203183. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növények öntözésére
1 HU 203 183 A 2 nedvesedés, illetve tócsásodás, elfolyás vagy ráfolyás veszélyével - ami a talajszerkezet leromlásával járna - nem kell számolni. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletezett konkrét példára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül sokféle módon megvalósítható. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás növények öntözésére adott táblán az öntözés feltételeinek megállapításával és az öntözendő területre az e feltételektől függő mennyiségű víz kijuttatásával, azzal jellemezve, hogy az adott táblára vonatkozólag a helyi adottságoknak megfelelően talajvizsgálatot végzünk, majd - módosító tényezőként figyelembe véve a ténylegesen lehullott csapadékot és/vagy a tényleges párolgás értékét - meghatározzuk az öntözési időpontot és az öntözővíz-igényt, valamint az öntözési fordulót oly módon, hogy a tábla talajvizsgálata során a tábla általános, valamint genetikai (rétegenkénti) tulajdonságai közül meghatározzuk- a jellemző és kísérő talajtípust, a talajképző kőzetet és annak mélységét, a tábla felszínének alakulását, valamint - adott esetben - az esetleges talajhibákat, gyökérfejlődést akadályozó tényezőket, ezek mélységét;- a kémiai tulajdonságokat, úgymint a pH-értéket, a CaCOj tartalmat, vagy yj értéket, a vízben oldható összes sótartalmat („S”) (szükség szerint Na+ tartalmat az „S” érték százalékában, illetve kation, anion cserét;- a fizikai tulajdonságokat, úgymint a fizikai talajféleségeket (Ka), térfogattömeget, összes porozitást, minimális levegőkapacitást, relatív levegőtartalmat, víz-levegő arányt;- vízgazdálkodási tulajdonságokat, úgymint a maximális vízkapacitást, a szántóföldi vízkapaciást, holtvíztartalmat, hasznos-víztartalmat, vízvezető képességet, majd meghatározott időpontban a meghatározott mennyiségű öntözővizet a talajba juttatjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az öntözés időpontjának és az öntözővízigénynek a meghatározásához - célszerűen a vegetáció kezdetén vagy/és a talaj tavaszi száradását követően - legalább két-három helyen megmérjük a táblán a szántott réteg és az alatta levő rétegek nedvességtartalmát, a mélységet tekintve legalább 30 cm-enként, a tervezett beöntözési mélységig (gyökérmélységig); a térfogatszázalékban mért nedvességtartalom rétegenkénti átlagértékét megszorozzuk a cm-ben kifejezett rétegvastagság tizedrészével, miáltal mm-ben megkapjuk a nedvességet, és e rétegek nedvességtartalmát a mérési mélységnek megfelelően összeadjuk és az öntözést ennek megfelelően végezzük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy megállapítjuk a talajban a vízhiányt és megállapítjuk, hogy a talaj nedvességkészlete milyen vízellátottságnak felel meg, és az öntözést ennek megfelelően végezzük. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a talaj vízhiányának és nedvességkészletének ismeretében meghatározzuk az öntözési időpontot, és az öntözővíz-igényt és az öntözővíz-szükségletet, és ezeket - vagy ezek közül valamelyiket - adott esetben módosítjuk a tényleges párolgás és/vagy a ténylegesen lehullott csapadék figyelembevételével, és az öntözést ennek megfelelően végezzük. 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vízhiányt vagy/és azt, hogy a talaj nedvességkészlete milyen vízellátottságnak felel meg, vagy/és az öntözés időpontját vagy/és az öntözővízigényt vagy/és a kívánt vízellátottságig még elpárologható nedvességet olyan - célszerűen milliméterpapíron elkészített - 1. ábra szerinti táblagrafikon segítségével állapítjuk meg, amelynek vízszintes tengelyén a talajnedvesség-értékek (tf%, mm), függőleges tengelyén pedig a talajmélység-értékek (cm) szerepelnek, és amely táblagrafikon a szántóföldi vízkapacitás öszszegzett értékét reprezentáló görbéket (VK.Z), a levegőkapacitást reprezentáló görbét (LVSZ), valamint a százalékos hasznos víztartalmat reprezentáló görbéket (DV40%..DV100% ) tartalmaz, és amely táblagrafikonon előnyösen a szinteknek megfelelően szerepelnek a szántóföldi vízkapacitás, a hasznosvíz-tartalom értéke tf%-ban, valamint a vízvezető-képesség, és az öntözést ennek megfelelően végezzük. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a táblagrafikon alapján a vízhiányt úgy állapítjuk meg, hogy az összegzett nedvességtartalom-értéktől lefelé húzott függőleges egyenes (la vonal) és a beöntözési mélység-értéktől húzott vízszintes egyenes metszéspontját a szántóföldi vízkapacitás görbéjére (VK^) vetítjük, és a vetületi egyenes (1. vonal) hossza alapján határozzuk meg a vízhiányt, és az öntözést ennek megfelelően végezzük. 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jel - lemezve, hogy a táblagrafikonon a vízkapacitás görbéjére húzott egyenessel (1. vonal) azonos hosszúságú vonalat (2. vonal) húzunk a hasznosvíz tartalom görbéjétől (DV100%) kiindulva kifelé a táblagrafikonon a beöntözési mélységben, és ennek az egyenesnek (2. vonal) a végpontjánál leolvassuk a vízellátottságot százalékban (DV40%...DV80%), és az öntözést ennek megfelelően végezzük. 8. Az 5-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az öntözővíz-szükségletet úgy határozzuk meg, hogy az öntözővíz-igényt az öntözővíz-veszteségekkel növeljük, és az öntözést ennek megfelelően végezzük. 9. Az 5-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy amennyiben a táblagrafikonon a hasznosvíz tartalom görbéjétől (DVj00%) húzott egyenes (2. vonal) nem éri el a tervezett öntözés megkezdésének a vízellátottságát (DV409t..DV80%), az öntözési időpontot módosítjuk, amihez előbb megállapítjuk, hogy a kívánt vízellátottságig még mennyi nedvesség párologhat el, majd megállapítjuk, hogy a még rendelkezésre álló nedvességet mennyi idő alatt használja fel (párologtatja el) a növény, ezt követően kiszá5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 11
