203308. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-butén előállítására

HU 203308B A találmány tárgya új eljárás 1-butén előállítá­sára. 1-butén előállítására ismert olyan eljárás, amelynek során etilén dimerizálnak etil-izobutil­­alumíniumkloridból és nikkeoleátból álló katalizá­tor-rendszer jelenlétében. A dimerizátum legfel­jebb 59,1 tömeg% 1-butént tartalmaz, összetétele az alábbi: transz-1-butén: 23,9 t%, cisz-2-butén: 12,01%; l-butén:59,l t%;n-butén: 51%. Az összeté­telből kitűnik, hogy 1-buténre nézve az eljárás sze­lektivitása kicsi, nagy mennyiségű melléktermék, különösen 2-butén keletkezik. Polimerizálás, illetve kopolimerizálás céljára azonban 1-butén kell, még­pedig olyan, amely 0,2 t%-nál kevesebb 2-butént tartalmaz (V. Sh. Feldbljum, „Olefinok dimerizálá­­sa és diszproportionálása”, 1978, Chemie (Mos­kau), 38. oldal). Olefinek dimerizálására más katalizátoros eljá­rás is ismert; a katalizátor szilíciumdioxid, alumíni­­umszilikát vagy e kettő keverékére felvitt nikkel­komplexek rétegeiből áll. Az ezzel a katalizátorral előállítható dimerizátum 701% 1 -butént és 301% 2- butént tartalmaz (4 000 211 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás). A katalizátor előál­lítása nagyon költséges, emellett szelektivitása nem kielégítő, mert a dimerizátum különböző 2-buténc­­ket tartalmaz. 1-butén előállítására etilén dimerizálása útján ismert egy olyan eljárás, amelynek során katalizá­torként tetraalkoxititán és trialkilalumínium éter­rel készített oldatát alkalmazzák (Kinetika és kata­lízis, 19.kötet;P.E. Matkovski et al.: „Etilén dimeri­zálása”, 263. oldal). Az éter ipari alkalmazása azon­ban részint az ára miatt, részint erős altató hatása miatt elképzelhetetlen. A tetraalkoxititánból és tri­­alkilalumíniumból álló katalizátor-rendszer alkal­mazása esetén emellett gondot okoz az 1-butén el­választása, mert az elegy 1-butént, hexéneket, okté­­neket, polimert és katalizátort tartalmaz. A katali­zátor elkülönítése is probléma, mert a katalizátor teljesen feloldódik a reakcióelegyben. A katalizátor elkülönítésére két módszer kínálkozik: 1) a szénhidrogének desztíllálása előtt távolítják el a katalizátort a feloldóképesség csökkentése, majd szűrés, illetve centrifugálás útján vagy - pél­dául vízzel végzett - kétfázisú extrahálással; 2) a szénhidrogének közvetlen desztíllálása (el nem reagált etilén-, 1-butén, hexének és egyéb oli­­gomcrek), ahol a katalizátor a desztillációs készülék alján marad, az oligomerekkel feldúsult oldatot al­kotva (187 822 sz. csehszl. szerzői tanúsítvány). Gazdasági szempontból a második változat el­őnyösebb, mert elhagyható a közbenső lépés, azaz a kétfázisú mosás, illetve a szilárd részecskék elvá­lasztása; csak kevés maradék keletkezik, ez például izzítással könnyen eltávolítható. A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy a bepár­­lás során viszonylag magas hőmérsékletet kell alkal­mazni azért, hogy a katalizátor kellően feldúsuljon, ugyanakkor a magasabb hőmérséklet másodlagos reakciókat, így az 1-butén izomerizálódását és poli­­merizációját válthatja ki. Ismert továbbá az etilén dimerizálása során olyan katalizátor alkalmazása, amely letrabutoxiti­­tánból és trialkilalumíniumból áll; a katalizátor 1 komponenseiből külön-külön szénhidrogénes olda­tot készítenek, és a két oldatot az etilénnel, valamint szénhidrogén tartalmú oldószerrel együtt folyama­tosan táplálják a reaktorba (2 581 381 sz. francia szabadalmi leírás). A reaktorból kilépő elegyet frak­­cionáláshoz (desztillálás vagy rektifikálás) vezetik. Az eljárás hátránya, hogy 2-butén is keletkezik és az 1 butén minőségét rontja; a 2-butén az 1-butén izo­­merizálódásának terméke, e folyamat a frakcioná­­lás során zajlik le, Minél magasabb a desztillációs, illetve rektifikációs oszlopban a hőmérséklet, és mi­nél hosszabb az elegy tartózkodási ideje, annál in­tenzívebben zajlik az izomerizálódás, azaz a 2-bu­tén mennyisége növekszik. 90-120 °C-os tarto­mányban az 1-butén 2-butén-tartalma elérheti a 2- 4 tf%-ot, így alkalmatlan a homo- és kopolimerizá­­cióban történő felhasználásra. Az 1 -butén 2-buténné való izomerizálódása rész­ben elnyomható amin típusú módosító adalék, pél­dául ciklohexilamin, 2-ctil-hexilamin, dibutil-amin adagolásával. Az amin mennyisége a reakcióelegy­ben levő titán mennyiségéhez viszonyítva 0,1 : 1 és 10:1 közötti, előnyösen 0,3 :1 és 2:1 közötti mól­aránynak felel meg. A nagyüzemi gyakorlatban a fenti eljárás azon­ban nem terjedt cl, valószínűleg az alkalmazott ami­­nok erősen mérgező hatása miatt (a 2 581 381 sz. francia szabadalmi leírásban adalékként említett aminok többségének az engedélyezett határkon­centrációja 10 mg/cin értéknél lényegesen kisebb). A találmány feladata olyan eljárás kifejlesztése volt, amellyel az 1-butén nagyobb tisztaságban, ke­vésbé toxikus vegyületek felhasználásával állítható elő. Ezt a célt a módosító adalék célszerű megválasz­tásával érjük el. A találmány tárgya tehát eljárás 1- butén előállítására etilén tetraalkoxititánból és tri­alkilalumíniumból álló katalizátor-rendszer jelen­létében, szénhidrogénes közegben végzett dimerizá­lása, majd a reakcióelegy módosító adalék jelenlé­tében végzett rektif ikációja útján. A találmány sze­rinti eljárásra jellemző, hogy módosító adalékként alifás egy- vagy kétértékű alkoholt, alifás étert cik­lusos étert, alifás ketont vagy karbonsavamidot al­kalmazunk. A 2 581 381 sz. francia szabadalmi leírás szerint előállított termékhez viszonyítva a találmány sze­rint előállított 1-butén tisztasága 2,0-9,3-szoros anélkül, hogy toxikus adalékot kellene alkalmazni. Alifás egy- vagy kétértékű alkohol, alifás éter vagy ciklusos éter vagy alifás keton alkalmazása esetén a módosító adalék és a trialkilalumínium kö­zötti mólarány célszerűen 1:1 és 3:1 közötti érték. A jelen találmány szerint alkalmazható módosí­tó adalékok engedélyezett határkoncentrációja 200 és 500 mg/m3 közötti érték. Amennyiben módosító adalékként karbonsava­midot alkalmazunk a rektifikálás során a módosító adalék és a tiralkilalumínium közötti mólaránya el­őnyösen 0,25:1 és 3:1 közötti érték. Az alábbiakban az eljárást közelebbről ismertet­jük. Az 1-butén előállítására kidolgozott találmány szerinti eljárás három fő lépcsőből áll:- az etilén katalitikus dimerizálása,- a katalizátor dezaktiválása, 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents