203400. lajstromszámú szabadalom • Égő, különösen biomassza elégetésére
1 HU 203 400 B 2 A találmány tárgya égő különösen biomassza elégetésére, amely égőkamrát, ez alatt elhelyezett hamuaknát és előnyösen az égőkamrával bemenő tengely vagy hasonló útján összekötött automatikus rostélyt tartalmaz és az égő a kemencéhez vagy más kemenceszerű szerkezethez kapcsolható különálló egységet képez. Az „égő” fogalom alatt olyan tüzelőanyagot betápláló és elégető szerkezetet értünk, amely kiegészítő szerkezetként kemencéhez van csatlakoztatva. Ismeretesek olyan különőlló előtétkemencék, amelyek szabályos központifűtés-kazánokhoz csatlakoztathatók. Ezek a kemencék égőkamrát, rostélyt és hamuteret tartalmaznak. Az előtétkemence a kazánhoz tűztengely útján köthető hozzá. A tüzelőanyagot tároló tölcsér az előtétkemence fölött van elhelyezve úgy, hogy a tölcsér és az égőkamra között reteszelőeszközök vannak elhelyezve és ezek segítségével juttatják a tüzelőanyagot az égőkamrába. Elsődleges levegőbevezetés és hamueltávolítás céljából az égőkamrában nyílás van. A másodlagos levegő bevezetésére a tűztengelyhez légbevezető cső csatlakozik. A tüzelőanyagot az előtétkemencében gázosítják el és a keletkező gázokat a szekunder levegő segítségével magában a kemencében égetik el. Az előtétkemencék mérete azonos a főkemence méretével és céljuk pl., hogy egy öreg olajkazánt át lehessen állítani úgy, hogy alkalmas legyen fűrészpor és/vagy fahulladék elégetésére. Az átállítási művelet munkaigényes és az előtétkemencének nagy a helyigénye. Az előtétkemence és főkemence kombinációnak nagy a huzatigénye és légellenállása, az égési folyamat teljesítményszabályozása nehézkes. A kombináció nem könnyen igazítható hozzá a tüzelőanyag gyors változásaihoz és kis terhelések esetén nem működik. Nedves fahulladékot vagy nedves fűrészport nem lehet tüzelőanyagként alkalmazni, mivel az égés hőmérséklete viszonylag kicsi és az előtétkemencébe való tüzelőanyag betáplálás viszonylag nagy és egyenletlen adagokban történik a reteszelő elemek nyitása segítségével. A DE-OS 62 043, DE-OS 917 741 és DE-OS 917 742 számú szabadalmi leírások különböző kemenceszerkezeteket ismertetnek, amelyek előtétkemence és főkemence kombinációkból állnak. Ezeknél a kemenceszerkezeteknél a szilárd tüzelőanyag elégetésére szolgáló égőkamra és a gázok elégetésére szolgáló utóégető kamra egyetlen kemenceegységet képez. Az égőkamra nagy és függőleges és/vagy döntött rostélyokat tartalmaz. Az elrendezés célja a nagy összteljesítmény elérése, ami ismét azt kívánja, hogy egyszerre nagy mennyiségű tüzelőanyagot kell kezelni. A kemence teljesítményét nem lehet lényegében szabályozni. Az előbb említett típusú kemencével és/vagy előtétkemence és főkemence kombinációkkal kapcsolatban egy automatikus szilárd tüzelőanyagot betápláló berendezés létesítése nehézkes és néha egyáltalán nem lehetséges. Ha a tüzelőanyagot betápláló szerkezetet a kemencéhez kapcsolják, akkor az égési teljesítmény kicsi marad, mert a kemencéknek és/vagy előtétkemencéknek általában nagy rostélyuk van és olyan égőkamrájuk, amely a rostélyhoz képest túl kicsi. A láng hőmérséklete tehát kicsi marad, mivel a láng rögtön érintkezik a hideg tűzfelülettel és lehűl, úgy hogy teljes elégetésre nincs mód. A tüzelőanyagot betápláló szerkezei beépítési magassága is nagy, különösen alulról fűtött