203363. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2',3'-didezoxi-2',2'-difluor-nukleozidok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

HU 203363B Az éter-típusú védőcsoportokat úgy állítjuk elő, hogy a laktont pl. egy megfelelő diazo-vegyülettel, pl. diazometáxmal, fenü-diazometánnal vagy egy szilil-diazo-metánnal reagáltat juk. Ezeket a reakci­ókat általában hatásosan hajthatjuk végre oldósze­rekben, amilyenek pl. a következők: észterek (pl. eti­­lacetát); halogénezett oldószerek (pl. a diklórmetán és a kloroform) és éterek, pl. a dietil-éter és a tetra­­hidrofurán. Az eljárást előnyösen alacsony hőmér­sékleteken hajtjuk végre, kb. (-50 °C) és kb. 0 °C kö­zött. Ilyen éter-képző reakciók végezhetők segéd­reagensek alkalmazásával is, amilyen pl. a trimetil­­oxoszulfónium-hidroxid, trimetü-szulfónium-hid­­roxid és a trimetil-szelénónium-hidroxid, oldósze­rekbe, így dimetil-szulfoxidban, dimetil-formamid­­ban, hexametil-foszforamidban, acetonban, aceto­­nitrilben stb. Az előbbiekben bemutatott szilil-védőcsoporto­­kat a szokásos módszerekkel vihetjük fel a hidroxi­­csoportokra, pl. oly módon, hogy a megfelelő szilil­­karboxamidot vagy bisz(helyettesített szilil)-karbo­­xamidot vagy egy megfelelően helyettesített szila­­zánt reagáltatunk. Ugyancsak hasznosak a megfele­lően helyettesített szilil-metánszulfonátok, -toluol­­szulfonátok stb. A reakcióelegyhez rendszerint hoz­zá kell adnunk egy egyenértéknyi bázist, hacsak nem egy bázisos oldószert (pl. az előbbiekben tár­gyaltak valamelyikét) alkalmazunk. Miután a hidroxi-védőcsoportokat bevittük, a lakton keto-oxigénatomját alkoholos hidroxicso­­porttá redukáljuk; így a találmány szerinti védett 2,3-dezoxi-2,2-difluor-ribóz vagy -xüóz keletkezik. Aleginkább előnyben részesített redukálószer a dii­­zobutü-alumínium-hidrid, amelyet alacsony hő­mérsékleten, a kb. (-100 °C) — (-20 °C) tartomány­ban alkalmazunk. A redukciót nagyon óvatosan kell végeznünk, olyan erőteljes reakciókörülmények ki­alakulásának elkerülésére, amelyek a gyűrűnek az oxigén-atomnál való felnyílásához vezetnek, A re­dukcióhoz használhatunk más fémhidridet, de a hő­mérsékletet egészen alacsonyan kell tartani és biz­tosítani kell, hogy a hidrid elbomoljon, mielőtt a hő­mérsékletet hagynánk a szobahőmérséklet irányá­ban emelkedni. Ennek megfelelően a redukciós lé­pésben nagyon alacsony fagyáspontú oldószert kell használnunk. Előnyös a toluol, de használhatunk más oldószereket is, pl. rövidszénláncú alkanolokat — különösen etanolt — étereket — pl. dietü-étert — és hasonlókat. A találmány szerinti (I) általános képletű nukleo­­zidokat előállíthatjuk úgy is, hogy először kialakít­juk a megfelelően helyettesített szénhidrát csopor­tot, majd ismert eljárások segítségével a szénhidrá­tot a kívánt bázishoz kapcsoljuk. A szénhidrát 1- helyzetében egy megfelelő ldlépő csoportot kell el­helyezni annak érdekében, hogy hatásos legyen a bázissal végbemenő reakció. Kitüntetett kilépő cso­port a metánszulfonil-csoport, amely könnyen bevi­hető metánszulfoníí-kloriddal egy megfelelő sav­megkötő szer — pl. trietüamin stb. — egyenér­téknyi mennyiségének jelenlétében végzett reagál­­tatással. Más szulfonü-típusú kilépő csoportok -­­különösen a toluol-szulfonü-halogeniddel