203400. lajstromszámú szabadalom • Égő, különösen biomassza elégetésére
3 HU 203 400 B 4 kamrában, ezekben az égőkamrához képest pozitív nyomást létesítő ventilátor vagy hasonló van elhelyezve. Célszerűen a beömlőfelűlet h, magassága a réstől a rostélyig mérve nagyobb, mint az ellenfelület h2 magassága a réstől az összekötő csatornáig mérve. A találmány szerinti égő előnyös kivitele szerint a beömlőfelület és az ellenfelület úgy van egymáshoz illesztve, hogy a beömlőfelület képzeletbeli a meghosszabbítása az ellenfelületet metszi. A találmány szerinti égő további előnye, hogy a beömlőfelület vagy annak egy része, azt ide-oda mozgásba hozó szerkezethez, előnyösen görgőkhöz van csatlakoztatva. Célszerűen a beömlőfelület és az ellenfelület között elhelyezkedő résben hamueltávolító van elhelyezve. A hamueltávolító előnyösen rúd alakú elem, amelyen fogak vannak és amely mozgatószerkezettel van összekötve, vagy cső alakú elem, amely az égőkamrába nyúlik be. Célszerűen a hamueltávolító hűtőlevegő- vagy hűtőfolyadék-forráshoz van kapcsolva. A találmány szerinti égő előnye, hogy különálló egységet képez, amelyet bármilyen meglévő kemencéhez - célszerűen kívülről - hozzá lehet kapcsolni. Az égő pl. a kemence alsó nyílásához kapcsolható úgy, hogy a betápláló szerkezet beépítési magassága alacsony, kb. 30- 60 cm marad. Az égőben a tüzelőanyag közvetlenül és azonnal elég. A beömlőfelűlet és az ellenfelület képezi a tűztengelyt, ami által a tüzelőanyag gyors elgázosítására és közvetlen elégetésére is jó feltételek képződnek. A tüzelőanyagot a hatékony izzóhalomba vezetjük be vagy annak közvetlen közelébe. Az égés főleg az ellenfelület szomszédságában zajlik le úgy, hogy a rendkívül nedves tüzelőanyagnak is ideje van a fokozatos kiszáradásra, a meggyulladás előtt A kísérletek azt mutatták, hogy még kb. 60% nedvességtartalmú biomasszát is be lehet táplálni az égőkamrába, amire nem volt lehetőség az ismert kemencéknél anélkül, hogy ezáltal az égési folyamat el ne fojtódott volna. A láng hőmérséklete rendkívül nagy, általában 600- 1300 ’C. Ez nagy égési teljesítményhez vezet A kemencén belül kiegészítő teret hagyunk az utóégető téglafal számára úgy, hogy az égési folyamat nagy hőmérsékleten jut el a befejezéshez. A tüzelőanyag betáplálását az égőkamrába a lejtős beömlőfelülethez kapcsolódó automatikus rostéllyal valósítjuk meg és az égéshez szükséges levegő mennyiségét ventilátorral szabályozzuk, aminek következtében a tüzelőanyag és az égéshez szükséges levegő közötti arány pontosan beállítható. Valamennyi kemence átalakítható felülfűtött kemencévé, amely az ún. beszórásos elven működik. A kemence valamennyi felületét gyakorlatilag hasznosítjuk, úgy hogy az égőgázok kimenő hőmérséklete csökken és a kemence teljesítménye nő. Az üresjárati veszteségek eltűntek, mivel az égőkamrájába beadagolt tüzelőanyag mindenkor csak annyi, amennyi a tüzet felélesztve tartja. A találmány szerinti égőben a szilárd tüzelőanyagokat oly módon égetjük el, hogy az égés tökéletesen kontroll alatt áll, a kemence teljes teljesítménye tág határok közöd szabályozható, ha a tüzelőanyag betáplálását és a levegőáramot szabályozzuk. A szokásos kemencéknél vagy előtét kemencével ellátott kemencéknél erre a szabályozásra nincs mód. A találmány szerinti égő égőkamrájában olyan anyagok is elégethetők, mint pl. tőzeg, amelynek kis hamu olvadáspontja és nagy hamutartalma van. A keletkezett hamunak legalább a fele az égő hamuaknájában marad. A hamu eltávolítása sokkal egyszerűbb, ugyanakkor az égőkamra fala sokkal tisztább marad, mint a szokásos égőknél. Ez egy rendkívül fontos szempont, ha tőzegtől eltérő biomasszát égetünk el. