203542. lajstromszámú szabadalom • Pirimidinil-benzamid-származékokat tartalmazó gyomirtószerek és eljárás a hatóanyag előállítására
1 HU 203 542 B 2 lifém- és ammóniumsóik - általában a vízben oldódnak. Ennek megfelelően a találmányunk szerinti eljárással előállított hatóanyagokat a vízoldhatatlan, illetve vízoldható vegyületek formálására ismert és szokásos módszerekkel alakíthatjuk gyomirtószerekké. A 5 gyomirtószerek készítését önmagukban ismert módszerekkel végezhetjük el, így például a hatóanyagot szüárd hordozóanyagokkal összekeverjük, adott esetben tenzidek (nedvesítő- vagy emulgeáló szerek) és/vagy diszpergálószerek jelenlétében, megfelelő ol- 10 dó-, illetve diszpergálószerben oldjuk vagy szuszpendáljuk, előzetes elkészített emulgeálható koncentrátumot oldó-, illetve diszpergálószerrel hígítjuk stb. Szilárd hordozóanyagként az alábbi anyagok jöhetnek tekintetbe: természetes ásványi anyagok (például 15 kréta, dolomit, mészkő, agyagföld, kovasav és sói (például Kieselguhr, kaolin, bentonit, talkum, attapulgit és montmorillonit); szintetikus ásványi anyagok (például nagydiszperzitású kovasav, alumínium-oxid és szüikátok), szerves anyagok (például cellulóz, keményítő, 20 karbamid és műgyanták) és műtrágyák (például foszfátok és nitrátok). A fenti hordozóanyagok például por alakúak vagy szemcsések lehetnek. Oldó-, illetve diszpergálószerként általában az alábbi anyagok alkalmazhatók: aromás szénhidrogének 25 (például benzol, toluol, xilolok és alkil-naftalinok), klórozott aromás és klórozott alifás szénhidrogének (például klór-benzolok, klór-etüének és metilén-klorid), alifás szénhidrogének (például ciklohexén és paraffinok, például ásvanyolaj-frakciók); alkoholok, 30 (például butanol és glikol), ezek éterei és észterei; ketonok (például aceton, metü-etü-keton, metü-izobutü-keton és ciklo-hexanon); erősen poláros oldó-, illetve diszpergálószerek (például dimetil-formamid, N- metil-pirrolidon és dimetü-szulfoxid) és víz; előnyö- 35 sen alkalmazhatunk 30 °C-nál magasabb lobbanáspontú és 50 °C-nál magasabb forráspontú oldószereket. Oldó-, illetve diszpergálószerként továbbá cseppfolyósított gáz alakú hordozóanyagok is alkalmazatók: ezek szobahőmérsékleten és normál nyomáson gáz 40 alakú anyagok. Ezek közül például különösen előnyösnek bizonyultak az aerosol-hajtógázok (például halogénezett szénhidrogének, például dildór-difluor-metán). Amennyiben a találmányunk szerinti gyomirtó szert nyomás alatt gázzal töltött palackban készítjük 45 ki, a készítmény a hajtógázon kívül előnyösen oldószert is tartalmaz. A tenzidek (nedvesítő- és emulgeálószerek) nemionos, anionos vagy kationos vegyületek lehetnek. A nemionos tenzidek előnyös képviselői az alábbi anya- 50 golc zsírsavak, zsíralkoholok és zsírszerűen helyettesített fenolok etüén-oxiddal képezett kondenzációs termékei; cukrok vagy többértékű alkoholok zsírsav-észterei és -éterei; cukrok vagy többértékű alkoholok ctilén-oxiddal képezett kondenzációs termékei; etilén- 55 oxid és propüén-oxid tömbpolimerjei; vagy alkil-dimetü-amin-oxidok. Az anionos tenzidek közül például az alábbiakat említjük meg: szappanok; zsírszulfát-észterek, például dodecü-nát- 60 rium-szulfát, oktadecü-nátrium-szulfát és cetü-nátrium szulfát; alkil-szulfonátok, aril-szulfonátok és zsír-aromás szulfonátok, például alkil-benzolszulfonátok, mint például kalcium-dodecil-benzolszulfonát, és butü-naftalinszulfonátok; és komplex zsírszulfonátok, például olajsav és N-metil-taurin amidkondenzációs termékei és a dioktil-szukcinát nátrium-szulfonátja. Kationos tenzidként például alkil-dimetü-benzüammónium-klorid, dialkil-dimetil-ammónium-klorid, alkü-trimetü-ammónium-klorid és etoxüezett kvatemer ammónium-kloridok alkalmazhatók. Diszpergálószerként (tenzidhatás nélkül) az alábbi anyagok jöhetnek tekintetbe: lignin; ligninszulfonsavak nátrium- és ammóniumsói; maleinsav-diizobutilén kopolimerek nátriumsói; naftalinból és formaldehidből képezett polikondenzációs termékek szulfonált ammónimsói; szulfitszennylúg. Különösen sűrítő-, illetve lerakódásgátló szerként például metil-cellulóz, karboxi-metil-cellulóz, hidroxi-etil-cellulóz, poli(vinü-alkohol), alginátok, kazeinátok és vér-albumin alkalmazhatók. t Az alábbi stabüizálószerek alkalmazhatók előnyt-* sen: epiklórhidrin, fenil-glicidil-éter és szójaepoxid antioxidánsok (például galluszsav-észterek és bú hidroxi-toluol); UV-abszorberek (például hel; tett benzofenonok, difenü-akrüonitrol-sav-észtei és fahéj-sav-észterek) és dezaktivátorok (például ettj®' lén-diamino-tetraecetsav sói és poliglikolok). A találmányunk szerinti gyomirtó szerek a találifí&^f nyunk szerinti hatóanyagon kívül szinergist; más hatóanyagokat (például inszekticid, akaric fungicid, növénynövekedést szabályozó hatóanyag^ kát) és műtrágyákat is tartalmazhatnak. A kombinám^ ós készítmények előnye a hatás erősödése és a hatásig pektrum kiszélesítése. *** A találmányunk szerinti gyomirtó szerek haí§:t; anyagtartalma általában 1-80 tömeg%, előnyösen 5- 75 tömeg%. A találmányunk szerinti eljárással előállított hatóanyagok szállításra és tárolásra különösen alkalmas formákban is kikészíthetők. Az üyen készítmények (például emulgeálható koncentrátumok) hatóanyag-tartalma általában a szokásosnál magasabb érték, előnyösen körülbelül 1-50 tömeg%, különösen előnyösen 10-30 tömeg%. A koncentrátumokat felhasználás előtt a bennük levővel azonos vagy más inert hígítóanyaggal a végső koncentrációra hígítjuk. A felhasználásra kész gyomirtó szerek hatóanyag-tartalma általában körülbelül 0,001-10 tömeg%, előnyösen 0,005-5 tömeg%. A hatóanyag-koncentráció azonban ennél kisebb vagy nagyobb is lehet. A találmányunk szerinti gyomirtó szerek előállítása - mint már említettük - önmagukban ismert módszerekkel történik. Poralakú készítmények előállítása esetén legalább egy találmányunk szerinti eljárással előállított hatóanyagot szilárd hordozóanyagokkal összekeverünk, például összeőrléssel; vagy a szüárd hordozóanyagot a hatóanyag oldatával vagy szuszpenziójával átitatjuk, majd az oldó-, illetve diszpergálószert elpárologtatás■&> 4 7
