203660. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás omega-3-telítetlen zsírsavakban gazdag táplálkozás-kiegészítő készítmény előállítására
1 HU 203 660 B 2 Az érelmeszesedés következményein át, mint a koszorúér-elzáródás okozta szívinfarktus, civilizált országokban az egyik leggyakoribb halálok. Megnövekedett gyakoriságát az életmód és táplálkozás jellegzetes irányú megváltozásának tudják be, melyek ismert módon növelik a hajlamot és a kiváltó rizikófaktorokat. A táplálkozáson belül a felvett zsímemű anyagok mennyisége és összetétele is jelentősen módosul, illetve torzul, ha természetes környezetben élők diétáját hasonlítjuk a nagyváros lakóinak táplálkozási szokásaihoz. Az összetétel-változás közismert következménye a hiperlipidémia, a vér koleszterin-szintjének emelkedése. Ezt az érelmeszesedés megelőzésére sok országban rendszeres szűrővizsgálaton ellenőrzik. A legutóbbi tíz évben derült fény arra, hogy egy szőkébb csoport, a telítetlen zsírsavak kiegyensúlyozott megoszlása is döntő jelentőséggel bír. Azok prekurzorai egy, a szervezetben keletkező, regulációs funkciót betöltő vegyületcsaládnak. Ha a telítetlen zsírsavak egy csoportja a táplálékból hiányzik, a keletkező szabályozó vegyületek funkcionális egyensúlya is megbomlik, és teljességükben még fel sem tárt súlyos következményekhez vezet. Erre a jelenségre az hívta fel a figyelmet, hogy a grönlandi eszkimók és egyes japán halászfalvak lakói körében gyakorlatilag nem fordul elő érelmeszesedés, magas vérnyomás, trombózis, azaz érelzáródás. Genetikai okok kizárhatóak voltak, az eltérésre igen jellegzetes haldús táplálkozásuk adta meg a választ. Az eszkimók halfogyasztása évente személyenként több száz kg, ugyanez a szám az USA-ban 7, Magyarországon 3 kg/év. Lényeges a fogyasztott halak fajtája. Növényevő, hidegtengeri halakról van szó, ezek húsa zsírdús, a zsírösszetétel pedig egyedülálló ómega-3-teIítetlen zsírsav-tartalma miatt. (Am. J. Clin. Nutr. 28 958 [1975], Lancet 1, 117 [1978], Lancet 2, 433 [1979]). A zsírsavak a szervezetben foszfolipidek, trigliceridek és szabad zsírsavak formájában vannak jelen. Eredetük és funkciójuk szerint négy fő csoportra oszthatók. Telített zsírsavak: bármely szénforrásból, ecetsavon át minden szervezet felépíti. Az emberi táplálékba főleg állati zsírként kerül. Ómega-9-telítetlen zsírsavak: a csoport jellemző és kiindulási anyaga az olajsav. Állati vagy növényi szervezet egyaránt szintetizálja-Omega-6-telítetlen zsírsavak: a csoport jellemző és kiindulási anyaga a linolsav. Növényi szövetekben, elsősorban a magvakban fordul elő. Ómega-3-telítetlen zsírsavak: a csoport jellemző és kiindulási anyaga a linolénsav. Vízben élő mikroszervezetek szintetizálják, majd az ezzel táplálkozó halak szöveteiben dúsul fel.. Az emberi táplálékba csak üyen halak fogyasztásával, így igen kis mennyiségben kerül. Fontosságra utal, hogy a kis mennyiség elsősorban az agyszövetben jelenik meg. Nem életfontosságú vegyületcsoport, és hiányában regulációs zavarok, megbetegedések lépnek fel, közvetetten és más tényezőkkel együtt hiányuk halált okozhat. A zsírsavak jelölése: X: Y ómega Z (szénatomszám: kettőskötések száma és Z jelenti az utolsó kettőskötés mögötti telített szénlánc hosszát, beleértve a végálló metücsoportot is). Az előfor dúló vegyületek jelölése: 18:1 ómega 9 - olajsav, 18:2 ómega 6 - linolsav, 18:3 ómega 3 - linolénsav. A 20 szénatomos csoport az eikozasavak csoportja, ide tartozik a 20:4 ómega 6 arachidonsav (AA), a 20:5 ómega 3 eikozapentaénsav (EPA). A 22 szénatomos csoport a dokozasavak, itt említett képviselői a 22 : 1 ómega 9 arukasav és a 22 : 6 ómega 3 dokozahexaénsav (DHA). Az említett reguláló anyagok képződésében a 20 szénatomos eikozasavaknak van szerepük, a keletkező 80 szénatomos vegyületcsalád az eikozanoidok. Funkcionális megkülönböztethetői a gyűrűképződéssel jellemezhető tromboxánok (Proc. Natl. Acad. Sei., 1975, Hamberg) és prosztaglandinok. Utóbbi csoport korábban ismert volt, de ez időben derült ki, hogy ugyancsak eikozasavakból vezethetők le (Nature, 1976, Moncada). További anyagcsere-utakon keletkeznek a leukotriének (Proc. Natl. Acad. Sei., 1979, Murphy) és napjainkban is további metabolitok és funkciók válnak ismertté. Az eikozanoidok bioszintézisének vázlatát az 1. ábra mutatja. Természetes kiindulóanyaga a foszfolipidekben levő arachidonsav (AA). A ciklizáláskor két kettőskötés felszakad, a termékek delta 5 és delta 14 kettőskötést tartalmazó diének. A csoportot így „dién metabolitok”-nak is nevezik. Az 1. ábrán feltüntetett metabolitok funkciója: PGH2 érszűkítő, ADP-t szabadít fel, vérlemezkét aktivál. Az aktív vérlemezkék tapadóssága nő, hormont termelnek, ami stimulálja az érfaisejtek proliferációját, azerotonint szabadítanak fel és tromboxánt termelnek. TXA2 Vérlemezkéket aggregálja, trombusképződést elősegíti. LTB Gyulladáskeltő, immunreakciókat stimulálja. 12 HETE Kemotaktikus hatású a leukocitákra. PGI2 Értágító. TXB2és 6keto PGF l A szervezetből kiürülő végtermékek. Mindezek alapján az eikozanoidok rendszere a szervezetet érő káros behatásra - idegen anyag bekerülése, lerakódása, érfallézió stb. - gyulladással, allergiás reakciókkal, érfalvastagodással és -szűkülettel, és a sérült helyen a vér megalvasztásával válaszol. Valamennyi szabályozás alapelve, hogy a jelre meginduló reagálásokat fékezni, csillapítani kell, különben az egyoldalú szabályozó rendszer a kiváltott állapotokat az ellentétes irányú, hibás tartományba viszi át. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
