203437. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a nitrogénműtrágya túladagolás megelőzésére az élelmiszerként használt növények termesztésénél
1 HU 203 437 B 2 adott példánkban az 1,2-es érték - a mintetérre jellemző N-ellátottsági átlagérték. Ha egy táblán belül több mintateret alakítottunk ki, az egyes mintaterek átlaga adja a táblára jellemző ellátottsági értéket. A fenti N-ellátottsági meghatározás felhasználása optimális N-ellátottság biztosítására őszi kalászosok esetén a következő: Az őszi kalászosok első tavaszi fejtrágyázása a vegetáció beindulása előtt történik. A találmány szerinti meghatározási módszert ezt követően használjuk a N- ellátottság megállapítására. Másodszori, ill. harmadszori fejtrágyázásra abban az esetben van szükség, ha a N-ellátottsági átlagérték nem éri el az 1,0 értéket. Magas termésszinten - különösen a bokrosodás vége, a szárbaindulás kezdete időszakában - azonban 1-1,5-ös érték esetén is szükség lehet a fejtrágyázásra. A gabonafélék Keller és Baggiolini által A-tól P-ig besorolt fenológiai stádiumai és a mindenkori N-ellátottság függvényében a következő hatóanyagmennyiségek kijuttatása célszerű a N-ellátottság biztosítására: Kapott N-ellátottsági átlagértékhez Fenológiai stádium alkalmazandó N-műtrágyamennyiség 0-1 1-2 2-3 Bokrosodás vége - Levélhüvely felnyílása 40-50 20-40 0 (G-től M stádium) kg/ha kg/ha Kalászhányás kezdete - Virágzás kezdete 40-60 0 0 (N-P stádium) kg/ha Környezetkímélő, hatékonyságnövelő N-trágyázási eljárás Az N-felhasználást a talajvizsgálati eredmények, növénykultúra és a tervezett termés függvényében állapítjuk meg. A megállapított N-dózis csak (kg/ha) irányszám, amelyet az N-teszt módszer alkalmazásával pontosítunk. A N-felhasználást minden esetben három részre megosztva tervezzük a következők szerint:- első rész: ősszel, a meghatározott N-igény 30- 40 %-a- második rész: tavasszal, őszi vetésű növényeknél 1. fejtrágya, tavaszi vetésű növényeknél vetés előtt a meghatározott N-igény 40-50 %-a- harmadik rész: tavasszal, 2. fejtrágya, vagy állománykezelés formájában a meghatározott N-igény 20-30 %-a. A harmadik részt az időjárási körülmények hatását is tükröző N-teszt érték függvényében nem adunk ki, ha az N-teszt a későbbiekben meghatározott értéket jelez. Ezáltal a kimosódási veszteségek, talajvízszennyezés, a termés minőségét rontó hatások (pl. cukortartalom csökkenése) mérséklődnek, költségmegtakarítás érhető el a termésbiztonság fenntartása mellett. Kalászos gabonafélék esetében a harmadik N-trágyaadagot nem adjuk ki, ha a bokrosodás után mért N-teszt átlagérték 2-nél nagyobb. Ekkor ugyanis a N-teszt eljárás többlet N-felvételt jelez, a további N-trágyázás kimodódási veszteségekhez, megdőléshez, stb. vezet. A N-teszt átlagérték-optimuma 1 és 2 között van. Ekkor a szárazanyag felhalmozódás (szárbaszökkenés, termésképzés) intenzív N-felvételének kielégítése céljából az 5. ábra (táblázat) szerint meghatározott N-hatóanyagmennyiséget juttatjuk ki. A táblázatban megadott szélsőértékek között a tőszám, a tervezett hozam, a kijuttatás műszaki feltételei függvényében differenciálunk oly módon, hogy 1,5-nél nagyobb N-teszt átlagérték esetében alacsonyabb dózist használunk. Ezen tényezők figyelembevételével az alkalmazó szakember a dózist a helyi körülményeknek megfelelően határozhatja meg. Ha a N-teszt átlagérték 1-nél kisebb a növény N-felvétele nem kielégítő. Ennek az oka lehet: N-hiány a talajban, csapadékhiány. A N-hiány termésdepressziót okoz, ezért a fenológiai állapottól függetlenül azonnali N-fejtrágyázás szükséges. Kukorica esetében a harmadik N-műtrágyaadagot nem adjuk ki, ha a N-teszt átlagérték 2-nél nagyobb. Ha az N-teszt átlagérték 2-nél kisebb, a tervezett N- adagot felhasználjuk. Kukoricában a N-megosztásnak a környezetkímélő hatás mellett a vetés előtti nagy dózisok csökkentése is fontos követelmény, mert ezáltal a csírázást gátló hatások, magas sókoncentárció a gyökér kömyzetében megelőzhetők. Az állománykezelést 4-6 leveles korig végezzük el. A levélfelületre kerülő N-műtrágya perzselést okoz, ezért a műtrágyázást kultivátorral egy menetben, vagy ún. KAN-oldat esetén rögzített ejtőcsöves földigépes technikával juttatjuk ki. Cukorrépa esetében a harmadik N-műtrágyaadagot nem adjuk ki, ha a levélnyél sejtnedvében mért N-teszt átlagérték nagyobb 1-nél. Ha a mért érték 1-nél kisebb, a tervezett adagot felhasználjuk. Cukorrépában 1-nél nagyobb N-teszt átlagérték N-többletfelvételt jelez, a káros nitráttartalom csökkenti a kinyerhető cukortartalmat. Az állománykezelést a sorok záródásáig végezzük el. Ismert az is, hogy a zöldség- és gyümölcsfélék nitráttartalma meghatározott határérték felett egészségkárosító, minőségrontó tényező. A határértékre vonatkozóan növényfajonként és országonként eltérő előírások kerültek meghatározásra. A határértékek egyes esetekben irányadó jellegű tájékoztató adatok. A megengedett határértékre vonatkozó tájékoztató jellegű értékek:- Alma 50 mg/kg nitrát- Paprika, paradicsom, gomba, zöldborsó, zöldbab 200 mg/kg nitrát- Uborka, karfiol, vöröshagyma, dinnye, brokkoli, tojásgyümölcs 500 mg/kg nitrát- Fejeskáposzta, kelkáposzta sárgarépa, leveles kel 1000 mg/kg nitrát- Petrezselyem, karalábé, póréhagyma, endívia saláta, gumós zeller 2500 mg/kg nitrát- Fejessaláta, spenót, hónapos retek 3500 mg/kg nitrát 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
