203681. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás gázok és folyadékok érintkeztetésére

1 HU 203 681 B 2 A találmány gázok és folyadékok érintkeztetésére al­kalmas berendezésre vonatkozik A találmány tárgya továbbá eljárás gázok közvetlen érintkeztetésére fo­lyadékokkal. Igen sok olyan eljárás ismert, amelynek során gázok és folyadékok közvetlenül vagy közvetetten érintkez­nek egymással. így például a gázok hőcserélőben fo­lyadékokkal közvetetten érintkeztetve hűthetők, vagy a hőcserélőkben folyadékok hűthetők hűtőgázzal vég­zett közvetett érintkezés útján. Folyadékok és gázok közvetlenül érintkeznek egy­mással például gázok szárításakor, gázok folyadékok­ban történő elnyeletésekor és oldásakor, gázok kiűzé­sekor folyadék-gáz elegyekből, valamint folyadékok bepárlásakor. A folyadékok és gázok közvetlen érint­­keztetése különféle módszerekkel oldható meg. így például a gáz folyadékfürdőn buborékoltatható át, vagy a gáz ellenáramban hozható érintkezésbe folya­dékárammal például úgy, hogy a folyadékot felülről lefelé, ugyanakkor a gázt alulról felfelé áramoltatják. A gáz és a folyadék közötti alapos érintkezés előse­gítése végett az oszlop tányérokat vagy töltetet tartal­mazhat. Az 1569729 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás buborékoltató berendezést ismertet folyadékok és gá­zok érintkeztetésére. A berendezésnek folyadékkal töltött, függőleges buborékoltató csöve van amibe gáz­buborékokat vezetnek. A gázbuborékok a csőben fel­felé haladva a cső tetején távoznak, a folyadék pedig túlfolyón keresztül hagyja el a csövet. Hasonló kialakí­tású buborékoszlopos reaktorokat ismertet a 4325923 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadal­mi leírás. A 275941 sz. német szabadalmi leírás olyan berendezést ismertet, amelyben a folyadékot a folya­dékba injektált gőzzel melegítik. A folyadék folyama­tosan vagy szakaszosan áramlik át meghajlított csöve­ken. A gázok és folyadékok közvetlen vagy közvetett érintkeztetését alkalmazó módszerek esetén szükség van a gáz és/vagy a folyadék keringtetését végző eszkö­zökre, továbbá a gázt és/vagy a folyadékot az érintkez­­tető berendezésbe bevezető, illetve az érintkeztető be­rendezésből elvezető eszközökre. Ezek az eszközök egy vagy több szivattyút is tartalmazhatnak. A találmány gázok és folyadékok közvetlen érint­keztetésére alkalmas berendezésre vonatkozik. A ta­lálmány szerinti berendezés egyszerű szerkezetű, és üzemeltetéséhez nincs szükség a gázt és/vagy a folya­dékot keringtető, illetve a gázt vagy folyadékot szállító szivattyúkra, vagy az ilyen rendeltetésű szivattyúk száma jelentősen csökkenthető. Ennek megfelelően a találmány szerinti, gázok és folyadékok közvetlen érintkeztetésére alkalmas berendezés karbantartása jelentősen egyszerűsödik, mert a berendezésben csak kevés mozgó rész (például szivattyú) van, vagy a be­rendezés mozgó részt egyáltalán nem tartalmaz. A találmány tárgya tehát berendezés gázok és fo­lyadékok közvetlen érintkeztetésére, amelynek egy vagy több csatornája van, és amely adott esetben elektrolizáló cellához lehet kapcsolva. A találmány szerinti berendezésnek legalább egy pár, egymástól távközzel elrendezett, egymással lényegében párhuza­mos, és egymás között legalább egy, lényegében függő­leges és a lapok egymástól mért távolságát lényegesen meghaladó magasságú csatornát alkotó lapja van, a la­pokat egymástól elválasztó véglapjai vannak, az egy­mástól távközzel elrendezett lapok egyikén a csatorna alsó részén elhelyezett gázbevezető nyílás van, az egy­mástól távközzel elrendezett lapok egyikén a csator­nába folyadékot bevezető nyüás van, és az egymástól távközzel cdrendezett lapok egyikén a csatorna felső részén elhelyezett, a csatornából gázt és folyadékot el­vezető nyílás van. A találmány szerinti berendezés kialakítása lehető­vé teszi, hogy a csatornába bevezetett, megnövelt nyo­mású gáz felfelé mozgassa a folyadékot a csatornában, amely ezáltal fent elvezethető. A találmány tárgya továbbá eljárás gáz és folyadék közvetlen érintkeztetésére olyan berendezésben, amelynek legalább egy pár, egymástól távközzel elren­dezett, egymással lényegében párhuzamos, és egymás között legalább egy, lényegében függőleges és a lapok egymástól mért távolságát lényegesen meghaladó ma­gasságú csatornát alkotó lapja van, a lapokat egymás­tól elválasztó véglapjai vannak, az egymástól távközzel elrendezett lapok egyikén a csatorna alsó részén elhe­lyezett gázbevezető nyílás van, az egymástól távközzel elrendezett lapok egyikén a csatornába folyadékot be­vezető nyílás van, és az egymástól távközzel elrende­zett lapok egyikén a csatorna felső részén elhelyezett, a csatornából gázt és folyadékot elvezető nyílás van. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a csatorná­ba megnövelt nyomású gázt és folyadékot vezetünk, a folyadékot felfelé áramoltatjuk a csatornában, és a gázt és a folyadékot elvezetjük a csatornából. A találmány szerinti eljárás megvalósításakor a gáz és a folyadék egyenáramban, alulról felfelé áramlik a csatornában. A folyadék felfelé áramoltatására a gáz szállító ha­tása hasznosítható. Ebben az esetben a csatorna mére­teit, elsősorban a csatorna magasságának és faltávol­ságának egymáshoz viszonyított arányát úgy kell meg­választanunk, hogy a gáz szállító hatása önmagában elegendő legyen a folyadék felfelé mozgatásához a csatornában. Ha a folyadék felfelé áramoltatására a gáz szállító hatását hasznosítjuk, a folyadékbevezető nyílás cél­szerűen a csatorna alsó részén, például a csatorna alapjánál vagy ahhoz közel eső helyen helyezkedhet el. A folyadék felfelé áramoltatására a csatornában lé­vő folyadékra ható hidrosztatikai nyomást is haszno­síthatjuk. A folyadékbevezető eszköz ebben az eset­ben is célszerűen a csatorna alsó részén, például a csa­torna alapjánál vagy ahhoz közel eső helyen helyez­kedhet el, azonban más helyzetben is elrendezhető. A folyadék felfelé áramoltatására továbbá a gáz szállítóhatását és a csatornában lévő folyadékra ható hidrosztatikai nyomást együttesen is alkalmazhatjuk. A berendezés részét képező csatornának lényegé­ben függőlegesnek kell lennie legalább abban az eset­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents