203473. lajstromszámú szabadalom • Eljárás stabil állatgyógyászati készítmény előállítására
1 HU 203 473 B 2 zelin sterilizált keverékét és alaposan összekeverjük. Ezután hozzáadjuk a poliszorbát 80, Arletone T, és paraffinolaj megfeleld mennyiségeit állandó keverés közben. A kapott tőgyinfüziót egyszer használatos tőgykatéterben végződő műanyag fecskendőbe dozírozzuk. 2. Az 1. példában megadott módon az alábbi összetételű szuszpenziót állítjuk elő. (ADS-készítmény) tömeg% Ampicillin trihidrát {6-[D(-)a-amino-fenilacetamido]-penicillánsav 2,67 dihidrostreptomicin-szulfát 2,67 Lanalkol 2,0 Cetilsztearil-alkohol 1,0 Fehér vazelin 53,33 Poliszorbát 80 3,2 Paraffinolaj 31,46 Arletone T 3,67 A készítmény liotrop folyadékkristályos szerkezetet mutat. A CDS tőgyinfúziók szuszpenzió-stabilitási vizsgálata 1. A vizsgálatok célja: A vizsgálatok célja annak tisztázása volt, hogy az 1/A összetételű (híg, nem folyadékkristályos szerkezetű), 1/B összetételű (sűrű, nem folyadékkristályos szerkezetű), és találmány 1. példája szerinti (79 mPa*s viszkozitású, folyadékkristályos szerkezetű) tőgyinfúziók a felhasználás körülményeit jól modellező közegben (tehéntejben) milyen mértékben oszlanak el, illetve milyen a szuszpenziók stabilitása. Közismert ugyanis, hogy a tőgyinfúziók hatékonyságának előfeltétele a hatóanyagoknak a tejben történő egyenletes eloszlása. 1/A 1/B Cefalexin 6,67 tömeg% 6,67 tömeg% Dihidrostreptomicin-szulfát 6,67 tömeg% 6,67 tömeg% Lanalkol 1,83 tömeg% 1,83 tömeg% Cetilsztearil-alkohol 0,92 tömeg% 5,92 tömeg% Fehér vazelin 24,1 tömeg% 24,1 tömeg% Poliszorbát 80 0/2 tömeg% 4,3 tömeg% Paraffinolaj 59,41 tömeg% 37,31 tömeg% Arleton T 0,2 tömeg% 13,2 tömeg% Polarizációs mikroszkópban sem az 1/A, sem az 1/B készítmény nem mutatott liotrop folyadékkristályos szerkezetet. A fenti 3 mintából egy-egy terápiái adagot (7,5 g; 500 mg cefalexin és 500 mg dihidrostreptomicin tartalommal) 2000 ml tejbe bemértünk. Rázással homogenizáltuk, majd minden készítményből az MSZ-08- 0216-85 szerinti vizsgálatot végeztük. A vizsgálat lényege, hogy 2 liter tejből 250-250 ml-t szabványosított geometriájú mérőhengerekbe töltünk. Az egyikből a szuszpenzió 9/10 részét 0 időpillanatban (a szuszpendálást követően azonnal) míg a másik hengerből a szuszpenzió 9/10 részét 2 órai állás után óvatosan leszivatjuk és a maradék 25 ml-ekben meghatározzuk a kérdéses hatóanyagokat. Cefalexint tejmintákból Ayton nagy érzékenységű folyadékkromatográfiás (HPLC) módszerének ismeretében határoztuk meg. (J. Antimicrob. Chemother. 8. Suppl. B., 227., 1981.). A dihidrostreptomicint (továbbiakban DHS) tejmintából Kubo és mts-i HPLC-s módszerével határoztuk meg. (Anal. Chem. 58,2653-2655., 1986.) Az előzőekben részletezett módszerekkel végzett mérések eredményeit az 1. és 2. táblázat tartalmazza. 1.táblázat A TEJMINTÁKBAN MÉRT HATÓANYAG (CEFALEXIN ÉS DIHIDROSTREPTOMICIN) MENNYISÉGE Alapértékek, közvetlen eloszlatás után Alapérték (0. óra) mennyiség leb.képesség , CEF mg/1 DHS mg/1 ÁTL mg/1 % 1. MINTA 243 253 248 100,0% 5T 2. MINTA 263 257 260 99,5% * 3. MINTA 269 267 268 99,2% m-1. MINTA: találmány szerinti összetétel (folyadékkristályos) 2. MINTA: (1/A összetételű, hígabb, nem folyadékkristályos) 3. MINTA: (1/B összetételű, sűrűbb, nem folyadékkristályos) 2. táblázat A TEJMINTÁKBAN MÉRT HATÓANYAGOK MENNYISÉGE Az eloszlatás után 2 órával 2 óra ’r mennyiség leb.képesség CEF mg/1 DHS mg/1 ÁTL mg/1 1. MINTA 260 252 256 99,7% 2. MINTA 855 825 840 73,7% 3. MINTA 1212 1028 1120 61,3% 1. MINTA: találmány szerinti összetétel (folyadékkristályos) 2. MINTA: (1/A összetételű, hígabb, nem folyadékkristályos) 3. MINTA: (1/B összetételű, sűrűbb, nem folyadékkristályos) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
