203274. lajstromszámú szabadalom • Eljárás esszenciális fémionokkal dúsított gyümölcstartalmú gélek előállítására

HU203274B A reakció lezajlása után a keletkezett alkálifém­­sót mosással távolítjuk el az (I) általános képletű ve­­gyületből. A b) eljárásváltozatban magukból a savas oligo­­vagy poliszacharidokból, azok természetes (teljesen észterezett) prekurzoraiból, vagy a természetes pre­­kurzorok részleges hidrolízisével kapott részleges észterekből egyaránt kiindulhatunk. Amennyiben kizárólag (vagy főtömegében) háromvegyértékű Mz+ fémionokat kívánunk bevinni a molekulába, célszerűen teljesen vagy csaknem teljesen elhidroli­­zált (tehát észterezett karboxilcsoportokat egyálta­lán nem vagy csak kis mennyiségben tartalmazó) ki­indulási anyagokat használnunk. A kiindulási anya­got vizes közegben reagáltatjuk a beviendő Mz+ fé­mion oxidjával, hidroxidjával, karbonátjával vagy hidrogénkarbonátjával. Adott esetben a reagenst (például fémoxidot vagy -hidroxidot) magában a re­­akcióelegyben is kialakíthatjuk az elemi fémből ki­indulva. Az a) eljárásváltozatnál közöltekhez ha­sonlóan ezzel az eljárásváltozattal is előállíthatunk többfémes komplexeket. Többfémes komplexek el­őállítása során, ha különböző reakciókészségű fém­reagenseket használunk fel, a reagenseket növekvő reakciókészség sorrendjében adagoljuk az elegyhez (tehát elsőként a legkevésbé reakcióképes, utolsó­ként a legreaktívabb reagenst adagoljuk be). Ha a reakciók lezajlása után a molekula még tar­talmaz észterezett karboxilcsoportokat, ezeket al­kálifém-lúgokkal elszappanosítjuk, és így az (I) álta­lános képletű vegyietekben Ps*M+ részegységeket is kialakítunk. A b) eljárásváltozatban tehát az egyes szerkezeti részegységek egymáshoz viszonyított arányát a ki­indulási anyag észterezettségi fokának megfelelő megválasztásával, a beviendő Mz+ fémet tartalmazó vegyület mennyiségének szabályozásával, valamint az utólagos elszappanosítással változtathatjuk. Ab) eljárásváltozatban nem képződnek eltávolí­tást igénylő melléktermékek (alkálifémsók). Egyes fémionok — így például a rézionok — azonban ez­zel az eljárással csak nehezen vihetők be a polisza­­charid molekulába, mert az adott fémvegyületek (például CuO) reakciókészsége csekély. Ilyen fémi­onok bevitelére célszerűbb az a) eljárásváltozatot használni. A találmány szerinti eljárás szemléltetésére a kö­vetkező példákat közöljük: 1. példa Bázisos magnézium-poligalakturonáttal dúsított meggygél előállítása 101 kg gél előállításához a következő komponen­seket használjuk f el: Meggyvelő (ref.: 10 ± 2%) 82,5 kg Bázisos magnézium-poligalakturonát szuszpenzió (szárazanyag-tartalom: 10 tömeg%) 10,5kg(-100gMg) Karragenát (Genugél UE minőségű) 0,35 kg Kálium-szorbát (20 tömeg/ /térfogat%-os vizes oldat) 0,1 kg Cukor 8,35 kg A meggyvelőt 85 'C-ra melegítjük, miközben hozzáadjuk a cukrot. A kívánt hőmérséklet elérése 9 és a cukor beoldódása után, intenzív keverés közben hozzáadjuk a tartósítószer vizes oldatot és a bázisos magnézium-poligalakturonát vizes szuszpenzióját, majd a karragenátot. 15 perces keverés után a ka­pott viszkózus elegyet 60 °C-on kiszerelési egysé­gekbe töltjük. A bázisos magnézium-poligalakturonátot a kö­vetkezőképpen állítjuk elő: 22,3 g pektint (dán Genu X-6866 típusú, összes savi kapacitása 3,88xl0"3 mól/g, észterezettségi fo­ka 72,6%) desztillált vizes közegben, intenzív keve­rés közben 3,33 g (8,26xl02iy mól) magnézium­­oxiddal reagáltatunk. A reakció során a pektin ol­dalláncai lehasadnak, és a metilészter csoportok - MgOH csoportokra cserélődnek. A keletkezett bá­zisos magnézium-poligalakturonátot leszűrjük és 70 “C-on szárítjuk. 26,7 g terméket kapunk, amely­nek szárazanyag-tartalma 90,43 tömeg%. 2. példa Bázisos magnézium-algináttal dúsított meggygél előállítása 100 kg gél előállításához a következő komponen­10 seket használjuk fel: Meggyvelő (ref.: 10 ± 2%) 82,5 kg Bázisos magnézium-alginát szuszpenzió (szárazanyag-tartalom: 10 tömeg%) 10,5 kg Karragenát (Genugél UE minőségű) 0,35 kg Kálium-szorbát (20 tömeg/ /térfogat%-os vizes oldat) 0,lkg Cukor 8,35 kg A meggyvelőt 80 °C-ra melegítjük, miközben hozzáadjuk a cukrot. A kívánt hőmérséklet elérése, és a cukor beoldódása után, intenzív keverés közben hozzáadjuk a tartósítószer vizes oldatát és a bázisos magnézium-alginát vizes szuszpenzióját, majd a karragenátot. 15 perces keverés után a kapott visz­kózus elegyet 60 °C-on kiszerelési egységekbe tölt­jük. A bázisos magnézium-alginátot a következőkép­pen állítjuk elő: 0,2192 g alginsavat (D-mannuronsav és L-gulu­­ronsav egységekből álló savas poliszacharid, savi kapacitása 4,64x10’3 mól/g) desztillált vizes közeg­ben, intenzív keverés közben 38,06 mg (9,4124xl0~4 mól) magnézium-oxiddal reagálta­tunk. A keletkezett bázisos magnézium-alginát vi­zes szuszpenzióját liofilizáljuk. 0,3127 g terméket kapunk, amelynek szárazanyag-tartalma 90,7 to­rn eg%. 3. példa Bázikus mangán(II)-réz(II)-cink(II)-poligalaktu­­ronáttal dúsított meggygél előállítása 100 kg gél előállításához a következő komponen­seket használjuk fel: Meggyvelő (ref.: 12%) 82,5 kg Bázisos mangán(H)-réz(II)­-cink(II)-poligalakturonát szuszpenzió (szárazanyag­-tartalom: 1,3 tömeg%) 10,5 kg Karragenát (Genugel UE típusú) 0,35 kg Kálium-szorbát (20 tömeg/térfogat%-os vizes oldat) 0,1 kg Cukor 8,35 kg 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents