203666. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az interferon-alfa vírusellenes hatását fokozó, dipiridamolt tartalmazó gyógyszerkészítmény előállítására
1 HU 203 666 B 2 A találmány tárgya eljárás dipiridamolt tartalmazó gyógyszerkészítmény előállítására a humán interferon-a vírusellenes hatásának fokozására. A humán interferon-a (HuIFN-a) hatékonysága bizonyos daganattípusok - például az ún. „hairy cell”, azazhajassejtleukémia - esetében jól ismert. Nemrégiben kiderült az is, hogy a HuIFN-a bizonyos vírusfertőzések kezelésében is potenciálisan felhasználható szemek tekinthető (1- pld. „The Biology of the Interferon System” -, Az interferon rendszer biológiája”; Elsevier/North Holland Biomedical Press 1981, pp. 323-380). Közlemények számolnak be például arról, hogy a HuIFN-a hatékonynak bizonyult a szem herpes simplex vírus okozta fertőzésének kezelésében, nagy dózisban adagolva, trifluor-timidinnel kombinálva (Sundmacher et al., Lancet II [1978] 687). A 2,5-bisz(dietanol-amin)-4,8-dipiperidino-pirimido[5,4-d]-pirimidint - nem védett gyártmánynéven a dipiridamolt - és készítményeit többek között a 3031450 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti. A dipiridamol jól ismert értágító szer, melynek vérlemezke aggregációt gátló tulajdonságai is vannak. Az említett jellegzetességei következtében sok éven keresztül, széles körben alkalmazták e szert a krónikus koronária-elégtelenség kezelésében, továbbá a szívinfarktusok megelőzésében és kezelésében, valamint az artériás trombózis megelőzésében. Számos közlemény jelent meg a dipiridamol vírus* ellenes hatásával kapcsolatban. A 116752 (C. A. 85; 37239r) számú NDK-beli szabadalmi leírás például olyan, dipiridamolt tartalmazó gyógyszerkészítményeket ismertet, amelyek emberi és állati vírusbetegségek megelőzésére és kezelésére használhatók. Az Acta Virol. (Engl. Ed.), 1977. 21(2): 146-150 közleménye szerint csirkeembrió, emberi diploid és FL sejtek tenyészetében végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a dipiridamol gátolt egyes DNS vírusokat - mint például a vaccinia és a pseudorabies vírusát -, a Chlamydia-család vírusait, valamint az RNS vírusok közé tartozó Picoma-vírusokat, Toga-vírusokat, Orthomyxo-vírusokat és Paramyxo-vírusokat, az Adeno-vírus 1 és 3 azonban rezisztens volt a vegyületre. Egy későbbi közlemény szerint (Acta Virol. Engl. Ed. 1978, 22[4]: 287-295) különböző dipiridamol származékok hatékonynak bizonyultak számos - például a Coxsackie BI, a baromfivész vírus, a vaccinia és a pseudorabies - vírussal szemben. A Z. Alig. Mikrobiol., 1982.22(9): 661-670 azokat a kutatásokat ismerteti, amelyeket a dipiridamolnak a pseudorabies vírusra gyakorolt, in vitro hatásával kapcsolatban végeztek. E közlemény szerint a dipiridamol vírusellenes hatása valószínűleg annak tulajdonítható, hogy a szer gátolja a szintézist, valamint a fertőzött vírus DNS-nek a vírusmagba történő inkorporációját. Számos szerző számolt be arról, hogy a dipiridamol alkalmazása esetén interferon indukció figyelhető meg.AVopr.Virusol., 32(3): 294-297,1987 közleménye például a dipiridamolt, mint az akut légzőszervi vírusbetegségek megelőzésére alkalmas szert ismerteti. E közlemény szerint a dipiridazol interferon indukciót vált ki. A Zh. Mikrobiol. Epidemiol. Immunobioi., (6): 26-30,1985 cikke is hasoidó eredményekről, „az influenza és heveny légúti vírusbetegségek megelőzésére alkalmas, interferon indukció kiváltó szer, a dipiridamol epidemiológiai hatékonyságáról” számol be. A közlemény hangsúlyozza a dipiridamol kifejezett epidemiológiai hatékonyságát. A 84 953 számú nyilvánosságra hozott európai szabadalmi bejelentés is azt taglalja, hogy a dipiridamol in vivo indukálja az interferont. Arról azonban nem számolnak be, hogy a dipiridamol fokozná az interferon hatását. Az indukált interferon hatása az adagjának megfelelő mértékű. A J. Interferon Rés. 8, 135 (1988) közleményben kétségbe vonják a dipiridamol interferont indukáló hatását. Egyetlen közlemény sem számolt be, illetve utalt a dipiridamol és az IFN-a esetleges kombinált alkalmazására, vírusfertőzések kezelése vagy megelőzése céljából, ületve senki sem feltételezte, hogy az ilyen, kombinált kezeléstől esetleg értékes eredmények remélhetők. Meglepő módon arra a megállapításra jutottunk, hogy maga a dipiridamol - bár valójában nincs vagy elhanyagolható a vírusellenes hatása -, képes arra, hogy jelentősen fokozza az IFN-a - különösen pedig a HuIFN-a -vírusellenes hatását. A találmány tárgya tehát eljárás hatóanyagként dipiridamolt vagy gyógyszerészetüeg elfogadható sóját tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására oly módon, hogy az ismert módon előállított hatóanyagot a szokásos gyógyszerészeti segédanyagokkal összekeverjük, és a humán interferon-a vírusellenes hatását fokozó gyógyszerkészítménnyé feldolgozzuk. Az ismert módon előállított dipiridamolon a technika állásából a bejelentésünk elsőbbségi napja előtt ismert eljárásokkal előállított dipiridamolt értjük. Az 1. ábrán a vezikuláris sztomatitisz vírus (VSV) citopatogén hatását mutatjuk be UV-l sejtekben dipiridamol (Di) és HuIFN-a adagolása esetében. A 2. ábra a vírusfertőzés előtt HuIFN-a-val és dipiridamollal előkezelt RSa sejtekben termelt VSV mennyiségét ábrázolja. A) O Dipiridamol önmagában • Dipiridamol+ 0,1 egység/ml HuIFN-a B) O Hu IFN-a önmagában • HuIFN-a +1 pm Dipiridamol Hatóanyagokkal nem kezelt, kontroll RSa sejtekben termelt VSV mennyiség; 6,5 (log ICID50/0,2 ml). A 3. ábra bemutatja a dipiridamol hatását a 125IHuEFN-a^ (5,000 egység/ml) RSa sejtekhez történő kötődésére. A sejteket 30 percen keresztül tettük ki a hatóanyagok kombinált hatásának, ezt követte a sejtek átmosása és radioaktivitásuk mérése gammaszámlálóberendezés segítségével. A humán IFN-a-k (HuIFN-a) közé sorolunk minden olyan HuIFN-a-t, melynek vírusellenes hatása figyelhető meg. A különböző IFN-a-k aminosav-szekvenciáját, rekombinációs eljárással történő előállításukat, vala-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
