203191. lajstromszámú szabadalom • Eljárás esszenciális fémionokkal dúsított gyümölcs- és zöldséglevek előállítására
1 HU 203191 B 2 hatjuk, és így az adott dietetikai célra legalkalmasabb fémösszetételű komplexeket alakíthatjuk ki. A többfémes komplexek különösen előnyösen alkalmazhatók például anémiás betegeknek ajánlott gyümölcslevek adalékolásához, mert ekkor egyetlen komplex alkalmazásával a rendellenesség kivédéséhez szükséges teljes esszenciális elem-összetételt (vas, réz, kobalt, mangán, cink, nikkel, króm, magnézium és kálium) az italba juttathat juk. A reakció lezajlása után a keletkezett alkálifémsót mosással távolít juk el az (I) általános képletű vegyületből. A b) eljárásváltozatban magukból a savas oligovagy poliszacharidokból, azok természetes (teljesen észterezett) prekurzoraiból, vagy a természetes prekurzorok részleges hidrolízisével kapott részleges észterekből egyaránt kiindulhatunk. Amennyiben kizárólag (vagy fő tömegében) három vegyértékű Mz+ fémionokat kívánunk bevinni a molekulába, célszerűen teljesen vagy csaknem teljesen elhidrolizált (tehát észterezett karboxücsoportokat egyáltalán nem vagy csak kis mennyiségben tartalmazó) kiindulási anyagokat használunk. A kiindulási anyagot vizes közegben reagáltatjuk a beviendő Mz+ fémion oxidjával, hidroxidjával, karbonátjával vagy hidrogénkarbonátjával. Adott esetben a reagenst (például fémoxidot vagy -hidroxidot) magában a reakcióelegyben is kialakíthatjuk az elemi fémből kiindulva. Az a) eljárásváltozatnál kőzöltekhez hasonlóan ezzel az eljárásváltozattal is előállíthatunk többfémes komplexeket. Többfémes komplexek előállítása során, ha különböző reakciókészségű fémreagenseket használunk fel, a reagenseket növekvő reakciókészség sorrendjében adagoljuk az elegybez (tehát elsőként a legkevésbé reakcióképes, utolsóként a legreaktívabb reagenst adagoljuk be). Ha a reakciók lezajlása után a molekula még tartalmaz észterezett karboxücsoportokat, ezeket alkálifém-lúgokkal elszappanosítjuk, és így az (I) általános képletű vegyületekben Ps"M+ részegységeket is kialakítunk. A b) eljárásváltozatban tehát az egyes szerkezeti részegységek egymáshoz viszonyított arányát a kiindulási anyag észterezettségi fokának megfelelő megválasztásával, a beviendő Mz+ fémet tartalmazó vegyület mennyiségének szabályozásával, valamint az utólagos elszappanosítással változtathatjuk. A b) eljárásváltozatban nem képződnek eltávolítást igénylő melléktermékek (alkálifémsók). Egyes fémionok - így például a rézionok - azonban ezzel az eljárással csak nehezen vihetők be a poliszacharid molekulába, mert az adott fémvegyületek (például CuO) reakciókészsége csekély. Byen fémionok bevitelére célszerűbb az a) eljárásváltozatot használni. A találmány szerinti eljárás szemléltetésére a következő példákat közöljük. A példákban említett bázisos magnézium-poligalakturonátot a következőképpen állítottuk elő: 22,3 g pektint (dán Genu X-6866 típusú, összes savi kapacitása 3,88 x 10-3 mól/g, észterezettségi foka 72,6%) desztillált vizes közegben, intenzív keverés közben 3,33 g (8,26 x 10-2 mól) magnézium-oxiddal reagáltattunk. A reakció során a pektin oldalláncai lehasadnak, és a metüészter csoportok -MgOH csoportokra cserélődnek. A keletkezett bázisos magnéziumpoligalakturonátot leszűrtük és 60-70 °C-on szárítottuk. 26,7 g terméket kaptunk, amelynek szárazanyagtartalma 90,43 tömeg% volt. 1. példa Rostos körteié előállítása 4 liter rostos körteié előállításához a következő anyagokat használjuk fel: 1 kg körtevelő (pH=3,96; ref.: 12%) 0,25 kg cukor 0,01 kg almasav A, 154 kg bázisos magnézium-poligalakturonát szuszpenzió (szárazanyag-tartalom: 10 tömeg%; 1600 mg magnéziumot tartalmaz 20 cm3 20 tömeg/térfogat%-os vizes nátrium-benzoát oldat 2,59 kg víz. A körtevelőhöz hozzáadjuk a vizet, majd intenzív keverés közben beadagoljuk a cukrot, a bázisos magnézium-poligalakturonát szuszpenziót és az almasavat. A cukor teljes feloldódása után hozzáadjuk a nátrium-benzoát-oldatot, és az így elkészített italt palackozzuk. 0,5 liter rostos üdítőital 200 mg magnéziumpótlást tartalmaz; végső pH-ja 3,8. 2. példa Rostos őszibaracklé előállítása 6,5 liter rostos őszibaracklé előállításához a következő anyagokat használjuk fel: 1,6 kg őszibarackvelő (pH-3,9; ref.: 12%) 0,32 kg cukor 0,016 kg almasav 0,205 kg bázisos magnézium-poligalakturonát szuszpenzió (szárazanyag-tartalom: 10 tömeg%; 1300 mg magnéziumot tartalmaz) 5,76 g kálium-szorbát (20 tömeg/térfogat%-os vizes oldatban) 4,25 kg víz. A gyümölcsvelőhöz hozzáadjuk a vizet, majd intenzív keverés közben beadagoljuk a cukrot, a bázisos magnézium-poligalakturonát szuszpenziót és az almasavat. A cukor teljes beoldódása után beadagoljuk a kálium-szorbát vizes oldatát, és a kapott italt palackozzuk. 0,5 liter rostos üdítőital 100 mg magnéziumpótlást tartalmaz; végső pH-ja 3,5. 3. példa Rostos körteié előállítása 4 liter rostos körteié előállításához a következő anyagokat használjuk fel: 1 kg körtevelő (pH-3,96; ref.: 10±2%) 0,25 kg cukor 0,01 kg almasav 220 g bázisos magnézium-alginát (1600 mg magnéziumot tartalmaz; 10 tömeg% szárazanyag-tartalmú vizes szuszpenzió formájában használjuk) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