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti égő példakénti kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra az égőt ábrázolja oldalnézetben. A 2. ábra az égő egy más kivitelét ábrázolja oldalnézetben. A 3. ábra a 2. ábra A-A vonala mentén vett metszet. A találmány szerinti 1 égő önálló egység, amely bármely kemencéhez vagy kemenceszerű szerkezethez csatlakoztatható. Az 1. és 2. ábrákon az 1 égő a 2 kemencéhez van csatlakoztatva, előnyösen annak alsó 3 nyílásához. A csatlakoztatás közvetlenül történhet, vagy különálló 5 csatorna segítségével. A tüzelőanyag-tartály, amelyet a rajzokon nem ábrázoltunk, az 1 égőhöz van csatlakoztatva a 4 rostély segítségével. Az 1 égő 6 égőkamrát tartalmaz, ahová a 15 tüzelőanyagot betápláljuk, és 8 hamuaknát, amely a 6 égőkamra alatt helyezkedik el. Magától értetődik, hogy az előbb említett automatikus 4 rostély is az 1 égéfaöz tartozik. A 4 rostély a 6 égőkamrához bemenő tengely vagy hasonló segítségével van hozzákapcsolva. A bemenő tengely lehet egy különálló pl. függőleges, cső alakú elem, amely a 4 rostély és a 6 égőkamra között van elhelyezve, vagy bizonyos körülmények között a 4 rostély közvetlenül kapcsolódhat a 6 égőkamrához, amint azt az 1. és 2. ábrákon ábrázoltuk. A 6 égőkamra a 7 tűztengely képezi, amely 71 beömlőfelületből, 72 ellenfelületből és ezek között elhelyezkedő 73 résből áll. A 71 beömlőfelűlet és a 72 ellenfelület előnyösen sík felület, amelyek ellentétes értelemben lejtenek, úgy hogy közöttük V-alakú 7 tűztengely alakul ki. Ez a 7 tűztengely határozza meg az 1 égő 6 égőkamráját az aljánál és a két oldalánál. Az 1 égő oldalfalai képezik a 6 égőkamra végfalaik A 4 rostély a lejtős 71 beömlőfelület útján van a 6 égőkamrához csatlakoztatva, amely 71 beömlőfelűlet így beömlőtengelyként szolgál. A4 rostély egyetlen egységből vagy több szomszédos betápláló egységből van kialakítva. A 4 rostély úgy van a lejtős 71 beömlőfelülethez csaüakoztatva, hogy függőlegesen arrafelé és egyidejűleg a 73 rés és a 72 ellenfelület felé mutat. A 4 rostély s szélessége nagyjából azonos a 71 beömlőfelűlet és így az egész 6 égőkamra szélességével. A 71 beömlőfelűlet a dőlésszöge, amelyet egy képzeletbeli függőleges B-B síkkal bezár, általában 15—45*. A 72 ellenfelület ß lejtésszöge, amelyet ugyanezzel a képzeletbeli B-B síkkal bezár, azonban ellentétes értelemben, mint amilyen a 71 beömlőfelűlet a lejtésszöge, előnyösen 60-10*. A beömlőfelűlet a lejtésszögét a szóbanforgó 15 tüzelőanyag határozza meg. A 15 tüzelőanyagnak jól kell tudni csúsznia a 71 beömlőfelűlet mentén. A 72 ellenfelület ß lejtésszögét is az alkalmazott 15 tüzelőanyag határozza meg. Az általános elv az, hogy mennél inkább gördülékeny vagy folyékony az alkalmazott szilárd 15 tüzelőanyag, annál kisebb a 72 ellenfelület lejtése, azaz annál nagyobb a ß szög. Széleső esetben, amikor a ß szög a legnagyobb, akkor 90* is 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
