203183. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növények öntözésére
1 HU 203 183 A 2 séges párolgás (1. grafikon) 22,65 - 57 mm, a napi vízfogyasztás (2. grafikon) 75%-os vízellátottság mellett 38 mm/10 nap, vagyis 3,8 mm/nap, és ennek 70%-a 3 mm. Az öntözési forduló 40:3 = 13 nap. Ha a számított idő alatt csapadék hull, az érvényesülésének (5. táblázat) megfelelően a talaj nedvességtartalmát az 5. táblázat alapján növelni kell. Pl. július első dekádjában (VH. 1. dekád) 10 mm csapadék esetén, 70% hasznosulás mellett a figyelembe vehető csapadékmennyiség 10 x 0,7 =7 mm. A talaj nedvességkészlete 40 mm volt, ebből 40 + 7 = 47 mm lett, és így az öntözési forduló 47:3-15 napra módosul. A számított öntözési időt megelőzően két-három nappal a már ismertetett módon a talaj tényleges nedvességtartalmát meg kell mérni, illetve ellenőrizni kell, és az öntözést, illetve öntözési fordulót aszerint kell pontosítani. A nedvességmérés értékelése az 1. ábra szerinti táblagrafikon VK^ görbéjére húzott vízszintes vonalon a következőképpen történik: pl. az öntözés utáni 12. napra a mért nedvesség az 50 cm-es talajrétegben 130 mm. Ettől az értéktől egy szaggatott függőleges vonalat húzunk lefelé az 50 mm mélységnek megfelelő vízszintesig, vagyis ezzel a függőlegessel metszük a 4 vonalat. A metszésponttól balra húzódó 5 vonal azt mutatja, hogy a talajban még 10 mm-es nedvesség van. Ez a 6. vonal szerint 60%-os vízellátottságnak felel meg. Az öntözés megkezdésének az idejét az ellenőrző mérés alapján megállapított, rendelkezésre álló nedvességkészlet és a napi tényleges párologtatás hányadosa adja. Például: az ellenőrző méréskor még 10 mm nedvesség van a talajban, a napi párologtatás 3 mm. Ebben az esetben az öntözés három nap múlva kezdhető meg. Ha a nedvesség mérését a 12. napon hajtottuk végre, az öntözési forduló 12 + 3 = 15 nap lesz. E) A tényleges párologtatás megállapítása a talaj, a növény és a meteorológiai tényezők figyelembevételével az Antal-féle formula szerint történik. Ehhez szükséges:- a vízellátottság ismerete (talajnedvesség-mérés alapján);- a lehetséges párologtatás kiszámítására, az átlagos léghőmérséklet és a levegő relatív páratartalmának ismeretében, üzemi mérés, adatbeszerzés, esetleg a közölt sokévi átlag alapján (6. táblázat, illetve 1. grafikon). A termesztett növényre és vízigényére (4. táblázat, 2. grafikon) vonatkozó adatok grafikus feldolgozása lehetővé teszi az egyszerű és gyors számítást. A vízellátottság értéke az 1. ábra szerinti táblagrafikonról közvetlenül olvasható le: pl. a táblagrafikonon a 2. vonal végpontja a DV65%-nál van, ami azt jelenti, hogy a vízellátottság 65%. A lehetséges párologtatás számítása - amint erre korábban már részletesen kitértünk - az 1. grafikon alapján történik; annak magyarázata kapcsán példát is közöltünk a grafikon használatára. A tényleges párologtatás meghatározása a már közölt 1. táblázat és a 2. grafikon segítségével történik. Először azt kell megállapítani a 4. táblázat alapján, hogy az adott növényi kultúránál az adott időszakban a 2. grafikon melyik görbéje használható. Pl. kukoricanövény esetében a VI. hó 2. dekádban a 2. görbe alkalmazandó. A 4. táblázatban fel nem sorolt növényeknél irányadó, hogy a f e jlődésük legvízigény esebb időszakában a 2. grafikon 3. görbéje, a középső szakaszban a 2. görbéje, a fejlődés kezdeti, vagy végső - kevésbé nedvességigényes - szakaszában pedig az 1. görbéje alkalmazható. (Ha a növény több nedvességet fogyaszt a számítottnál, az ellenőrző nedvességmérés kevesebbet mutat, mint a számított, illetve a mértékadó nedvességállapot előbb következik be.) Amint korábban már részletesen bemutattuk, a tényleges párologtatás a 2. grafikon alapján állapítható meg; ezzel kapcsolatban a jelen konkrét példával összhangban álló meghatározási módot is közöltünk 65%-os vízellátottság és 53 mm-es lehetséges párolgás mellett a 2. görbe alkalmazásával a tényleges párologtatás 2,6 mm/nap-ra adódott. Tekintettel arra, hogy az elpárologtatott nedvességhez az alsóbb talajrétegek nedvességtartalma is hozzájárul, mértékadónak a felső talajrétegből elpárologtatott nedvesség 70%-át vesszük Pl. a 2,6 mm 70%-a 1,8 mm, kereken 2,0 mm. F) A találmány szerinti módszerrel öntözött táblákon három-öt évenként reprezentatív felmérésekkel megvizsgáljuk a talaj fontosabb kémiai, fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságait; szükség esetén sómérleg is készül. A vizsgálati eredmények elemzése és értékelése alapján javaslatot készítünk az öntözés esetleges káros hatásának, illetve a környezet károsításának a megszüntetésére, az öntözésre és a talaj termékenységére kedvezőtlenül ható tulajdonságok javítására. Módosításra kerülnek - amennyiben változnak - az öntözést meghatározó paraméterek is. A találmány előnye, hogy a jellemző talajtulajdonságok ismeretében és ellenőrzése mellett, a meteorológiai és ökológiai tényezők figyelembevételével hathatós segítséget nyújt a növények vízigényét optimálisan kielégítő korszerű víz- és energiatakarékos öntözés megvalósításához. Kiküszöbölést nyert a túlöntözés veszélye is, és a lehetséges környezeti ártalmak is megszűnnek A találmány szerinti eljárást a mezőgazdasági üzemek megfelelő képzettségű szakemberei külső segítség nélkül, önmagukban is képesek alkalmazni, nem kell várniuk az információra. A talaj különböző hasznos víztartalmának megfelelően történik az öntözés. A hirtelen, vagy időközben jelentkező időjárás-változásokra azonnali és megalapozott intézkedésekkel lehet reagálni, illetve az öntözés során megfelelő módosításokat lehet végrehajtani. Az eljárás víztakarékos, mert mérések alapján csak a kívánt talajréteg átnedvesítésével dolgozik; energiatakarékos, mert többletvíz kiadagolására nem kerül sor; környezetkímélő, mert csak a növények igényének megfelelő mennyiségű nedvesség kijuttatására kerül sor, így túlöntözés, túl-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 10