kemencék esetében, ahol a tüzelőanyagot a betápláló nyíláson át kell betáplálni. A szokásos kemencéknél gyeptégla, őrölt tőzeg, tőzeggolyók és szalmatőzeg elégetése is nehézségekbe ütközik a keletkező nagy hamumennyiség miatt és annak következtében, hogy a hamu összesül. A szilárd tüzelőanyagok elégetésére alkalmas szokásos égők osztályán belül megemlíthetjük az ún. bolygató rostélyokat vagy mozgórostélyos tüzelőberendezéseket, amelyeket elsősorban fahuíladékok elégetésére alkalmaznak és hamvasztó tálakat vagy tengelyeket, amelyek különböző tüzelőanyag betápláló eszközökkel vannak felszerelve és ezek vagy felettük vagy ugyanazon a szinten helyezkednek el, mint maga a tál vagy tengely. A mozgórostélyos tüzelőberendezések, a hamvasztó tálak vagy tengelyek a kemence égőkamrájában vannak elhelyezve úgy, hogy az égőkamra térfogatának egy részét elfoglalják. A betápláló eszközök gyakran spirál adagolók. Az előbb említett égék hiányossága a hamueltávolításban, a tüzelőanyag betáplálásban és a teljesítmény szabályozásban rejlik. A hamut pl. úgy távolítják el az automatikus rostélyról vagy az égő tűztengelyéről, hogy azt a frissen beömlő tüzelőanyag tolja le róla. A hamu összesül, úgy hogy először megolvad, azután lehűl és egy szilárd anyagot képez, amely az égőkamra falaira vagy a tengelyre ill. a rostélyra tapad. Az összesük hamu csökkenti az égőteret és lezárja a tengelyben vagy rostélyban lévő légbeömlő nyílásokat. Ha a betápláló tovább működik, az el nem égett tüzelőanyag egy része az automatikus rostély szélein áthullik, le a kemence fenekére és így elzáija a legbeömlést, ami az égési folyamatot még tovább lassítja. Ez azt jelenti, hogy az üzemelési időtartam nagyon rövid lesz, különösen akkor, ha a tüzelőanyag-terhelés a legnagyobb. A teljesítményszabályozás is nehézkes ezeknél az égőknél, mert rendkívül nehéz a berendezést üresjáratra beállítani, azaz minimális teljesítménnyel dolgozni. Ezen túlmenően a spirál betápláló rendszer rendkívül érzékeny minden zavaró körülményre és előállítása költséges. A találmány feladata, hogy a szilárd tüzelőanyagokkal üzemelő égőket és adagolószerkezeteket tökéletesítse és olyan égőket hozzon létre, amelyeknek teljesítménye tág határok között viszonylag gyorsan változtatható és amely égőt lényegesen nagyobb időközökben kell csak karbantartani, mint a szokass szilárd tüzelőanyaggal üzemelő égőket. Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy az égőkamra tűztengelyből van kialakítva, amely beömlőfelületet, ellenfelületet és ezek között elhelyezkedő rést tartalmaz és a beömlőfelület és az ellenfelület előnyösen sík felület, amelyek ellentétes értelmében lejtenek úgy, hogy együtt V alakú tűztengelyt képeznek és hogy a rostély az égőkamrához a lejtős beömlőfclület segítségével van hozzákapcsolva, amely beömlő csatornát vagy annak egy részét képezi. Célszerűen a rostély a lejtős beömlőfelületéhez úgy van csatlakoztatva, hogy függőlegesen affelé mutat és a rostély s szélessége durván egyenlő a tűztengely és az égőkamra szélességével. A beömlőfelület a lejtésszöge a függőleges síkhoz képest előnyösen 15-45* és az ellenfelület ß lejtésszöge a függőleges síkhoz képest előnyösen 60-10" és az említett szögek mérete a szóbanforgó tüzelőanyag függvénye. Előnyösen a tűztengely alatti hamuaknában illetve 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
