203471. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hatóanyagként 6-acetil-7-[5-/4-acetil-3-hidroxi-2-propil-fenoxi/-pentiloxi]-3,4-dihidro-2H-1-benzopirán-2-karbonsavat vagy kis szénatomszámú alkil-észtereit, vagy sóit tartalmazó, gyulladásos bélbetegségek és a bélnyálkahártya leukotriének által k

1 HU 203 471 B 2 Találmányunk tárgya eljárás hatóanyagként valamely (I) általános képletű vegyületet - mely képletben R jelentése hidrogénatom vagy kis szénatomszámú alkil­­csoport - vagy enantiomerjét vagy az R helyén hidro­génatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyület gyógyászatiig alkalmas bázissal képezett sóját tartal­mazó gyógyászati készítmények előállítására, oly mó­don, hogy az ismert módon előállított hatóanyagot inert, szilárd vagy folyékony, szokásos gyógyászati hordozóanygokkal összekeverjük és gyulladásos bél­betegségek és a bélnyálkahártya leukotriének által köz­vetített más gyulladásainak kezelésére alkalmas gyó­gyászati készítménnyé alakítjuk A (I) általános képletű hatóanyagot vagy sóját több­féle úton adhatjuk be. így előnyösen orálisan adagol­hatjuk, azonban rektálisan vagy parenterálisan is bead­hatjuk. A „gyulladásos bélbetegség” kifejezésen a bél vagy a bélrendszer más részeinek gyulladásos állapotait ért­jük, amelyeknek közős jellemzője a gyomor-bél rend­szer nyálkahártyájának krónikus vagy akut gyulladása. A betegség különböző formáin általában az ileum és vastagbél Crohn-féle betegsége, a fekélyes colitis, a neonatális nekrotizáló enterocolitis és az étel allergia értendő. Ezeket a betegségeket hisztopatológiásan fe­kélyképződés, pszeudomembránok, radiológiásan lát­ható sérülések, ödéma és gyulladás sejtek fellépése jellemzi és a tünetek közé tartozik a hasmenés, hasi fájdalom, súlyveszteség és hipoproteinémia. A fenti betegségek leírása - többek között - az alábbi irodalmi helyeken található: Northfield, Drugs 14: 198-206 (1977); Blaker és mtársaí, Eur. J. Pediatr. 139: 162-164 (1982); Singleton, The Gastroenterology Annual, pp. 268-310 (1983); Saco, és mtársai, J. Amer. Acad. Der­matol. 4: 619-629 (1981); Prantera és mtársai: Ital. J. Gastroenterol. 13: 24-27 (1981); Sales, és mtársai: Arch. Int. Med. 143: 294-299 (1983) és Ament, Inf­lammatory Bowel Diseases, Martinus Nijhoff Publ., Boston, Mass., pp. 254-268 (1982). Kevésbé gyakran ugyan, azonban felléphet a gyomor-bél rendszer más szakaszainak nyálkahártya-gyulladása is (pl. duodeni­tis, jejunitis és proctitis). A fenti állapotok kezelésére alkalmazható gyógysze­rek közé tartozik a sulfasalazin és más hatóanyagok, amelyekből a belekben 5-amino-szalicilátok szabadul­nak fel, továbbá kortikoszteroidok, metronidazol és kolesztiramin [lásd Sack és Peppercorn: Pharmacothe­rapy 3,158-176 (1983)]. Az (I) általános képlett! vegyületeket, enantiomerjei­­ket és gyógyászatiig alkalmas sóikat korábban más célokra - különösen antiallergiás alkalmazásra (bele­értve az asztmát) kezelésére - a ZA 8404519 sz. dél-af­rikai közzétett szabadalmi bejelentésben (1984. 12. 24.) leírták. Más dihidro-benzopirán-származékokat a 0139809 sz. közzétett európai szabadalmi bejelentés­ben (1985.05.08.) és a 0150447 számú európai közzé­tett szabadalmi bejelentésben (1985. 06. 