203644. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként pirimidin-származékokat tartalmazó inszekticid és akaricid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 HU 203 644 B 2 Periplaneta americana (csótányok) Blatta orientalis (csótányok) Spodoptera littoralis (gyapotmag-fűróbogár) Heliothis virescens (dohány-fúróbogár) Chortiocetes terminifera (sáskák) Diabrotica spp. (gyökérférgek) Agrotisspp. (pattanóbogarak) Chilo partellus (kukorica-fúróbogár) Nilaparvata lugens (barna szöcskék) Nephotettix cincticeps (zöld szöcskék) Panonychus ulmi (európai vörösatka) Panonychus citri (citrus vörösatka) Tetranychus urticae (kétpettyes szövőatka) Tetranychus cinnabarius (kánnin szövőatka) Phyllocoptruta oleivora (citrus rozsdaatka) Polyphagotarsonemus latus (lapos atka) Brevipalpus spp. (atkák) Az (I) általános képletű vegyületek számos képviselője laboratóriumi körülmények között vizsgálva tetrahychoid atkákkal, így Tetranychus-fajtákkal (például Tetranychus urticae-val) és Panonychus-fajtákkal (például Panonychus ulmival) szemben kiemelkedően hatásosnak bizonyult. Ezek a vegyületek elsősorban az atkák petéit irtják, azonban az atkák későbbi életszakaszában is erős akaricid hatást fejtenek ki. Ezek a vegyületek szabadföldi kísérletekben is igen erős akaricid hatást mutattak. A vizsgált vegyületek a X-cihalotrin- és bifentrintűrő Panonychus ulmi törzsön végzett kísérletek eredményei szerint X-cihalotrinnel és bifentrinnel szemben nem mutattak kereszt-rezisztenciát. Az (I) általános képletű vegyületek a háziállatokat fertőző rovar- és aktakártevők, így Lucilia sericata és kullancsok (például Boophilus spp., Ixodes spp., Amblyomma spp., Rhipicephalus spp. és Dermocentor spp.) irtására is alkalmasak. A vegyületek a felsorolt kártevők érzékeny és rezisztens törzseivel szemben egyaránt hatásosak, és aktivitásukat a kifejlett kártevőkkel, a lárvákkal és a közbenső fejlődési állapotban lévő kártevőkkel szemben egyaránt kifejtik. A hatóanyagokat tartalmazó készítményeket helyi kezelésre használhatjuk, vagy orálisan vagy parenterálisan adhatjuk be a megfertőzött állatoknak. A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül a következő példákban részletesen ismertetjük. Az előállított vegyületeket rendszerint spektrumaik alapján azonosítottuk; a spektrumok alátámasztották a várt szerkezeteket. Amennyiben mást nem közlünk, az egy vagy több aszimmetriacentrumot tartalmazó vegyületeket racém elegyek formájában állítottuk elő. A gáz-folyadék kromatográfiás (GLC) retenciós idő meghatározásához Hewlett Packard 5890 típusú gázkromatográfot, és 12,5 m hosszú és 0,2 mm belső átmérőjű Chromopak C. P. SU 5 C. B. oszlopot használtunk. Amennyiben mást nem közlünk, az injektálást 100 °C-on végeztük, és a hőmérsékletet 15 °C/perc sebességgel növeltük 280 °C-ra; a mintát 4 percig tartottuk a maximális hőmérsékleten. Hordozógázként héliumot használtunk, és az oszlopfej nyomását 0,77 kg/cm2 értékre állítottuk be. Az1H NMR spektrumokat - amennyiben mást nem közlünk - 270 MHz frekvencián, Jeol FX 270 NMR spektrofotométeren vettük fel. A 90, 60, 250 és 400 MHz frekvencián felvett spektrumok felvételéhez Jeol FX 90 Q, Brücker WH90, Jeol PMX 60 Sí, Brucker WM250 és Jeol GX 400 spektrofotométert használtunk. A kémiai eltolódásértékeket 8 skálán, tetrametil-szilán belső standardra vonatkoztatva adtuk meg. A19F NMR spektrumokat 84,26 MHz frekvencián, Jeol FX90Q spektrofotométeren vettük fel. A kémiai eltolódás-értékeket 5 skálán, fluor-triklór-metán belső standardra vonatkoztatva adtuk meg. A molekula-ion (M+) csúcsok meghatározásához Jeol DX 303, Kratos MS80 vagy Hewlett Packard HP 5992 tömegspektrométert használtunk. 1. példa 2,2-Dimetil-propionamidin-hidroklorid előállítása 86 g 2-ciano-2-metil-propán 60 ml etanollal készített, 0 °C-os oldatán körülbelül 59 g vízmentes hidrogén-klorid gázt vezetünk keresztül. Az oldatot 60 órán át szobahőmérsékleten (körülbelül 20 °C-on) tartjuk, majd 1000 ml dietil-éterrel hígítjuk. Akivált 1-etoxi-limino-2,2-dimetil-propán-hidrokloridot kiszűrjük, a szűrőn dietil-éterrel mossuk és szárítjuk. A csapadékot 150 ml etanolban szuszpendáljuk, és a szuszpenzióba szobahőmérsékleten a szilárd anyag teljes mértékű feloldódásáig ammóniagázt vezetünk. Az elegyet 40 órán át szobahőmérsékleten tartjuk, ezután 500 ml dietiléterrel hígítjuk, a kivált szilárd anyagot kiszűrjük és szárítjuk. 25,75 g 2,2-dimetil-propionamidin-hidrokloridot kapunk; op.: 192-194 °C. A szűrlet lepárlásával további 50,29 g terméket különítünk el. Infravörös spektrum sávjai (paraffin párna): 3300, 3100,1680,1520,1230,995,980 cm-1. 2. példa Az 1. példában leírt eljárással állítjuk elő a következő vegyületeket a megfelelő nitrilekből kiindulva. Amennyiben a hidrogén-kloridos, illetve az ammóniás reakció ideje nem egyezik meg az 1. példában megadottakkal, a reakcióidőket külön közöljük. (i) 2-Metil-propionitrilből 2-metil-propionamidinhidrokloridot állítunk elő. A hidrogén-kloridos reakció ideje 18 óra (a reakció beindításához az elegyet kezdetben 30 °C-ra kell melegíteni). Az ammóniás reakció ideje 48 óra. Infravörös spektrum sávjai (paraffin párna): 3300, 3100,1680,1520 cm*1. (ii) Ciklopropán-karbonitrilből ciklopropán-karboxamidin-hidrokloridot állítunk elő. A hidrogén-kloridos reakció ideje 6 nap, az ammóniás reakció ideje 16 óra. A termék 55-58 °C-on olvad. NMR spektrum vonalai (CDC13): 0,85 (m), 1,2 (m), l,7(m)ppm. Infravörös spektrum sávjai (paraffin párna): 3400, 3200,1650,1460,1380,1310,1150,1040,940 cm*1. (iii) 2,2-Dimetil-butironitrilből 2,2-dimetil-butiramidin-hidrokloridot állítunk elő; op.: 128-129 °C. 5 i 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 16
