203183. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növények öntözésére
1 HU 203 183 A 2 B) A következő lépésben az öntözővíz-szükséglet megállapítására kerül sor, amihez az 1. munkalap szolgál segédeszközként: 1. munkalap Az öntözővíz-szükséglet számítása Az öntözővíz igény 40 cm-es talajrétegre (az 1 vonal hossza a táblagrafikonon, l.ábra) 22 mm Öntözési veszteség fi mm Öntözővíz-szükséglet (kiadagolandó vízmennyiség) 28 mm Módosító tényezők: 280 m3/ha Öntözés ideje alatti tényleges párologtatás +6 mm Öntözés ideje alatt lehullott 3 mm-nél több csapadék 6 mm, érvényesült mennyisége -4 mm Módosított öntözővíz-szükséglet 32 mm 320 m3/ha Az öntözés intenzitása: 10-15 mm/óra között: közepes Az öntözővíz-szükséglet megállapításánál figyelembe kell venni alapvető tényezőként:-az öntözővíz-igényt a beöntözendő talajrétegre vonatkozóan;- az öntözési veszteséget az öntözési időszaknak, módnak stb. megfelelően; módosító tényezőként pedig:- az öntözés ideje alatti párologtatást (folyamatosan); az öntözés ideje alatt lehulló, 3 mm-t meghaladó csapadék hasznosult mennyiségét. A jelen példa esetében az öntözővíz-igény 40 cm-es talajrétegre vonatkozólag 22 mm, amint ezt az 1. ábra szerinti táblagrafikonon az 1 vonal hossza reprezentálja; ha az öntözési veszteség 25%, azaz 6 mm, a kiadagolandó vízmennyiség 28 mm, azaz 280 m3/ha. Ha az öntözés ideje alatt a tényleges párologtatás napi 2 mm (ami a 2. grafikon és a 4. táblázat alapján számítható, 1. később), az öntözővíz-adag megállapításánál ezt növelő-módosító tényezőként kell figyelembe venni; értéke a harmadik napon 6 mm. Ha viszont az öntözés ideje alatt 6 mm csapadék hull, érvényesülésének megfelelően az 5. táblázat megfelelő szorzójának az alkalmazásával csökkenteni kell: a VI. hónapban 6 mm csapadék érvényesülése 3,6 mm, kerekítve 4,0 mm-t jelent, így a módosított öntözővíz 32 mm. C) Az öntözés intenzitásának a meghatározásánál tekintetbe kell venni, hogy az öntözés intenzitása nem lehet nagyobb, mint a beöntözendő talajréteg szintjeinek, rétegeinek vízáteresztő, illetve vízvezető képessége. Ellenkező esetben ugyanis nagyobb mértékű tócsásodás, telítődés lép fel a talajban. A megengedhető intenzitás mm/óra-ban az 1. ábra szerinti táblagrafikonból állapítható meg. D) Az öntözési forduló meghatározása a vízellátottsági számítás alapján, az alábbi munkalap segítségével történik: 3. munkalap Az öntözési forduló meghatározása a talaj nedvességkészlete alapján 1. A mértékadó (beöntözendő) talajréteg vastagsága 50 mm 2. Vízellátottság (kezdeti időben) 100% 3. Vízellátottság öntözéskor (3+6 vonal) 50% 4. Vízellátottság átlaga (2p+3p) hó, dekád VH.l. 75% 5. Hőmérséklet átlaga 22,2°C 6. Levegő relatív páratartalma (átlag) 65% 7. Lehetséges párolgás (1. grafikon) 57 mm 8. Tényleges párolgás (2. grafikon) 38 mm 9. Napi párolgás 3,8 mm 10. Napi párolgás 70 %-a 3 mm 11. Rendelkezésre álló nedvesség (3. vonal) 40 mm 12. Öntözésiforduló(llp:10p) 13 nap Módosítás 13. Lehullott csapadékmennyisége 10 mm 14. Érvényesült csapadék mennyisége 7 mm 15. Csapadékkal növelt nedvességtartalom 47 mm 16. Módosított öntözési forduló (15p:10p) 15 nap 17. Ténylegesen mért, az ellenőrző mérés alapján rendelkezésre álló nedvesség (5. vonal) 10 mm 18. Az öntözés kezdete 3 nap múlva A vízellátottság alapján számított, napban kifejezett öntözési forduló a mértékadó nedvességtartalom és a napi átlagos párologtatás hányadosa (ha közben nem hull csapadék). Az öntözés befejezése után a talaj a beöntözött mélységig a vízkapacitás állapotába kerül, és a növények által felvehető nedvesség mennyisége azonos a hasznos víztartalommal, amit az 2. ábrán a DV100% görbe reprezentál. Az 1. ábra szerinti táblagrafikonon a beöntözendő, a jelen esetben 50 cm-es mélységben - mivel 50 cm-es talajréteget kívánunk öntözni a DV50%-os görbénél, vagyis a hasznos víztartalom 50%-ánál - a DV100% görbétől kiinduló vízszintes 3 vonalat húzzuk a mértékadó nedvességet jelentő DV50%-os görbéhez.- E 3 vonal hossza mm-ben adja meg a talajréteg felvehető nedvességkészletét a DV50%-áig. Ez a konkrét példa esetében - amint az 1. ábrán jól látható - 40 mm. A rendelkezésre álló 40 mm-es nedvességet a 3. munkalap 11. pontja tartalmazza, vagyis a 40 mm-es értéket ide jegyezzük fel. A következő lépésben egy ugyancsak 40 mm-es vízszintes 4 vonalat húzunk a VKS7 görbétől kiindulva bal felé, a nedvesség ellenőrzése céljából. A talaj napi vízveszteségét a tényleges párologtatás becslésével számoljuk az 1. és 2. grafikonok alapján (lásd később); ezek az értékek is szerepelnek a 3. munkalápon. Például kukoricánál a VH. 1. dekádban az átlaghőmérséklet 22,2°C, a páratartalom 65%, a lehet5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 9