07.) allergiás betegségek és gyulladásos állapotok (pl. reumatoid arthritis) kezelésére alkalmas leukotrién inhibitorként leírtak. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy az igény­pontokban és a leírásban meghatározott vegyületek a fent említett nyálkahártya-gulladás ellen igen erős ha­tást mutatnak. Az (I) általános képlett! vegyületek is­mert asztmaellenes hatásából nem következik a gyulla­dásos bélbetegségek kezelésében kifejtett, a találmány alapját képező hatás. Az alábbiakban leukotrién anta­­gonistáknak a gasztrointesztinális és pulmonáris rend­szerre kifejtett hatásai közötti eltéréseket ismertetjük: Egy vegyes, LTB4 és peptidoleukotrién antagonistá­­nak a gyomor-bél rendszerben és a pulmonáris rend­szerben várható hatásai közötti fő különbségek a gyul­ladásos sejtek felhalmozódására gyakorolt hatásokban nyilvánulnak meg. A neutrofilek felhalmozódása és a granulómaképződés a bélgyulladásnál sokkal súlyo­sabb mint a beteg tüdőben. Mindkét rendszerben e felhalmozódás csökkentése és a közvetítő helyi hatása­inak blokkolása a cél, a mennyiségi eltérések miatt azonban a belekben ez a fő (kulcs) célkitűzés, míg a pulmonáris rendszerben a hörgőgörcsök normalizálása és a hörgők összehúzódásának azonnali megszüntetése közvetlen azonnali gyógyászati jelentőséggel bír. Az asztma krónikus fázisának fő tényezője feltehe­tően a gyulladásos sejtek fókuszainak szétszórtsága és a tüdőbe való beáramlása. A gyulladásos sejtek külön­leges típusát képezik az eosinofilek, amelyek az asztma másodlagos fázisát befolyásolják (pl. asztmát előidéző ingerlő anyagokkal szembeni hiperérzékenység). Az eosinofilek az LTC4-t, LTD4-t és LTE4-t szintetizálják, az LTB4-t azonban nem. A tüdőben levő sima izmot az LTC4, LTD4 és LTE4 húzza elsősorban össze. A gyulladásos bélbetegség krónikus fázisának - azaz a fekélyt okozó vastagbélhurutnak és/vagy a Crohn-féle betegségnek - fő tényezője a gyulladásos sejtek nagymérvű képződése a bélfal rétegeiben. E gyulladásos sejtek közé tartoznak a neutrofilek, ame­lyek jelentős mennyiségben szintetizálnak LTB4-t. A gyulladásos bél - az asztmás tüdővel ellentétben - viszonylag kevés eosinofilt tartalmaz. A szövetközi fo­lyadékban jelenlevő LTB4 ebben a tartományban neut­rofilek és további gyulladásos sejtek igen nagymérvű felhalmozódását idézi elő. Ennek eredményeként a bél­falban gyulladás lép fel, pl. fekélyt okozó vastagbélhu­rut (a nyálkahártya és a nyálkahártya alatti rétegek) és/vagy a Crohn-féle betegség (teljes bélfal) esetében. A leírásban használt „kis szénatomszámú alkilcso­­port” kifejezésen egyenes- vagy elágazóláncú telített 1-7 szénatomos szénhidrogéncsoportok értendők (pél­dául metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, tercier-bu­­til-, neopentil-, pentil-, hexil- vagy heptilcsoport stb.). A leírásban használt „HAL” és „halogén” kifejezé­sek mind a négy halogénatomot - azaz bróm-, klór-, fluor- és jódatomot - felölelik, és előnyösen bróm-, klór-, vagy jódatomot képviselnek. Az (I) általános képletű vegyületeket az A-reakció­­sémán bemutatott módon állíthatjuk elő. A képletben R* jelentése kis szénatomszámú alkil­­csoport és HAL halogénatomot képvisel. A (II) általános képletű vegyület ismert vagy ismert eljárásokkal állítható elő. A (II) és (ül) általános képle-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents