203437. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a nitrogénműtrágya túladagolás megelőzésére az élelmiszerként használt növények termesztésénél

1 HU 203 437 B 2 takarítva növekszik a hatékonyság a termésbiztonság kockázata nélkül. Az agrotechnikai feltételek adottak ahhoz, hogy az osztott N-trágyázás a kalászos gabonafélék mellett más kultúrákban is végrehajtható legyen a gyakorlatban a helyszíni vizsgálatok által szabályozott módon. A helyszíni vizsgálatra és értékelésre alapozott N- teszt módszer a költséges és hosszadalmas laboratóriu­mi növényvizsgálat helyettesítésére alkalmas. Előnye, hogy a vizsgálat a tenyészidőszak során több alkalom­mal végrehajtva jól jellemzi a N-felvételi dinamikát. A találmány szerinti N-teszt módszer a nitráttarta­lom szempontjából kritikus zöldség- és gyümölcsfélék minőségének jellemzésére, továbbá a vizsgált területen jellemző vagy ott felhasznált víz minőségének jellem­zésére is alkalmazható. Az így kapott vizsgálatok ered­ményét a trágyázási technológiában hasznosítjuk. A találmány szerinti eljárást a mintavételi, a vizsgá­lati és a trágyázási beavatkozást meghatározó értékelé­si módszer egysége határozza meg. A mintavétel a vizsgálat céljától és a vizsgált növénykultúrától függő­en változik. Abban az esetben, ha az eljárás célja a N-trágyázás szabályozása, a vizsgált területet (táblát) 10-15 hektá­ros mintaterekre osztjuk, mégpedig úgy, hogy egy-egy mintatérbe lehetőleg azonos fejlettségű, kondíciójú nö­vényállomány kerüljön. A mintateret átlósan bejárjuk és közben gyökerestül kihúzunk a talajból 50-60 db növényt vagy levélnyéllel együtt leszedünk ennyi leve­let. Ezt a műveletet a táblán annyiszor ismételjük, ahány mintatér létezik. A gyökémyak fölött, a földdel már nem szennyezett részen kivágunk kb. 0,5 cm hosszúságú szárdarabot (pl. kalászos gabonák), a szárból kb. 0,1-0,2 cm vas­tagságú metszetet készítünk (pl. kukorica), vagy a le­vélnyélből készítünk metszetet (pl. cukorrépa). Az egyes mintaterekhez tartozó mintadaraabokat a vizsgá­latig tároljuk (pl. lezárt fiolában). A mintavételt és vizsgálatot trágyázási beavatkozás céljából kéthetenként, célszerűen 2-4 alkalommal, megismételjük. Kalászos gabonáknál a mintavétel időszaka bokro­­sodástól kalászhányásig, kukoricánál keléstől 4-6 leve­les korig, cukorrépánál keléstől a sorok záródásáig. Minőségvizsgálat céljából betároláskor és értékesí­téskor végzünk vizsgálatot. A találmány szerinti N-teszt készülék a vizsgálat végrehajtásához szükséges segédeszközöket (desztillált víz, papírvatta, mintatároló fiolák) tartalmaz. A készülékhez tartozik egy kézi prés, amely két darab azonos méretű üveglap, amelyben két szárnyas csavar átvezetésére szolgáló furat van. A szárnyas csa­var az alsó üveglapon átvezetve ragasztással rögzített, a felső üveglap a csavarorsóra mozgatható. A présha­tást az üveglapok összeszorítása biztosítja. A reagens oldat készítéséhez 1 g a.lt minőségű dife­­nil-amint [(CéHj)NH] 100 cm3 a.lt tömény kénsavban (H2SO4) oldunk. A reagenst jól záró sötét üvegben tárolva 2-3 hónapig használhatjuk. A reagens adagolá­sára gyógyszertári cseppentőt alkalmazunk. Színskála értékekként - mint az ellenőrzésnél, mind a mérésnél - a nyomdaiparban általánosan használt PANTONER színskálát alkalmazunk. Ez a Pantone Inc. cég (55 Knickerbocker Road, Noonanchis, New Jersey 07074 USA) 0-3 értékek között terjedő, vagyis négy színértékű színskálája. Az egyes színskálaértékekhez tartozó nitrátkoncentrációk: 0 színskálaérték < 50 mg/1 1 színskálaérték < 200 mg/1 2 színskálaérték < 500 mg/1 3 színskálaérték > 500 mg/1 Az értékelőlap a vizsgálati erdmények feljegyzése mellett alkalmas az átlagérték kiszámítására és annak függvényében a szükséges beavatkozás meghatározá­sára. A mérés kivitelezésekor egyszerre 10 mintadarabot helyzetünk az alsó üveglapra. Minden mintadarabra 2-2 csepp reagenst adagolunk. A felső üveglapot a növénymintára felhelyzezve kétszer-háromszor leszo­rítva kipréseljük a sejtnedvet. 1-2 percen belül kialakul a nitráttartalommal arányos kék színreakció. A kiala­kult színt külön-külön a színskálához hasonlítjuk és az egyes színskálaértékekhez tartozó mintadarabok szá­mát az értékelőlapon feljegyezzük. Az üveglapokat desztillált vízzel leöblítjük és szárazra töröljük. A mé­rést a következő 10 mintadarabbal folytatjuk. A minta­­területre, tételre jellemző átlagértéket (N-teszt átlagér­ték) a 'LÁB------- képlet alapján számítjuk ki, ahol n A - színskálaérték (0, 1,... 3) Bn - az egyes színértékhez tartozó minták száma, db n - a vizsgált mintadarabok száma összesen, vagyis n. A mérések értékeléséhez értékelőlapot használunk. Az értékelőlap értékelési részét alább mutatjuk be. Ter­mészetesen az értékelőlap tartalmazhat számos egyéb adatot is, pl. a mintavétel helyére, idejére, ill. az alkal­mazandó műtrágyapótlás mértékére vonatkozó, vagy tetszés szerinti más adatokat. Színskálaérték 0 1 2 3 Minta db 2 4 3 1 Szorzat 0 + 4 + 6 + 3-13 Minta db 4 3 2 3 Szorzat 0 + 3 + 4 + 9-16 Minta db 5 2 3 0 Szorzat 0 + 2 + 6 + 0 - 8 A fenti példa szerint az egyes színskálaértékekhez tartozó mintadarabok számát az értékelőlap megfelelő „minta db” rovatába jegyezzük be, majd a három mé­résnél külön-külön összeszoroztuk a színskálaértékeket a hozzájuk tartozó mintadarabok számával és ezt a „szorzat” rovatba jegyeztük fel. Az így nyert szorzato­kat összeadtuk és ezt az összeget osztottuk a felhasz­nált összes mintadarab számával. Az így kapott érték -5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents