203495. lajstromszámú szabadalom • Eljárás domború felületű nyomdaipari termékek előállítására
1 HU 203 495 B 2 80-99 t% elektrolitoldatot és kívánt esetben 0,2-0,51% színezőanyagot tartalmazó készítményt egy vagy több rétegben vagy különböző ilyen összetételű készítményeket egymás után több rétegben viszünk fel, ezt követően a képet hordozó alapot 20-60 “C-on szárítjuk, majd reliefképző komponensként szintetikus elasztomert és/vagy természetes kaucsukot tartalmazó 15-60 t%-os folyékony diszperziót viszünk fel, majd a képet hordozó alapot 20-125 °C-on hőkezeljük. A reliefképek folyékony diszperziókból történő kialakításának az az alapja, hogy a reliefképző anyag diszperz fázisként oszlik el a diszperzióban, de ha a diszperziót destabilizálják (törik, bontják), a diszperz részecskék összetapadnak. A hordozóra (alapra) a kialakítandó képnek megfelelően felhordott készítmény pedig olyan anyagot tartalmaz, amely a diszperziót töri. Diszperziók törésére például alkalmasak az elektrolitok, ezért a képet elektrolittel rajzoljuk. Ha most erre a „vegyszeres” képre elasztomer-diszperziót veszünk fel, az elektrolites helyeken, azaz a képen a diszperzió megtörik, részecskéi összetapadnak, míg a képet nem hordozó alapon a diszperzió állapota változatlan marad. Tekintettel arra, hogy az elektrolit részecskéi a diszperzió vizes közegében diffundálnak, háromdimenziós koncentrációtér jön létre, amelyben a diszperzió koagulálódik. Ez az oka annak, hogy a sík alakú „elektrolitkép” képes térbeli relief képződését kiváltani. így a relief formája egyrészt az elektrolites készítménnyel festett sík kép fomájától, másrészt az elektrolit-diffúzió okozta koncentráció-gradiensének térbeli eloszlásától függ. A polimerdiszperzióban polimerként természetes, szintetikus vagy mesterséges polimert vagy a felsoroltak elegyek alkalmazhatjuk. A reliefképző polimernek ily módon a legszélesebb spektrumú kémiai, fizikai és mechanikai tulajdonságai lehetnek, amelyek a reliefképet tartalmazó termékek működési és üzemi tulajdonságait meghatározzák. Az alkalmazott polimerek a reliefképnek rugalmasságot és hajlékonyságot biztosítanak. A diszperzió megtörésére alkalmazott elektrolit a sík kép készítéséhez használt készítmény fő komponense. A legtöbb anionos diszperzió megtörésére kétértékű fémek, így BA, Ca, Mg és Fe sóit, valamint aminocsoportokat tartalmazó anyagokat alkalmazunk, így például célszerű a kalcium-klorid, kalcium-nitrát, illetve elegyeinek alkalmazása. CaCl és Ca(N03)2 az iparban gyakran alkalmazott anyagok, alkalmazásuk azért előnyös, mert a kalciumsók vizes és vizes-alkoholos közegben széles tartományon belül oldódnak. Emellett az említett sók nem toxikusak. Kationos polimerdiszperzió esetén elektrolitként többértékű savat, például foszfor- vagy kénsavat alkalmazunk. A találmány szerinti eljárás különböző magasságú domborulatok kialakítására nyújt lehetőséget, az alábbi három módszer szerint:- a sík kép készítéséhez használt elektrolitkészítményben az elektrolit koncentrációját változtatjuk meg;- a sík kép készítéséhez használt elektrolitkészítményben az elektrolitfajtát változtatjuk meg;- a sík kép készítéséhez ugyanazt az elektrolitkészítményt használjuk, de a magasabbnak szánt képrészekre többszörösen (több rétegben) visszük fel. Tekintettel arra, hogy a nyomdai technológiában alkalmazható készítményeknek (színpaszták stb.) bizonyos sűrűséggel kell rendelkezniük, máskülönben nem lehetne például szitanyomáshoz, mélynyomáshoz felhasználni, a vizes elektrolitkészítményhez célszerűen valamilyen sűrítőszert adunk. A sűrítőanyag egyúttal adhéziós szer is, amely a megformált reliefet jobban köti az alaphoz. Végül a sűrítőszer depot hatású is lehet, és az elektrolitnak a diszperzióba való bediffundálását késlelteti. Sűrítőszerként alkil-cellulóz-származékokat alkalmazhatunk. A metil-cellulózt kétféle alakban alkalmazhatjuk: vízben vagy lúgos közegben oldódó metil-cellulózt, amelyet glicerinnel, glikollal és poliglikollal plasztifikálhatunk, továbbá oxietil-cellulózt, amely mind meleg, mind hideg vízben jól oldódik, valamint a karboximetil-cellunátrium-sóját. Alkalmazható továbbá a kazein is. Kívánt esetben a sík kép kialakítására használt készítményhez színezéket is adhatunk. Ez azért célszerű, mert ily módon a felvitt kép minőségét ellenőrizhetjük. Színezékként nigrozint, anilinszínezékeket, élelmiszerszínezéket vagy pigmenteket alkalmazhatunk. • Miután a képet hordozó alapra felvittük a diszperziót, a képet nem tartalmazó felületrészekről a diszperziót célszerűen eltávolítjuk, mégpedig vizes mosással, lehívással vagy egyéb módszerrel. Amennyiben a képet nem tartalmazó részeken visszamaradt diszperziónyomok a termék használhatóságát nem befolyásolják, a lemosást mellőzhetjük is, mert a diszperzió zöme magától folyik le azokról a helyekről, ahol nem koagulál. :: A befestett, majd kezelt hordozót célszerűen hő- és ultraibolya-, illetve gamma-sugárzásnak tesszük ki, mert ez a profil végleges kialakulását kedvezően befolyásolja. Egyedi termékek vagy kis példányszámú termékek esetén az elektrolittartalmú készítményt célszerűen tollal, flomasterrel vagy rapidográffal visszük fel az alapra. Ilyenkor az elektrolitkészítmény összetételének megválasztásában szerepet játszanak a teológiai tulajdonságok, ugyanis a készítmény viszkozitásának, egyéb teológiai tulajdonságainak nagyjában a tollal, rapidográffal felvihető tintáénak kell megfeleljenek. A sík reliefképnek a felsorolt eszközökkel, kézi eljárással végzett kialakításán kívül célszerűen elektronikus adatfeldolgozó géppel öszekapcsolt plottert (gépi rajzolóeszközt) is alkalmazhatunk. Ez esetben nemcsak a sík kép kivitelezését gépesíthetjük, hanem különleges programozással a kép tartalmát is korrigálhatjuk, ha az adott tennék esetleges különleges volta ezt indokolná. Ily módon az eljárással különböző tájékozódási eszközöket készíthetünk világtalanok számára, így például a metró, lakótömb, ABC-ámház, szálloda területén a tájékozódást elősegítő eszközöket, valamint szemléltető eszközöket a földrajz, anatómia, botanika és egyéb tantárgyak oktatására. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
