203194. lajstromszámú szabadalom • Eljárás porkészítmények előállítására növényi olajokból
1 HU 203 194 A 2 A találmány tárgya eljárás porkészítmények előállítására növényi olajokból. Ismeretes, hogy a természetes eredetű anyagok, így a növényi olajok, különösen a fűszer- és gyógynövények olajainak és illóolajainak a felhasználása ismét az érdeklődés középpontjába került. Az illóolajok gyógyászati hatásai és ebből eredően gyógyászati alkalmazásuk ősidők óta ismeretesek. Ezeket az ókorban önmagukban vagy szeszben, illetve olajokban feloldva főleg helyüeg - többnyire bedörzsölés útján - alkalmazták. E felhasználási mód egyrészt csak hatásuk rövid ideig való kifejtését eredményezhette, másrészt az alkalmazás e módját az érzékenyebb egyéneknél gyakorta kialakult bőrbántalmak korlátozták. A fejlődés során különféle vivőanyagokat (zsírok, vegyes kenőcsalapanyagok, szappanok, cukron, gyanták és ezek elegyei) alkalmaztak az illóolajok vivőanyagaiként. Az Uyen készítmények közé tartozik az Opodeldok, amely az illóolajat szappannal köti meg. A fűszernövényekben levő aromaanyagok élelmiszeripari felhasználásánál az egyik alapvető szempont az, hogy az aromaanyag a termékekben megfelelő homogenitású, jó eloszlású keveréket adjon. Különösen nehezíti a technológiát, amikor könnyen illanó, folyékony, inkompatibilis, esetleg oxidálódó aromaanyag bevitele a cél. Legismertebb és általánosan alkalmazott módszer az olajokban, zsíros anyagokban, szerves oldószerekben való oldásuk, vagy cukrokhoz, keményítőhöz, gyantákhoz való keverésük. Korszerűek azok a kereskedelemben kapható egyedi és komplex fűszeremulziók, amelyek fűszer-oleorezineket és emulgeált illóolajokat tartalmaznak. Hátrányuk szintén a viszkózus jellegből adódó nehézkes technológiai alkalmazhatóság. Sok problémát megoldottak a standardizált oleorezinek, amelyeket a fűszer-és gyógynövényekből oldószeres extrakcióval nyernek ki és vízgőzdesztillációval előállított illóolajokkal standardizálnak. Hátrányuk, hogy nagyon koncentrált, sűrűn folyó, vagy melegítésre azzá váló anyagok, így nehéz ezeket száraz élelmiszerkeverékekbe belekeverni és homogenizálni. Korszerű, szüárd fázisban való megkötési módszer az illóolajok ciklodextrin komplexbe való zárása (Herba Hung., 1984., Proc. Int. Symp. Cyclodextrines, 1982.). Ennek azonban hátránya, hogy az elérhető koncentráció felső határa 10 tömeg%, és az illóolaj felszabadításához és ezáltal hatásának kifejtéséhez a ciklodextrin zárványkomplexet oldatba kell vinni. További hátrány, hogy a ciklodextrin specifikusan köti meg az aromaanyag komponenseket, így az aromaanyagok egyes komponensei feldúsulhatnak. A találmány feladata olyan eljárás kidolgozása, amellyel a növényi olajokból magas olajtartalmú, poralakú készítmények állíthatók elő. A találmány alapja az a felismerés, hogy a növényi olajok nagy diszperzitású kolloid, szüícium-dioxid, vagy kovasav, vagy fém-szüikát, vagy zeolit, vagy perlit, vagy azok keverékének a hozzáadásával poralakú anyaggá alakíthatók. A kolloid szüícium-dioxidot, kovasavat, fém-szüikátokat, zeolitot és perlitet régóta alkalmazzák adszorbensként (dr. Gyarmati László és dr. Szepesy Angéla: Gyógyszerkészítéstani gyakorlatok, IV. kötet, 26-27. oldal, 1984., Römpp: Vegyészeti Lexikon, IV. kötet, 1023. oldal, 1984.). A kolloid szilícium-dioxid gyógyszertechnológiai felhasználását foglalja össze dr. Erős István, Töricht Eszter és Bácsi Irén cikksorozata, amely a Gyógyszerészet című szakfolyóirat 1975. évi 6., 8. és 11. számában jelent meg. Eszerint a kolloid szilícium-dioxid poláros és apoláros folyadékok viszkozitásának a növelésére, porok folyási tulajdonságainak a javítására, diszperz rendszerek stabilizálására alkalmas (Gyógyszerészet, 1975., 6. szám, 215-221. oldal). Dr. Katona Kálmán és dr. Szomolányi Gábor a Gyógyszerészet című szakfolyóirat 1987. évi januári számában leírja (11-16. oldal), hogy a kolloid szüícium-dioxid különböző típusú folyékony anyagok gélesítésére alkalmas. így például folyékony paraffinból 5-8 tömeg% kolloid szüícium-dioxid hozzáadásával transzparens gél áüítható elő. A 0 141 410 számon nyüvánosságra hozott európai szabadalmi bejelentés növényi vagy áüati olajok viszkozitásának a növelését írja le, eszerint az olajokhoz 0,1-10 tömeg% mennyiségű hosszúszénláncú, telített zsírsavgliceridet és 0,2-10 tömeg% mennyiségű nagy diszperzitású kovasavat adnak. így gélszerű vagy pasztaszerű anyagot kapnak, amely tixotrop tulajdonságainak a következtében keveréssel könnyen elfolyósítható. A fenti irodalmi adatok szerint olajokhoz 1 -2% kolloid szüícium-dioxidot adva lioszol rendszer alakul ki. A szüícium-dioxid koncentráció 8-10%-ra való növelésével gélekre jeüemző, rugalmas szerkezet alakul ki. Az ismert megoldások ennek az elérésére törekedtek Kísérleteink során arra a felismerésre jutottunk, hogy ha a szüícium-dioxid mennyiségét tovább növeljük, 20-30% szüícium-dioxid hozzáadásakor deszolvatáció következtében megszűnik a gélállapot, szüárd, homogén diszperz rendszer alakul ki. Koüoid szüícium-dioxid helyett kovaföld, zeolit, perlit vagy fém-szüikát is alkalmazható, vagy a viszonylag költséges szüícium-dioxid egy része ezekkel helyettesíthető. Ez utóbbi esetben a keverési arány nem kritikus. A találmány tehát eljárás porkészítmények előállítására növényi olajokból, amelynek értelmében úgy járunk el, hogy a növényi olajhoz, különösen egy vagy többféle fűszer- vagy gyógynövény olajához vagy illóolajához annak egy tömegrészére számítva 0,2-3,0 tömegrész nagy diszperzitású kolloid szüícium-dioxidot vagy kovasavat, vagy fém-szüikátot, vagy zeolitot, vagy perlitet, vagy azok keverékét adjuk és a keveréket homogenizáljuk. így a növényi olajokból olyan porállományú anyagot kapunk, amely nem porzik és nem tapad, jól kezelhető, mind hidrofil, mind hidrofób rendszerben könnyen diszpergálhaló. Olajtartalma rendkívül magas, mikrobiológiai szennyezéstől mentes, hosszú időn át változás nélkül tárolható. 6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
