203249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aminosavszármazékok és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

1 HU 203 249 B 2 alkil-karbonü-metüén-(benzü)-karbonü­csoport; az (Ib) általános képletben R1 jelentése BOC; az (Ic) általános képletben Z jelentése Phe; az (Id) általános képletben M jelentése ß-Ala, Gly vagy 3-Pya; az (le) általános képletben-NR2-CHR3-CH(OH)-(CHR5)n-CO- (-W) je­lentése AHCP; az (If) általános képletben E jelentése Ile vagy Leu; az (lg) általános képletben RLZ jelentése (2-5 széna tomos)-alkoxi-karbonü- Phe, (1 -5 szénatomos)-alkil-karbonil-Phe, (2- 5 szénatomos)-alkü-CO-CH2CH(CH2-C6H5)­­CO-csoport, M jelentése ß-Ala, Gly vagy 3-Pya, W jelentése AHCP; E jelentése De vagy Leu; az (Ih) általános képletben R1 -Z jelentése BOC-Phe, M jelentése ß-Ala, Gly vagy 3-Pya, W jelentése AHCP és E jelentése De vagy Leu. Különösen előnyösek az (I*), valamint az (la*)-(Ih*) általános képletű vegyületek, amelyek az (I), illetve az (Ia)-(Ih) általános képletű vegyületek körébe tartoz­nak, és amelyekben-Y jelentése -(CH^-Am, -(CH^-G-piridínium) vagy -(CH2)z-[ 1-0-4 szénatomos)-alkil-2-, 3- vagy -4-piridínium]-c söpört, z jelentése 1,2,3,4 vagy 5, és Am jelentése trisz-(l-4 szénatomos alkü)-ammóni­­um; 1 -(1 -4 széna tomos)-alkil-pirrolídiom-, vagy 1 -(1 -4 szénatomos)-alkü-piperidínium-csoport; az (I’), valamint az (Ia’)-(Ih’) általános képletű vegyü­letek, amelyek ugyancsak az (I), illetve az (Ia)-(Ih) ál­talános képletű vegyületek körébe tartoznak, és ame­lyekben Y jelentése -(CH2)Z-N (1 -4 szénatomos)-alkü3+ és z értéke 2 vagy 3, valamint az (I”) és az (Ia”)-(Ih”) általános képletű vegyületek, amelyek ugyancsak az (I), illetve az (Ia)­­(Ih) általános képletű vegyületek körébe tartoznak, és amelyekben Y jelentése -CH2-[1- vagy 3(1-4 szénatomos)-al­­kil-4-amino-2-metü-5-pirimidínium]- vagy - CH2-[l-(l-4 szénatomos)-alkü-2-, 3- vagy 4-pi­­ridíniumj-csoport. Az (I) általános képletű vegyületek és'előállításuk kiindulási anyagai is általában önmagukban ismert módszerekkel áDíthatók elő, mint például a Houben- Weyl, Methoden der organischen Chemie, Georg-Thi­­eme-Verlag, Stuttgart; szakirodalmi helyen ismerte­tett eljárások, továbbá a 45 665, 77 028, 77 029 és 81 783 számú európai szabadalmi iratokban ismerte­tett eljárások, éspedig olyan reakciókörülmények kö­zött, amelyek az előzőekben ismertetett reakcióknál ismertek és szokásosak. Emellett más, önmagukban is­mert, itt közelebbről nem ismertetett variánsok is használhatók. Kívánt esetben a kiindulási anyagok in situ előál­líthatok oly módon, hogy ezeket a reakcióelegyből nem izoláljuk, hanem rögtön tovább alakítjuk az (I) általános képletű vegyületté. Az (I) általános képletű vegyületek előállíthatok oly módon, hogy ezeket amino- vagy hidroxücsoporton védett származékukból szolvolízissel, különösen hid­rolízissel, vagy hidrogénezéssel tesszük szabaddá. A szolvolízis, illetve hidrolízis kiindulási anyagai előnyösen olyan vegyületek, amelyek egyébként az (I) általános képletnek megfelelnek, de egy vagy több sza­bad amino- és/vagy hidroxilcsoport helyén védett ami­­nő- és/vagy hidroxü-csoportot tartalmaznak, előnyö­sen olyan vegyületek, amelyek egy nitrogénatomhoz kapcsolódó hidrogénatom helyén amino védőcsopor­tot hordoznak, például olyan vegyületek, amelyek egyébként az (I) általános képletnek megfelelnek, de egy His csoport helyén N(im)-R’-His-csoportot hor­doznak - ahol R’ jelentése amino védőcsoport, például BŐM vagy DNP. Előnyösek továbbá azok a kiindulási vegyületek, amelyek egy hidroxilcsoport hidrogénatomja helyén egy hidroxil-védőcsoportot hordoznak, például azok, amelyek az R1-Z-M-N2-HíCHR3'CHOR”-(CHR5)n- CO-E-Q-Y képletnek megfelelnek, ahol R” jelentése hidroxü védőcsoport. A kiindulási anyag molekulájában több azonos vagy különböző védett amino- és/vagy hidroxücsoport is le­het. Ha a védőcsoportok egymástól különbözőek, sok esetben szelektíven hasíthatok le. Az „amino-védőcsoport” kifejezést általánosan értjük, olyan csoportokra vonatkoztatjuk, amelyek al­kalmasak arra, hogy egy aminocsoportot kémiai reak­ciókban való részvételtől védjenek (blokkoljanak), és amelyek a molekula egy másik helyén végrehajtott kí­vánt kémiai reakció lezajlása után könnyen eltávolít­­hatók. Dyen csoportok jellemzően különösen a helyet­tesítő nélküli vagy helyettesített acü-, aril- (például DNP), aralkoxi-metü- (például BŐM) vagy aralkil­­csoportok (például benzü-, 4-nitro-benzü- vagy trife­­nü-metil-csoport). Minthogy az amino védőcsoporto­kat a kívánt reakció (vagy reakciósor) után eltávolít­juk, a védőcsoportok fajtája és mérete nem különösen kritikus, előnyösen azonban 1-20 szénatomos, külö­nösen előnyös 1-8 szénatomos védőcsoportokat alkal­mazunk. Az "acücsoport" kifejezést az eljárással kap­csolatban a legszélesebb értelemben értjük. A megje­lölés magában foglalja az alifás, aralifás, aromás vagy heterogyűrűs karbonsavakból vagy szulfonsavakból levezethető acücsoportokat, valamint különösen az al­­koxi-karbonü-, aril-oxi-karbonil- és mindenekelőtt az aralkoxi-karbo nil-csoportokat. Az üyen acücsoportok közé tartoznak például az alkanoü-csoportok, például az acetil-, propionil- ületve butirü-csoport; az aralka­­noü-csoportok, például a fenil-acetü-csoport; az aroü­­csoportok, például a benzcü- vagy toluü-csoport; az aril-oxi-alkalnoil-csőportok, például a POA; az alko-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents