203338. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiofénszármazékok előállítására

1 HU 203 338 B 2 tett nyomáson koncentrálva az oldószert eltávolítjuk. A maradékot és 4,2 g D-(-)-borkósavat mele- gítés közben 50 ml etanolban feloldunk, és az oldatot éjszakán át áll­ni hagyjuk. A csapadékot kiszűrjük és etanolból átkris­tályosítjuk, így 4,2 g (-)-2-(dimetil-amino)-2-(2-tienil)­­l-butanol-D-(-)-tartarátot kapunk. Ásót az 1-a) fejezet­ben leírt módon kezeljük, így 1,5 g (-)-2-(di­­metil-amino)-2-(2-tienil)-1 -butanolt kapunk. Olvadáspont: 90-91 °C. [a]i8—26,3° (c—1, kloroform). 2) Az 1-a) vagy 1-b) fejezet szerint előállított ter­méket és 0,85 g benzoil-kloridot az 1. példa 2) fejezete szerint kezelünk, így a következő vegyületeket kapjuk: a) (-)-2-(dimetil-amino)-2-(2-tienil)-butil-benzoátot színtelen olaj alakjában, a kitermelés 1,1 g (72,3%), maleát olvadáspont: 80-83 °C, etil-acetátból átkristályosít­va, [a]i?—9,6° (ol, piridin); b) (+)-2-(dimetil-amino)-2-(2-tienil)-butil-benzoátot színtelen olaj alakjában, a kitermelés 1,2 g (78,9%), maleát: olvadáspont: 82-84 °C; etil-acetátból átkristályosít­va, [ot]i8-+9,9° (ol, piridin). 40. példa 1-a) 33,1 g 2-(dimetil-amino)-2-(2-tienil)-butil-3,4,5-trimetoxi-benzoátot és 6,3 g L-(+)-borkősavat melegítés közben 200 ml etanolban feloldun, és az ol­datot éjszakán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk. A csapadékot kiszűrjük, etanollal és éterrel mossuk, szá­rítjuk és etanolból átkristályosítjuk. így 14,0 g (+)-2- (dimetil-amino) -2-(2-tienil)-butil-3,4,5 -trimetoxi-ben zoát-L-(+)-tartarátot kapunk. Olvadáspont: 149-151 °C. [a]i?«+10,7° (c-1, metanol). 1-b) Az 1-a) fejezet szerinti rezolválási műveletben kapott anyalúgot bepárolva az oldószert eltávolítjuk. A maradékhoz vizes kálium-karbonát-oldatot adunk, és a keveréket etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktu­­mot telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, szárítjuk és az oldószert eltávolítva koncentráljuk. A maradékot és 6,3 g D-(-)-borkősavat melegítés közben 200 ml etanolban feloldjuk, és az oldatot éjszakán át állni hagyjuk. A csapadékot kiszűrjük és etanolból átkristá­lyosítjuk. így 16 g (-)-2-(dimetil-amino)-2-(2-tienil)­­butil-3,4,5-trimetoxi-benzoát-D-(-)-tartarátot kapunk. Olvadáspont: 149-151 °C. [ctjiP—10,7° (c-1, metanol). 2) Az 1-a) vagy 1-b) fejezet szerinti sót lúgos szerrel kezeljük, és az így kapott vegyületet (szabad bázist) a maleátjává alakítjuk, így a következő vegyületeket kapjuk: a) (+)-2-(dimetil-amino)-2-(2-tienil)-butil-3,4,5-tri­­metoxi-benzoát-maleát, olvadáspont: 91-93 °C (etil-acetát/izopropil-éter ke­verékéből átkristályosítva), [a]i?-+5,7° (c-1, piridin); b) (-)-2-(dimetil-amino)-2-(2-tienil)-butil-3,4ő-tri­­metoxi-benzoát-maleát, olvadáspont: 91-93 °C (etil-acetát/izopropil-éter ke­­verérkéből átkristályosítva), [a]0“—5,8° (c-1, piridin). A kiindulási vegyiiletek előállítása 1. Eljárás 1. 50 g 2-propionil-tiofén, 19,9 g nátrium-cianid, 106 g ammónium-hidrogén-karbonát és vizes metanol­oldat keverékét melegítés közben, növekvő nyomáson 5 órán át keverjük. Az elegyet lehűtjük, a csapadékot kiszűrjük, mossuk és szárítjuk, így 45 g 5-etil-5-(2-ti­­enil)-hidantoint kapunk. Az olvadáspont 173-174 °C. 2. Az 1) fejezet szerint előállított 12,3 g terméket és 20%-os nátrium-hidroxid-oldatot (68 g) melegítés közben növekvő nyomáson 5 órán át keverünk. Az ele­gyet ezután lehűtjük, erősen savas ioncserélő gyantá­val töltött oszlopon kromatografáljuk és 5%-os vizes ammóniaoldattal eluáljuk. Az eluátumot csökkentett nyomáson koncentrálva az oldószert eltávolítjuk és az így kapott nyers kristályokat hígított vizes ammónia­oldatból átkristályosítjuk, így 8,96 g 2-amino-(2-tie­­nil)-vajsavat kapunk. IR-spektrum vSÉ* (cm'1): 1620, 1600. 3. A 2) fejezet szerint előállított 18,5 g tennék, 74 ml metanol és 13 g tömény kénsav keverékét 3 napig melegítés közben keverjük. Ezután a reakciókeveréket lehűtjük és csökkentett nyomáson koncentráljuk, így a metanolt eltávolítjuk, és a maradékhoz jeges vizet adunk. A vizes keveréket vizes ammónia oldattal meg­­lúgosítjuk és etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot mossuk, szárítjuk és az oldószert eltávolítva koncent­ráljuk. A maradékot csökkentett nyomáson desztillál­juk, így 16,1 g metil-2-amino-2-(2-tienil)-butirátot ka­punk. IR-spektrum v film max. (cm1): 3400, 3300, 1735. 4. A 3) fejezet szerint előállított 10 g termék, 12,9 g 35%-os formaldehid és 11,5 g hangyasav keverékét me­legítés közben 15 percig keverjük. Ezután a reakcióke­veréket lehűtjük, kálium- karbonáttal meglúgosítjuk és etil-acetáttal extraháljuk. Az etil-acetátos extraktumot 5%-os sósavval extraháljuk, majd az extraktumot ismét meglúgosítjuk és etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktu­mot mossuk, szárítjuk és csökkentett nyomáson kon­centrálva az oldószert eltávolítjuk. így 9 g metil-2-(di­­metil- amino)-2-(2-tienil)-butirátot kapunk. IR-spektrum v£s (cm1): 1720. A megfelelő kiindulási vegyületeket a fent leírtak szerint kezelve etil-2-(dimetil-amino)-2-(2-tienil)-pro­­pionátot kapunk. IR-spektrum v'S&j (cm1): 1730. 2. Eljárás 1. 11,94 g metil-2-amino-2-(2-tienil)-butirátot 200ml hexametil-foszforsav-triamidban feloldunk, és az oldathoz 28,7 g etil-jodidot és 37,3 g kálium-kar­bonátot adunk. A reakcióelegyet 4 órán át szobahő­mérsékleten keverjük, majd tovább keverjük 70 °C-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 10

Next

/
Thumbnails
Contents