203655. lajstromszámú szabadalom • Cigaretta jellegű dohányipari termék javított szívókarésszel és szívókarész cigaretta jellegű dohányipari termékhez
1 HU 203 655 B 2 hőre lágyuló műanyag szálakból álló szegmens olyan elemként működik, amely a hőenérgiát elnyeli, lehetővé teszi a hőmérsékleti egyenetlenségek kiszűrését, egyenletesen osztja el a dohányzás folyamatában keletkező aeroszolokat és lényegében nagy fajlagos felülete révén egyenletes hőmérséklet- és anyageloszlást biztosít. Feltételezhetően a viszonylag nagy felszínen elosztó áramlás miatt az aeroszolok hőmérséklete lecsökken, hiszen a nagy felülethez megnövekedett átáramlási idő tartozik és ez különösen a szövés nélküli vetkezménye. A találmány szerint javasolt szívókarész ennek megfelelően kis szűrési hatékonyságú anyagból áll, hőcsapdaként működik, ennek révén lecsökkenti az aeroszolnak a fogyasztó által érzékelt hőmérsékletét, de azt is lehetővé teszi, hogy a hőre lágyuló szövés nélküli anyag hőmérséklet hatására bekövetkező nemkívánatos degradálására vagy megolvadására ne kerülhessen sor. A jelen találmány szerinti felépítésű tökéletesített szívókarészt alkalmazó dohányipari termékek előnyösen kialakíthatók olyan szerkezetben, hogy szokásos dohányipari ellenőrzési feltételek között, amikor 35 ml-es átszívásokat valósítunk meg és az átszívások között 58 másodperces parázslási időszakokat tartunk, az első 3 átszívással teljes nedves szemcsés anyagmennyiség formájában mért aeroszolként legalább 0,6 mg anyagot továbbítunk. A találmány szerinti kialakításban azonban célszerűen az első 3 átszívással legalább 1,5 mg mennyiségű aeroszol továbbítását biztosítjuk. Még előnyösebbek azok a célszerű kialakítások, amelyeknél az első 3 átszívással továbbított aeroszolok mennyisége az említett szokásos ellenőrzési feltételek között legalább 3 mg (nedves szemcsés anyagmennyiségként értelmezve az aeroszolokat). Ezen túlmenően a találmány szerinti megoldással előállíthatók olyan dohányipari termékek is, amelyek egy-egy átszívásra, és általában legalább az első 6 átszívásra, előnyösen az első 10 átszívásra, az említett ellenőrzési feltételek között átszívásonként legalább átlagosan 0,8 mg aeroszol továbbítására alkalmasak. Az előzőekben említett előnyös kialakítási lehetőségek feltételeinek megteremtésén túlmenően a találmány szerinti megoldás lényeges jellemzője, hogy olyan dohányipari termékek készíthetők, amelyeknél a továbbított aeroszol összetétele igen egyszerű, vagyis benne levegőn, szén-dioxidon és vízen kívül alapvetően csak a kívánt aeroszolképző és illékony ízanyagok vannak jelen, további összetevők csak nyomokban lelhetők fel. így az elfogadott Ames ellenőrzési módszerrel az aeroszolban értékelhető mutagén aktivitás nem mutatható ki. Ezen túlmenően, a találmány szerinti felépítésű dohányipari termékeknél a fogyasztás nem jár hamu képződésével, vagyis az ismert termékekre jellemző hamu nem jelenik meg, kellemetlen hatásaival nem kell számolni. A találmány ismertetésében eddig és a továbbiakban használt néhány alapfogalom értelmezése a következő (ezek az értelmezések nem tekinthetők szabatos tudományos meghatározásoknak): Az „aeroszol” olyan anyagkeveréket jelent, amelyet a szokásos dohányipari termékek fogyasztói füstként érzékelnek, és amely hő hatására keletkező gőzöket, gázokat, látható és szemmel nem észlelhető részecskéket tartalmaz, ahol a hő forrása tüzelőanyagcella, amely aeroszolképzőt tartalmazó szubsztrátummal kerül kapcsolatba. Az így definiált aeroszol tehát illékony szagosító és ízképző, továbbá gyógyászatiig és fiziológiaüag aktív összetevőket is magával hordozhat, függetlenül ez utóbbiak látható vagy láthatatlan jellegétől. A „konduktív hőcsere” vagy az Uyen hőcserére támaszkodó kapcsolat aeroszolképző anyagot tartalmazó szubsztrátum és tüzelőanyagcella olyan térben értelmezett kapcsolatát jelenti, amelynél az égési folyamat beindítását követően a hőenergia konduktív folyamattal áramlik át az aeroszolképző anyagot tartalmazó szubsztrátumba és ez a kapcsolat a tüzelőanyagcella kiégéséig tart. A konduktív hőcsere feltételei különböző módokon biztosíthatók, a legáltalánosabb a közvetlen kapcsolat a tüzelőanyagcella hőtermelő (parázsló) része és a szubsztrátum között, a másik általában alkalmazható megoldás a hővezetés feltételeinek megteremtése a tüzelőanyagcella és az aeroszol képződésének helye között, például fémből készült elem beépítésével. Adott esetben előnyös lehet a két megoldás együttes alkalmazása. A „széntartalmú" anyag olyan anyagot jelöl, amelynek összetételében a szén jelentős részarányt képvisel. A „szigetelő elem” fogalma a találmány szerinti dohányipari termékkel kapcsolatban olyan elemet jelöl, amely lényegében szigetelő hatású. Ez a szigetelő hatás a javasolt felépítésű termék felhasználása során az éghetetlenséget jelenti, bár adott esetben lassan elégő szenes összetevők is megengedhetők. Ugyanúgy a szigetelő elemben lehetnek kis olvadáspontú, az égési folyamat során megolvadó összetevők, például üvegszálak. A szigetelés tehát hőszigetelést jelent, mégpedig olyan anyagokat, amelyek hővezetőképessége legfeljebb 20,9 W/mK, előnyösen legfeljebb 8,4 W/mK, de általában 2,1 W/mK alatt marad. Ezekkel az anyagokkal kapcsolatban utalunk a Hackh’s Chemical Dictionary (4. kiadás, 1969) 672. oldalára, illetve a Langeféle Handbook of Chemistry (11. kiadás, 1973) 272- 274. oldalára. A találmány tárgyát a továbbiakban a javasolt megoldás szerint létrehozott dohányipari termékek néhány példakénti kiviteli alakjának bemutatásával, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az 1. ábra: a találmány szerinti, javított dohányipari termék a javasolt filter elrendezéssel, hosszirányú keresztmetszetben az 1A ábra: a tüzelőanyagcella járatainak konfigurációja a termék égetett vége felől, a 2. ábra: a találmány szerinti szívókarész 30 mm-es cellulóz-acetát csővel, a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
