203681. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás gázok és folyadékok érintkeztetésére
1 HU 203 681 B 2 ben, amikor a folyadék felfelé áramoltatására a gáz szállító hatását hasznosítjuk. Egyébként a csatornának nem kell pontosan függőlegesnek lennie; abban az esetben azonban, ha a folyadékot a gáz szállító hatása révén mozgatjuk, a csatorna helyzete nem térhet el a függőlegestől olyan mértékben, amely a szállító hatás érvényesülését már lehetetlenné tenné, vagy az áramlást megszakítaná. A berendezésben a csatornát például egymástól távközzel elrendezett és véglapokkal elválasztott lappárból alakíthatjuk Id. Az egymástól távközzel elrendezett lapok egymással párhuzamosak vagy lényegében párhuzamosan lehetnek. Más megoldás szerint a csatorna egymásba helyezett, eltérő átmérőjű csőpár közötti gyűrűből is képezhető; a csövek koncentrikusak vagy lényegében koncentrikusak lehetnek. A gáz- és folyadékbevezető eszköz(ök) például a csatorna alapjánál vagy ahhoz közel eső helyen kialakított nyÜás(ok) lehet(nek). A gáz és a folyadék bevezetésére külön-külön nyílás szolgálhat. A nyílás(ok) a csatorna alaplapjában vagy a csatorna alaplapjánál vagy ahhoz közel eső helyen a csatorna falában, például az egymástól távközzel elrendezett lapok egyikében lehet(nek) kialakítva. Hasonlóképpen a gáz és a folyadék elvezetésére egy vagy több nyílás szolgálhat, amelyek a csatorna fedőlapján vagy a csatorna tetejénél vagy ahhoz közel eső részen a csatorna falában (például az egymástól távközzel elrendezett lapok egyikében) lehetnek kialakítva. A gázt és a folyadékot azonos nyíláson vagy külön-külön nyílásokon vezethetjük el. A csatorna méreteit úgy kell megválasztanunk, hogy lehetővé váljon a folyadék felfelé áramlása. A méretek legalább részben attól függően változnak, hogy a folyadékot milyen módon áramoltatjuk felfelé a csatornában. így ha a folyadékot legalább részben a gáz szállító hatásiának hasznosítása révén áramoltatjuk felfelé a csatornában, a csatorna méreteit legalább részben a gáz nyomása, a gáz bevezetésének sebessége, a folyadék sűrűsége és viszkozitása, valamint a folyadék bevezetésének sebessége határozza meg. Általában a csatorna magasságának lényegesen meg kell haladnia a csatorna falainak egymástól mért távolságát, így például ha a csatornát véglapokkal elválasztott, egymással lényegében párhuzamos lapokból alakítjuk ki, a csatorna magasságának, azaz a lapok magasságának lényegesen meg kell haladnia a lapok közötti távolságot. Ha a csatornát lényegében koncentrikus csőpár alkotja, a csatorna magasságának, azaz a csövek magasságának lényegesen meg kell haladnia a csövek közötti távolságot. A csatorna méreteit a fenti tényezők figyelembevételével előkísérletekkel határozzuk meg. A találmány szerinti berendezés több, egymás mellett elrendezett és egymással összeköttetésben álló csatornát is tartalmazhat, amelyek közül egyesek gáz- és folyadékbevezetői, illetve gáz- és folyadékelvezető eszközökkel lehetnek ellátva. Nem szükséges minden csatornát be- és kivezető eszközökkel ellátnunk. így például egy lehetséges elrendezésben az első csatorna gáz- és folyadékbevezető, továbbá gáz- és folyadékelvezető eszközökkel lehet ellátva, és egy másik, szomszédosán elhelyezett csatornával lehet összekötve. A második csatornában a gázt és a folyadékot elválasztjuk egymástól, és a gázt - például a csatorna tetején vagy ahhoz közel eső helyen kialakított nyíláson - eltávolíthatjuk a csatornából, vagy egy további, az előzővel szomszédos csatornába vezethetjük, míg a folyadékot a csatorna aljára vezethetjük. Ezt a folyadékot például újbóli felhasználásra visszavezethetjük az első csatornába, vagy a második csatornával szomszédos harmadik csatornába vezethetjük, ahol az előzőekben használttal azonos vagy attól eltérő gázzal érintkeztethetjük, és például a gáz szállító hatása révén áramoltathatjuk felfelé a csatornában. A több, egymással összekapcsolt csatornát tartalmazó berendezésben a gáz és a folyadék egyenáramban vagy ellenáramban áramolhat. A több csatornát tartalmazó berendezésekben a csatornákat például három vagy több, egymással párhuzamos vagy lényegében párhuzamos lapból alakíthatjuk ki, ahol a szomszédos lapokat véglapok választják el egymástól, és a lapokon a gáz és a folyadék be-, illetve elvezetésére szolgáló nyílások lehetnek kialakítva. A több csatornát tartalmazó berendezésekben a csatornákat legalább két, egymástól távközzel elrendezett és egymással párhuzamos vagy lényegében párhuzamos lap is alkothatja, ahol a szomszédos lapokat véglapok választják el egymástól, és a szomszédos lapok között egy vagy több térelválasztó van elhelyezve, amelyek az egymástól távközzel elrendezett lapokkal együtt alkotják a berendezés csatornáit. A térelválasztókban nyílások lehetnek kialakítva, amelyek a szomszédos csatornák közötti összeköttetést biztosítják. A találmány szerinti berendezés utóbbi kiviteli alakja három vagy több, egymástól távközzel elrendezett lapot tartalmazhat, ahol egy vagy több lapon nyílások lehetnek kialakítva annak érdekében, hogy összeköttetést biztosítsanak az egyik párhuzamos lappár által alkotott csatorna és a vele szomszédos, másik párhuzamos lappár által alkotott csatorna vagy csatornák között. Egy további kiviteli alak esetén a többcsatornás berendezés egymással koncentrikusan vagy lényegében koncentrikusan elhelyezett több, egymástól eltérő átmérőjű csőből alakítható ki, ahol a csőfalakon a gáz és a folyadék bevezetésére és a gáz és a folyadék elvezetésére szolgáló nyílások vannak. A találmány szerinti berendezés előnyös kiviteli alakja az a változat, amely egymás melletti elrendezésben több, egymással összeköttetésben álló csatornát tartalmaz. Ebben az előnyös berendezésben több, egymástól funkcionálisan eltérő művelet hajtható végre. így például az első csatornában a gázt a gázban lévő szennyezések eltávolítása végett első folyadékkal hozhatjuk érintkezésbe, a másodüt csatornában a gázt elválaszthatjuk az első folyadéktól, és a harmadik csatornában a gázt másod üt folyadékkal hozhatjuk érintkezésbe a gáz szárítása céljából. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3