203495. lajstromszámú szabadalom • Eljárás domború felületű nyomdaipari termékek előállítására
1 HU 203 495 B 2 A találmány tárgya eljárás domború felületű nyomdaipari termékek előállítására, különösen hordozóra felvitt reliefképek kialakítására. A találmány szerinti eljárással vakok számára készülő nyomdaipari termékek, vegyipari, valamint gyógyászati célú membránberendezések, továbbá dísztárgyak állíthatókelő. Nyomdai hordozón történő reliefkép kialakításra ismertek olyan eljárások, amelyek során a hordozóanyagot nyomóformával alakítják. Ebbe az eljáráscsoportba a Braille-írás is tartozik; a Braille-nyomtatás során szöveget és rajzokat kemény kartonra nyomnak, vagy hőre lágyuló polimerlemezt vákuumformázásnak vernek alá [Review of the European Blind, 4. sz., (46), 1984, Berlin, R Edman „The Production and Exchange of Relief Material in Sweden”, 18-21. old.], vagy hengeres nyomóformákkal folyamatos nyomtatást végeznek (2 127 746 sz. brit szabadalmi leírás). A 776 604 sz. szovjet szerzői tanúsítvány szerint az alaplemez fluortartalmú műanyagból készült félig áteresztő membrán, amelyet féldombormű felületű pecséttel relief felületű membránelemmé alakítanak. Membránelemekhez felhasználható relief-alapot fémkerámia lemezeknek a melegfolyás tartományában történő alakításával is (948 386,948 387 sz. szovjet szerzői tanúsítvány) állítanak elő. Ezeknek az ismert eljárásoknak a hátránya, hogy az alap formázása sok energiát igényel, továbbá, hogy kis szilárdságuk miatt a deformálást nem tűrő alapanyagok, valamint funkciójuk miatt a deformálást nem tűrő termékek esetén az eljárások nem alkalmazhatók. Reliefképek alaplemezen történő kialakítására ismert olyan eljárás is, amelynek során a reliefképző anyag teljes mennyiségét nyomóformával viszik fel az alaplemezre (hordozóra); ezen eljárások estén a reliefképző anyag hígfolyós anyag, és nyomóformaként perforált sablont vagy szitanyomó sablont alkalmaznak (59-17957 sz. japán publikált szabadalmi bejelentés). Az eljárás fő hátránya, hogy a reliefképző polimert csak igen körülményesen lehet az alapfelületre felhordani, tekintettel ama, hogy a kis viszkozitású reliefképző anyag belső kohéziós erői kisebbek, mint a polimer és az alap, illetve a polimer és a nyomóforma között ható adhéziós erők. Emellett az eljárás termelékenysége sem kielégítő, tekintettel arra, hogy a polimer formában történő kikeményedése csak akkor biztosított, ha formát és alapot sokáig egymáshoz nyomják. Az eljárással készült Braille írásos nyomdaipari termékeken olyan hátrány is mutatkozik, amely a Braille-írás tapintással való érzékelhetőségével áll kapcsolatban. Csak a fégömb alakú pontokból összetevődő relief jól érzékelhető, de az ismert eljárással kapható reliefkép inkább henger alakú pontokból áll, így kevésbé jól kitapintható. A 2 529 043 sz. NSZK-beli szabadalmi leírás szerint hordozón reliefképet olyan polimerrel alakítanak ki, amely pórusképző komponenst is tartalmaz. Szitanyomásos technikával sík alakú képet hordanak fel, majd a sík képet hőkezelik, aminek során a kép anyagában pórusok keletkeznek, az addig sík kép profillá, relieffé habosodik fel. Ezt az eljárást „Kiwoprint” eljárásnak nevezik; jelenleg a vakírás nyomtatás területén a legtöbbet ígérő eljárásnak tekintik [Review of the European Blind, 4. sz. (46), 1984, Berlin, Conclusions and Recommendations of the International Conference on tactile Representations for the Blind, 23. old.] Az eljárás igen előnyös, ha pár oldalból álló nyomdaipari terméket (napilapokat, vékony folyóiratokat) közepes vagy nagy példányszámban kell elkészíteni. Nagy oldalszámú kiadványok esetén az eljárás azonban nem előnyös, tekintettel arra, hogy minden oldal számára külön-külön szitanyomó sablont, általában hengeres sablont kell készíteni. Az összes sablon hosszabb időn keresztül történő tárolása sok tárolóhelyet igényel. Az eljárás arra való, hogy az egész, sok példányos kiadást egyszerre nyomtassák, ugyanakkor ez nem mindig kívánatos; fejlődő országokban például nem célszerű a tankönyveket mindjárt az elején óriási példányszámban nyomtatni, hanem amilyen mértékben fejlődik ott a világtalanok oktatása, olyan mértékben kellene történnie a könyvek utánnyomásának is. Reliefképek hordozón történő kialakítására ismert továbbá olyan eljárás is (22 17 985 sz. NSZK-beli közzétételi irat), amelynek során ragasztószerű anyagból sík képet hoznak létre, majd hordozóra is, képre is reliefképző, hőre lágyuló port hintenek, a felesleges port eltávolítják és a lemezen ragadt port megolvasztják. A por szemcséi a kép elkészítéséhez használt ragasztóhoz tapadnak, ugyanakor a ragasztómentes helyeken nem tapadt a por, így elfújható, lerázható, esetleg elektrosztatikusán eltávolítható. A képhez tapadó por megolvasztása révén végképp kialkul a relief. Az eljárás előnye, hogy a sík kép felhordásának műveletéhez a nyomdákban szokásos poligráfiai szabványeljárásokat és -gépeket, így pl. szita- és mélynyomást lehet alkalmazni. Az eljárás hátránya, hogy a sík kép nedves, ragasztós felületén a pornak csak egy monorétege tapad meg. A por fennmaradó része mind a kép felületéről, mind az alapról leesik, a kép kialakulásában már nem vesz részt. Emiatt a relief domborúsága korlátozott, ami a kitapinthatóságot csökkenti és a relief magasságának szabályozását nehezíti. Megjegyzendő, hogy az olvasztás során a domborúság tovább csökken, tekintettel arra, hogy a por üreges terei feltöltődnek. Végül ezzel az eljárással sem lehet félgömb alakú pontokat, azaz jól kitapintható reliefet készíteni. A találmány célja olyan eljárás kifejlesztése volt, amellyel alapon (hordozón) kielégítő magasságú, félgömb keresztmetszetű reliefkép alakítható ki a szokásos poligráfiai berendezések felhasználásával. A félgömb forma a kitapinthatóságot javítja, a magasabb domborulat módot ad a reliefkép magasságának beállítására. A fenti feladatot olyan eljárással oldottuk meg, amelynek során alapon (hordozón) sík képet hozunk létre, a hordozóra is, a képre is reliefképző polimert tartalmazó készítményt viszünk fel, majd a képet hordozó alapot hőkezeljük. A találmány szerinti eljárásra jellemző, hogy a sík kép kialakításakor 1-20 t% alkil-cellulózt vagy származékát, vagy kazein- vagy aliginátszármazékot sűrítőszerként és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
