203447. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként acil-ciklohexándionokat és oximétereik sóit tartalmazó herbicid és növénynövekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 HU 203 447 B 2 és nedvesítő tulajdonságokkal rendelkező tenzidek jön­nek számításba. A tenzidekhez sorolandók a tenzidele­­gyek is. Megfelelő anionos tenzidek az úgynevezett vízold­ható szappanok, és a vízoldható felületaktív, szintetikus 5 vegyületek is. Szappanokként a nagyobb szénatomszámú (10-22 szénatomos) zsírsavak alkálifém, alkáliföldfém- vagy adott esetben szubsztituált ammóniumsói, például az olaj- vagy sztearinsav nátrium- vagy káliumsói, vagy 10 természetes zsírsavkeverékek megfelelő sói, például a kókuszdióolajból vagy a faggyúolajból nyerhetők jön­nek számításba. Megemlíthetők még a zsírsav-metil­­taurinsók is. Főként azonban az úgynevezett szintetikus tenzidek 15 használatosak, különösen a zsírszulfonátok, zsírszulfá­tok, szulfonált benzimidazol-származékok vagy az al­­kil-aril-szulfonátok. A zsírszulfonátok vagy -szulfátok, általában alkáli­fém-, alkáliföldfém- vagy adott esetben szubsztituált 20 ammóniumsók alakjában fordulnak elő, és egy 8-12 szénatomos alkilcsoportot tartalmaznak, mely alkilc­­sport magában foglalja az acilcsoport alkilrészét is, ilyen megfelelő vegyületek például a ligninszulfonsav, a dodecil-kénsav-észter vagy egy természetes zsírsav- 25 ból előállított zsíralkohol-szulfát-keverék nátrium­vagy kalciumsója. Ide tartoznak a zsíralkohol-etiléno­­xid-adduktok szulfonsavainak és kénsav-észtereinek sói is. A szulfonált benzimidazol-származékot előnyö­sen két szulfonsavcsoportot és egy 8-22 szénatomos 30 zsírsavcsoportot tartalmaznak. Az alkil-aril-szulfoná­­tok például a dodecil-benzol-szulfonsav, a dibutil- naf­­talin-szulfonsav, vagy egy naftalin-szulfonsav-formal­­dehid kondenzációs termék nátrium-, kálium- vagy tri­­etanol-aminsói. 35 Megemlítendők még a megfelelő foszfátok is, példá­ul egy p- nonil-fenol-(4-14)-etilénoxid-addukt foszfor­­sav-észterének sói. Nem ionos tenzidekként elsősorban az alifás vagy cikloalifás alkoholok, telített vagy telítetlen zsírsavak 40 és alkil-fenolok poliglikol-éter-származékai jönnek számításba, melyek 3-30 glikol-éter-csoportot és az (alifás) szénhidrogéncsoportban 8-10, és az alkil-feno­lok alkilcsoportjában 6-18 szénatomot tartalmaznak. További megfelelő, nem ionos tenzidek a vízoldha- 45 tó, 20-250 etilén-glikol-éter-csoportot és 10-100 pro­­pilén-glikol-éter- csoportot tartalmazó polipropilén-gli­­kol-polietilénoxid-addukt, etilén-diamino-polipropi­­lén-glikol és az alkilláncban 1-10 szénatomot tartalma­zó alkil-polipropilén-glikol. Az említett vegyületek 50 szokásos módon propilén-glikol-egységenként 1-5 eti­­lén-glikol-egységet tartalmaznak. Nem ionos tenzidekként például a nonil-fenol-polie­­toxi-etanolok, a ricinusolaj-poliglikol-éter, polipropi­­lén-polietilénoxid-adduktuk, tributil-fenoxi-polietoxi- 55 etanol, polietilén-glikol és az oktil-fenoxi-polietoxi­­etanol említendők. Számításba jönnek továbbá a polioxi-etilén-szorbi­­tán zsírsav-észterei is, mint például a polioxi-etilén­­szorbitán-trioleát. 60 Kationos tenzidekként mindenekelőtt a kvatemer ammóniumsók említendők, melyek N-szubsztituensek­­ként legalább egy 8-22 szénatomos alkilcsoportot és további szubsztituensekként rövid szénláncú, adott esetben halogénezett alkilcsoportokat, benzilcsoporto­­kat vagy rövid szénláncú hidroxi-alkil-csoportokat tar­talmaznak. A sók előnyösen halogenidek, metil-szulfá­­tok vagy etil-szulfátok, ilyenek például a sztearil-tri­­metil-ammónium-klorid vagy a benzil-di(2-klór-etil)­­etil-ammónium-bromid. A formálási technikában használatos tenzideket töb­bek között a következő publikációban írják le: „Mc Cutcheon’s Detergents and Emulsifiers Annu­al”, MC Publishing Corp., Ridgewood, New Jersey, 1979. M. és J. Ash.: „Encyclopedia of Surfactants”, I—in. kötet, Chemical Publishing Co., Inc., New York, 1981. H. Stäche, „Tensid-Taschenbuch”, 2. kiadás, C. Hanser Verlag, München és Wien, 1981. Ezek a készítmények általában 0,5-60 tömeg% (I) általános képien! hatóanyagot, 44-99,5 tömeg% szilárd vagy folyékony adalékanyagot és 0,1-25 tőmeg% ten­­zidet tartalmaznak. Az előnyös készítmények összetétele célszerűen a következő: (%-tömegszázalék) Oldatok hatóanyag: 0,5-60%, előnyösen 10-60% oldószer: 95—44%, előnyösen 90-44% felületaktív anyag: 1-25%, előnyösen 2-20%. Emulzió-koncentrátumok hatóanyag: 10-50%, előnyösen 10-40% felületaktív anyag: 5-25%, előnyösen 10-20% folyékony hordozószer: 44-95%, előnyösen 44-80%. Szóróporok hatóanyag: 0,5-10%, előnyösen 2-8% szilárd hordozóanyag: 99,5-90%, előnyösen 98-92%. Szuszpenzió-koncentrátumok hatóanyag: 5-60%, előnyösen 10-50% víz: 94—44%, előnyösen 90-40% felületaktív anyag: 1-25%, előnyösen 2-25%. Nedvesíthető por hatóanyag: felületaktív anyag: szilárd hordozóanyag: 5-60%, előnyösen 10-60%, és főként 20-60% 0,5-20%, előnyösen 1-15% 44-90%, előnyösen 44-70%. Granulátum hatóanyag: 0,5-30%, előnyösen 3-15% szilárd hordozóanyag: 99,5-70%, előnyösen 97-85%. Míg kereskedelmi termékként a koncentrált szerek előnyösek, addig a felhasználó hígított készítményt al­kalmaz. A készítmények egészen 0,001% hatóanyag­koncentrációig hígíthatók. 6

Next

/
Thumbnails
Contents