való rea­gál tatás útján. Ha klór- vagy brómatomot kell kilépő csoport­7 ként alkalmaznunk, gyakran előnyös, ha úgy járunk el, hogy először az 1-acetát-szármaaékot állítjuk elő, pl. ecetsavanhidriddel vagy más acetil-csoport­­forrással egyenértéknyi mennyiségű vagy feles­legben vett savmegkötő szer jelenlétében. Az ace­­tát-csoportot ezután gázalakú hidrogénbromiddal vagy hídrogénkloriddal kiszorítjuk, alacsony hő­mérsékleten, pl. kb. (-50 °C)— kb. 0 ”C-on való rea­­gáltatás útján. Mivel a gázalakú hidrogénhalogeni­­dek képesek lehetnek a védőcsoportok, különösen a szilil-védőcsoportok eltávolítására, ezt a lépést egé­szen alacsony hőmérsékleten kell végezni és a bidro­­génhalogenidet lassan, kis részletekben adagolni. A találmány szerinti vegyületek előállításához használt bázisok a szerves vegyész számára általá­ban ismeretesek, és nem szükséges ezek előállítását tárgyalni. Az egyes ilyen bázisokon jelenlevő prip­­mer aminocsoportokat azonban védőcsoporttal kell ellátni, mielőtt a bázist összekapcsolnánk a szénhid­ráttal. A szokásos amin o-védőcsoportokát alkal­mazzuk, ideérve a szilil-csoportokat ((amint erre már rámutattunk), valamint olyan jellegzetes cso­portokat, mint amilyen a terc-butoxi-karbonü-, benziloxi-karbonü-, 4-metoxi-benziloxi-karbonil-, 4-nitro-benziloxi-karbonii-, formü-, acetil- stb. csoport. Gyakran ajánlatos a bázisokban jelenlevő keto­­oxigénatomnak az enol-alakká való átalakítása an­nak érdekében, hoy a bázisokat aromásabb jellegű­vé tegyük és ezzel lehetővé tesszük, hogy a bázist a szénhidrogén könnyebben megtámadja. Az oxigén­atomok enolizálására a legmegfelelőbb, ha szilil-vé­­dőcsoportokkal látjuk el ezeket. Erre a célra ugy an­csak az előbbiekben tárgyalt szokásos szilil-védő­­csoportokat alkalmazzuk. A védett szénhidrái és a bázis reakcióját előnyö­sen magasabb hőmérsékleten végezzük, a kb. 50 *C­­-kb. 200°C tartományban. Úgy is eljárhatunk azon­ban, hogy a reakcióhoz viszonylag magas forráspon­tú oldószereket veszünk, amilyen a dimetilfonna­­mid, dimetilacetamid, hexametü-foszforamid stb. Ha azonban a kapcsolási reakciót magasabb nyomá­son hajtjuk végre, az alacsony forráspontú oldószer desztillációjának elkerülésére, bármely szokásos közömbös oldószert alkalmazhatunk a reakcióban. A kapcsolási reakciót alacsony hőmérsékleten végezhetjük, ha reakció-iniciátort, pl. trifluor-me­­tán-szulfoniloxi-szilánt alkalmazunk. A szokásos közömbös oldószerek, amelyeket az előbbiekben említettünk, a kb. szobahőmérséklettől kb. 100 ”-ig terjedő tartományba eső hőmérsékleteken alkal­mazhatók. A reakciófolyamat végső lépése a védőcsoportok eltávolítása. A legtöbb szilil-csoport könnyen leha­sítható, ha vízzel vagy alkohollal kerül érintkezésbe. A terc-butil-dimetil-szilil védőcsoport lehasítása savas körülményeket igényel, pl. gázalakú hidro­­génhalogeniddel végzett reagáltatás keretében tör­ténhet. A savas védőcsoportokat erős vagy mérsékelten erős bázisokkal — pl. alkálifém-hidroxidokkal — végzett egyszerű hidrolízissel távolít juk el, a kb. szo­bahőmérséklettől kb. 100 °C-ig terjedő Intervallum­ba eső hőmérsékleten. Miden védőcsoport termé­szetesen legalább 1 egyenértéknyi bázist igényel el­8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents