékkal hozzuk érintkezésbe. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 5
